33.3 A Hettita Birodalom vége [i.e. 900-800]

Phrüg bevándorlás

 A Balkánról Anatóliába, majd onnan egyre közelebb vándoroltak a Hettita Birodalomhoz azok az emberek, akik a trójai háború után menekültek ebbe az irányba. Az akkádok muskiknak hívták őket, a görögök phrügöknek. Egyre többen lettek.

Egy részük a Hettia Birodalom északi részére vándorolt, egészen a Kaukázusig és a Fekete-tengerig. Ők lettek a kartvéli törzsek, (akik a fémműves Kolkhiszt alapították), akik itt most együtt éltek az anno a hurrita holokauszt [itt] elől ide menekült hurriták leszármazottjaival. 

Hettita Birodalom

 III. Tudhalijasz után unokatestvére, Kuruntijasz lett a hettita király [itt]. 

Később Tudhalijasz még visszaszerezte trónját (ekkor már IV. Tudhalijaszként), ekkor Kuruntijasz megint csak a nyugati kis országrész; Tarhuntasszasz fölött uralkodott. Tudhalijasz ekkor újjáépítette Hattuszasz felső városát.

III./IV. Tudhalijasz [a kép forrása: https://www.wikiwand.com/hu/III._Tudhalijasz_hettita_kir%C3%A1ly]

 Kuruntijasz végül valószínűleg utód nélkül halt meg és egy Hartapu nevű, a törvényes hettita királyi családból származó személy örökölte trónját - így Tarhuntasszasz visszaolvadt a Hettita Birodalomba.

 Ugyanekkor Hattuszasz városában is már III. Tudhalijasz fiai; III. Arnuvandasz és II. Szuppiluliumasz uralkodtak.

 Amikor Hartapu is meghalt utód nélkül, akkor Tarhuntasszaszt III. Arnuvandasz herceg vette át. Majd utána öccse,  II. Szuppiluliumasz fennhatósága alá került. Apja halála után az egész birodalom uralkodója lett II. Szuppiluliumasz. 

 Uralkodása alatt Egyiptommal még mindig fennállt a szövetség, melynek értelmében Egyiptom gabonát szállított Hattuszaszba, ahol éhínség volt. II. Szuppiluliumasz uralkodásának végén Hattuszaszt ismeretlen okból egyik napról a másikra kiürítették, elhagyták és felgyújtották. Nem ostrom történt, hanem lakói egyszerűen ismeretlen helyre költöztek. Valószínűleg a phrüg bevándorlók tehetők felelőssé a birodalom széteséséért. II. Szuppiluliumasz az utolsó, akinek neve a birodalom királyaként maradt fenn. Ezzel végetért a Hettita Birodalom története. 

Így nézhetett ki fénykorában Hattuszasz [kép forrása: https://www.turkey.fi/travel/hattusa-the-ancient-capital-of-the-hittites/]

Hattuszaszi maradványok [kép forrása: https://www.researchgate.net/figure/Reconstruction-of-Hattusa-City-walls-erected-by-Hittites-in-Turkey-5_fig1_309160606]

Egy lépcső és ismert domborművek Hattuszaszból. A bal felős kép III./IV. Tudhalijaszt ábrázolja. A jobb oldali pedig valószínűleg úgy működött, mint egy képregény - a mozgás imitálására törekedtek - a napfény vezette a tekintetet. [https://www.erdekesvilag.hu/osi-kalendariumkent-szolgalhattak-a-3200-eves-hettita-sziklaszentely-dombormuvei/]

 A Hettita Birodalom helyét hettita és hurrita fejedelemségek vették át és a phrügök, lüdök, görög törzsek és tengeri népek letelepedő csoportjai.

Az asszírok pedig folyamatosan erősödtek DK-en...

AZ "UTÓDÁLLAMOK"

Karkemis

 Az egykori hettita főváros hamarosan önálló városállammá vált. De így is fontos kereskedelmi és politikai központ maradt. Uralkodója az utolsó hettita király, II. Szuppiluliumasz szépunokája, Kuzi-Teszub volt. Ő mindig benne volt az asszír-ellenes védelmi koalíciókban, s sikerült is vereséget mérniük az asszírokra a karkari csatában. Ezt pedig 8 év nyugalom követte.                                     

Úgy tűnik, hogy Karkemis nem tartott diplomáciai kapcsolatot sem a főníciai térséggel, sem Egyiptommal.

Hatti

Az arameus bevándorlás Hatti déli részén megszüntette Karkemis fennhatóságát. A független Hatti első ismert uralkodója I. Lubarna volt. I. Lubarna nem tudta megakadályozni, hogy az asszírok átkeljenek az Eufráteszen Libanon és Főnícia felé.

 Az új népek közül az arámiak voltak a legtöbben, ezért az arámi nyelv vált a közhasználatú nyelvvé. A hettita nyelv az ősök nyelvévé vált, s mint ilyen felértékelődött és a királyok előjogává vált a használata.

Aleppó

A Hettita Birodalom bukása után Aleppó is önálló városállamként működött tovább. Itt továbbra is  szinte teljesen tiszta hettita lakosság élt, s a hettita uralkodók leszármazottai kormányozták.

Hamá

Fejedelme II. Zakir, akiről annyit lehet tudni, hogy alacsony származású ember volt, s uralkodását „Baál kegyének köszöni”. Neki fennmaradt egy győzelmi sztéléje, a Zakkur-sztélé, mely szerint  sikeresen visszaverte a damaszkuszi III. Barhadad támadását. 

A Zakkur-sztélé [kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zakkur-szt%C3%A9l%C3%A9]

A KÖRNYEZŐ VÁROSOK ÉS ÁLLAMOK

Urartu és Arame

 A Kaukázusban és a Fekete-tengernél élő viszonylag frissen bevándorolt phrügök és a korábban ide menekült hurriták a Hettita Birodalom megszűnése után maguk is önálló berendezkedésű államokat hozhattak létre. 

Így jött létre Hajasa, Muszaszir, Supria és Arame is, melyek közül az előbbi három egyesült és Urartu lett belőlük.

Ugarit

A Hettita Birodalom szétesése előtt már Ugarit is egyre függetlenebbé vált. Ekkoriban iktatták be a város királyaként VI. Ibiranut. Ő ekkor már megtehette, hogy "elfelejtsen" tiszteletet tenni beiktatása alkalmából III. Tudhalijasz hettita uralkodó előtt. VI. Ibiranut fia, III. Níkmaddu követte, őt pedig az ő fia, III. Hammurappi. Neki ismert a hettita II. Szuppiluliumasszal és a karkemisi Talmi-Teszubbal folytatott levelezése, sőt Bay egyiptomi nagyvezír is gratulált neki trónralépéséhez. 

Az ugariti vallásban is Baált tisztelték. Úgy tartották, hogy Mót, Baál ellenfele évente elragadja Baált az alvilágba, s ezért van ilyenkor aszály a földön. Anat azonban, Baál nővére kiszabadítja őt, s ekkor ismét elérkezik a termékenység időszaka. A Zsoltárok könyvében néhány vers az ugariti költemények majdnem szó szerinti fordítása [Gerhard J. Bellinger: Nagy valláskalauz]

 Uralkodása azonban városával együtt hirtelen és ismeretlen módon ért véget. A város soha többé nem állt talpra. Az újhettita királyságok közül Hatti kebelezte be.

Ugarit [kép forrása: https://www.sciencephoto.com/media/457665/view/ugarit-syria]

Szíria

 Szíria fontos kereskedelmi központ volt. Tengerparti (főníciai) városai a leggazdagabb városok közé tartoztak. Ezért a területért harcolt Hatti, Egyiptom és Asszíria is. 

32.2. Új évezred kezdődik - Európában és "modern" politika a Közel-Keleten [i.e. 1000-900]

EURÓPA

Nagy-Britannia

II. (Zöldpajzsú) Brutus után, i.e. 993-968-ig Leil uralkodott, majd Rud Hud Hudibras (i.e. 929-ig), azután Bladud (i.e. 909-ig), a századfordulón pedig Leir. Ők szintén a Trójai dinasztia uralkodói voltak, s csak a nevük maradt fenn. Illetve Leir azonos azzal a Lear királlyal, akinek történetét egy réges-régi legenda alapján Shakespeare őrizte meg és tette közismertté.

(A Shakespeare-féle drámából film is készült: https://videa.hu/videok/film-animacio/lear-kiraly.avi-CIjzMT5jDvXcIRHw )

Skandinávia

 Az ezredforduló táján érkeztek Skandinávia ÉNy-i részére a számik.

A skandináv lelőhelyekből kiderül, hogy kereskedelmet folytattak mediterrán területekkel, és Közép-Európával. Utóbbi területtel borostyánkövet cseréltek bronzra és aranyra.

A számik ma is őrzik népviseletüket https://culturewitches.gportal.hu/gindex.php?pg=36560712&postid=1383597

Közép-Európa

Európa belsejét továbbra is a Hallstatti kultúrát képviselő ős-kelták uralták. Ők adtak bronzot és aranyat a számik borostyánjáért cserébe.

Appenini-fsz.

 A Villanova-kultúra valószínűleg az etruszk kultúra őse. Településeik a Tirrén-tenger partvidékén, majd a Tiberis és az Arno folyók között jelentek meg. Területüket termékeny erdő és ásványokban gazdag föld alkotta, gyorsan fejlődött mezőgazdaságuk és kohászatuk is. A területet Etruriának nevezték.

Villanova házak http://www.romaikor.hu/romai_birodalom_provinciai/italia_(olaszorszag)/az_osi_italia/italia_a_vaskor_elott/cikk/a_villanova_kultura

Balkán-fsz.

Athénban olyan királyok következtek, akiknek csak a neve maradt fönn: Oxüntész, Apheidasz, Thümoetész, Melanthosz, Kodrusz, Medón és Akasztosz.

Mükénében Agamemnón után Oresztész következett, majd Teiszamenosz.

ÁZSIA

Hettita Birodalom

 Amikor Hattuszilisz lett Hattuszasz kormányzója, ő szabadon engedte Bentesinát, Amurrú királyát, akit még II. Muvatallisz ejtett foglyul, mert az szövetséget kötött Egyiptommal, Főnícia ellen. Így szerezte Hattuszilisz első nagy szövetségesét, Bentesina személyében. Egyik lányát is feleségül adta hozzá a szövetség megerősítésére.

 Azt követően, hogy az egyiptomi fáraó kiadta III. Mursziliszt nagybátyjának, Hattuszilisznek és ezután III. Murszilisz neve hirtelen eltűnt a történelem lapjairól [itt]; a teljes birodalom uralkodója Hattuszilisz lett,  III. Hattuszilisz néven. Az ő első politikai tette az volt, hogy trónra kerülését és uralkodásának jogcímét (unokaöccsének, a törvényes trónörökösnek megölését) megpróbálja „tisztázni”. Ezért megírta a „Hattuszilisz bocsánatkérése” címen ismert dokumentumot.

 Hattuszilisz felesége Kizzuvatna főpapjának, Pentibszarrinak a lánya volt. Ő már akkor a felesége volt Hattuszilisznek, amikor annak még látszólag semmi esélye nem volt a trónra. A hölgy neve Puduhepa volt. Puduhepa szeretett verseket írni, s férje mellett a hettita és hurrita vallási kultuszok felújításának elkötelezett híve volt. Fontos munkája pl. a „Hattuszilisz és Puduhepa imája” című, napistennőhöz címzett ima. Hatalomátvételüket tehát igyekeztek vallási-szakrális síkra terelni a nép előtt.

Puduhepa https://twitter.com/mynemosyne54/status/1268301994957197314

 A Birodalmon belül Hatti még mindig önálló fejedelemségek laza halmaza volt. Hattuszilisz vitatható trónra lépése is rögtön elszakadási törekvésekhez vezetett. Ahhijava (azaz az akhájok királysága) Hatti nyugati oldalán függetlenedett Hattitól és önállósodott így Hatti elvesztette nyugati tengerpartjait. 

 Attól kezdve, hogy III. Hattuszilisz elismerte, hogy Ahhijava királya egyenlő Hatti királyával, Ahhijava nem támogatta többé a Hatti ellen lázadókat és kalózokat, hanem megbékéltek.

 A kalózok vezetője egyébként Pijamaradu volt, aki valószínűleg azonos a görög regékben            Priamosznak nevezett személlyel; Trója (=Vilusza) egyik királyával.

 Hattuszilisz maga is létrehozott egy önálló királyságot a birodalma nyugati területén; ahol III. Murszilisz öccsét, Kuruntijaszt tette meg királynak. A kis királyság haszna az volt, hogy gátat vessen a nyugaton a Hettita Birodalomtól függetlenné vált Hatti esetleges kelet felé való terjeszkedésének (azaz ütköző-államként funkcionált).

 Hattuszilisz úgy gondolta, a birodalmat a valláson keresztül tudná újra egyesíteni (ő maga főpap is volt). Továbbá a nemességet adományokkal és kiváltságokkal látta el.

 Hogy birodalmán belül rendet tarthasson, a külpolitikában is békére volt szüksége. Asszíria (a Hettita Birodalomtól délre), Babilónia (az asszíroktól délre), Urartu (a Hettita Birodalomtól keletre) és Egyiptom jelenthettek fenyegetést a számára. A külpolitika rendezését Asszíriával kezdte:

 Mivel korábban Asszíria elhódította Mitannit a Hettita Birodalomtól (itt), Hattuszilisz jónak látta, ha a béke és nyugalom érdekében egy levélben elsimeri feltétel nélkül, hogy Mitanni mostantól Adad-nirári, az asszír uralkodó birtoka. 

Adad-nirári [https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Adad-nir%C3%A1ri]

 Ám ezzel egy időben Hattuszilisz levelezést folytatott az Asszírián túli Babilon királyaival is, hogy egy babiloni-hettita szövetséget hozzon létre az asszírok ellen. Ennek érdekében egyik lányát feleségül is adta a babiloni uralkodóhoz. Egyik fia, Tudhalijasz pedig babiloni lányt kapott feleségül.

 Hattuszilisz a másik lányát Amurrú (a szintén Asszíria túloldalán, Babilon mellett elhelyezkedő kisebb ország) királyához, Bentesinához adta. Hattuszilisz idősebb fia, a trónörökös Nerikkailisz pedig Bentesina egyik lányát kapta feleségül.

 Hattuszilisz politikai érzékét mutatja, hogy elérte, Asszíria és Urartu (a Hettita Birodalomtól keletre, Asszíriától északra fekvő állam) se nyugatra akarjon terjeszkedni, hanem inkább egymással foglalkozzanak. Elérte, hogy I. Sulmánu-asarídu, asszír uralkodó Urartu elleni hadjáratra induljon, s ezzel tulajdonképpen pajzsként használta fel Asszíriát, Urartuval szemben.

 Egy dologgal azonban nem számolt III. Hattuszilisz: A babilóniai uralkodó, Karadúnias, a kölcsönös házasságokkal erősített együttműködés ellenére rájött, hogy ő nem elég erős az asszírok ellen, s hogy a hettita uralkodó ne rángathassa bele őt egy háborúba, formai kifogást emelt Hattuszilisz diplomáciai levelezését illetően: …”hiszen te nem mint testvéredhez írsz hozzám, hanem mint szolgáiddal intézkedel velünk”…

 Asszíria idő közben legyőzte Urartut, s ekkor már nem volt más dolga, mint a hettiták ellen fordulni.

 Ekkor Hattuszilisz Egyiptommal keresett gyors szövetséget. Békeszerződést kötött velük; már csak azért is, hogy megelőzzön egy hasonló szerződést Egyiptom és az asszírok között. A hettita-egyiptomi szerződés záloga természetesen egyik lánya volt, aki II. Ramszesz háremébe került és ott a Maathórnofruré nevet kapta. Ezeket a tárgyalásokat az újonnan kinevezett hettita trónörökös, Tudhalijasz vezette, s 13 évig tartottak. Ugyanis a hettita hercegnő ragaszkodott ahhoz, hogy ne háremhölgy legyen Egyiptomban, hanem főfeleség. Ezt a rangot azonban ezidáig Egyiptomban külföldi nők nem kaphatták meg. Maathórnofruré végül még csak nem is főfeleség, hanem nagy királyi hitves lett.

Maathórnofruré [https://mathstat.slu.edu/~bart/egyptianhtml/kings%20and%20Queens/Maathorneferure.html]

 A békeszerződés kölcsönös barátsági és segítségnyújtási kötelezettséget jelentett.

 Mivel Hattit minden irányból ellenségek vették körül, kereskedelme pedig akadozott, éhínség ütötte fel fejét. Ekkor Egyiptom – a szerződés értemében –gabonát szállított nekik.

 III. Hattuszilisz uralkodásának kezdetén még egy asszír-babiloni-egyiptomi szövetség volt kialakulófélben. De Hattuszilisz meg akarta védeni és őrizni a saját országát és ennek érdekében okos politikai játszmával kilökve az asszírokat egy hatti-babiloni-egyiptomi szövetséget alapozott meg.

 Az Egyiptommal való békeszerződés megkötése után Hattuszilisz felesége; Puduhepa is diplomáciai levelezést folytatott Nofertari királynéval.

Nofertari [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nofertari]

 Néhány éven át III. Hattuszilisz közösen uralkodott fiával, Tudhajlijasszal.

 Amikor Hattuszilisz meghalt, Kuruntijasz, a kis nyugati belső mesterséges királyság uralkodója, III. Tudhalijasszal is megkötötte szerződését, melyet egy bronztáblán rögzítettek. Ennek értelmében Tudhalijasz is elismerte Kuruntijasz hatalmát nyugaton.  Tudhalijasz azonban a trónra kerülve már nem apja kimért „sakkozó” politikáját fojtatta, hanem a tüzes meggondolatlanság vezérelte őt.   Erőszakos hangvételű levélben hadat üzent Asszíriának. És a nihrijai csatában vereséget is szenvedett I. Tukulti-Ninurta, asszír uralkodó csapataitól.

I. Tukulti-ninurta [https://www.facebook.com/TukultiNinurtaI/]

I. Tukulti-ninurta trónjra [https://alchetron.com/Tukulti-Ninurta-I]

 A vereséget követően Karkemis uralkodója, I. Ini-Teszub volt még mindig kitartott Tudhalijasz mellett. Tudhalijasz megpróbálta ezután úgy gyengíteni az asszírokat, hogy megtiltotta szövetségeseinek (a görögöknek és másoknak), hogy árut cseréljenek Asszíriával.

Kuruntijasz (a kis nyugati belső mesterséges királyság ura) közben felvette a Nagy Király címet, ezzel formálisan unokatestvére, a jelenleg regnáló III. Tudhalijasz fölé helyezve magát.

 Valamivel az asszíroktól elszenvedett vereség után Hattit a nyugati muskik, azaz phrügök is megtámadták.

Asszíria

Sulmánu-asarídu uralkodása után fia, I. Tukulti-ninurta lépett a trónra, s folytatta apja és nagyapja terjeszkedését.

 Amikor a hettitákat nyugatról a phrügök megtámadták, gyorsan kihasználva a helyzetet, I. Tukulti-ninurta kelet felől támadott rájuk. Így a hettitáknak nem sok esélyük maradt.

Tukulti-ninurta összecsapott Babilonnal is és IV. Kastilias babiloni királyt személyesen ejtette foglyul. Ezzel Asszíria határa elérte a „Alsó-tengert” (Perzsa-öböl). Ezt követően Babilónia trónjára bábkirályokat nevezett ki. Őket azonban a délről betörő elámiak, vagy saját nemeseik fosztották meg a trónjuktól.

Tukulti-ninurta Assur városa körül árkot ásatott. Felújíttatta Istár templomát. Új palotát kezdett építtetni, ezt azonban nem fejezte be, hanem új székhelyet alapított magának, Assurtól kb. 3 kilométerre. Egy négyzet alakú, 700 m²-es területen felépíttette a Kár-Tukulti-Ninurta Assur-zikuratot és a királyi palotát.

Kar-tukulti-ninurta romjai https://www.cemml.colostate.edu/cultural/09476/iraq05-110.html

Padlórészlet Kar tukulti ninurtából https://en.wikipedia.org/wiki/Kar-Tukulti-Ninurta

 Végül saját fia, Assur-nádin-apli vezetésével összeesküvést szőttek ellene az asszír nemesség tagjai és palotájában megölték.

 Ezt követően sorra csak az uralkodók nevei maradtak fönn, a cselekedeteik nem.

Babilon

 II. Kurigalzu még korábban győzelmet aratott Elám és Asszíria fölött. Őutána itt is olyan királyok következtek a trónon, akiknek csak a neve maradt fönn: Nazimaruttas, Kadasman-Turgu, II. Kadasman-Enlil, I. Kudur-Enlil és így tovább IV. Kastiliasig, akiről azt lehet tudni, hogy az asszír I. Tukulti-ninurta foglyul ejtette, s Babilóniát tulajdonképpen bekebelezte Asszíria.

Főnícia

A főníciaiak ebben az időben felfedezték, hogy a bíborcsiga festékanyagával tudnak szövetet festeni.

Forrásaim voltak:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nelme
https://hu.wikipedia.org/wiki/Norv%C3%A9gia_t%C3%B6rt%C3%A9nelme
https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Hattuszilisz_hettita_kir%C3%A1ly
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ahhijava
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pijamaradu
https://hu.wikipedia.org/wiki/Puduhepa
https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Tudhalijasz_hettita_kir%C3%A1ly
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kuruntijasz_hettita_kir%C3%A1ly
https://hu.wikipedia.org/wiki/Amurr%C3%BA_(kir%C3%A1lys%C3%A1g)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bentesina