Asszíria és Babilónia
Emlékeztető: Az előző században az asszírok meghódították az Izraeli Királyságot, s Szamáriának nevezve beolvasztották. Babilont vazalusukká tették, legyőzték Urartut és az arabokat és kordában tartották Egyiptomot.
V. Sulmánu-asarídu uralkodása egy palotaforradalommal ért véget, ami a magas adók miatt tört ki.
A palotaforradalom Sarrukínt juttatta hatalomra, akinek nevének jelentése "törvényes király". Mivel nem trónörökösként, hanem puccsal szerezte meg a hatalmat, érdekesség, hogy már abban az időben is a valósággal éppen ellenkező állításokkal igyekeztek manipulálni népet, mint valami jól irányzott reklámszlogennel.
Sarrukín [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarruk%C3%ADn_akk%C3%A1d_kir%C3%A1ly]
Az V. Sulmánu-asarídu halála körüli zűrzavaros helyzetet kihasználva Babilonban egy kháld vezér, II. Marduk-apla-iddína szerezte meg a város feletti uralmat.
II. Marduk-apla-iddína törvényoszlopának részlete [https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Marduk-apla-idd%C3%ADna]
Sarrukín megtámadta Palesztinát és onnan zsidókat szállított Asszíriába, ahol beépítette a seregébe őket.
Aztán Babilónia ellen vonult, hogy rendezze az ottani helyzetet. Útközben azonban előbb a babiloniakat támogató elámi sereggel találkozott (az elámi király I. Humban-Nikas volt). Az asszír feljegyzések szerint az asszírok győztek, a babiloni feljegyzések szerint az elámiak. Valójában körülbelül döntetlen lehetett a kimenetel, mert ezt követően az asszírok egy évtizedik nem avatkoztak bele az elámi és babilóniai ügyekbe.
Ezután Sarrukín a nyugati asszír-ellenes szövetség (Szíria, Damaszkusz, Arpad, Szamaria, Gáza, ...) ellen lépett fel. Minden hadjáratára elkísérte őt testvére, Szín-ahu-uszur, a lovastestőrség parancsnokaként. Itt a karkari ostromban sikert arattak az asszírok és Egyiptom határáig kiterjesztették hatalmukat.
Az ő kortársa volt a phrüg Midász király. Szövetségesek is lettek, amíg a Phrügiába beözönlő kimmerek el nem pusztították Gordiont, s Midász király öngyilkos nem lett.
Még az előző század végén I. Rusza, urartui király meghódította Manát, azt a kis államot, ami ellátta az asszír haderőt csatalovakkal. Ezért asszír ellencsapás indult és "saját" királyt ültetett Mana trónjára, Ulluszunu személyében.
Az Urartuban hamarosan megjelenő kimmerek és szkíták kivonták Urartut az Asszíria elleni szervezkedésből.
Azután, hogy a többi határt rendezte, ismét délre fordult, Babilon felé, hogy letörje ott a kháld uralmat. Le is győzte Marduk-apla-iddinát (aki elmenekült) és elfoglalta az asszír trón mellett Babilónia trónját is. Végül beolvasztotta egy kormányzó vezetésével az Asszír Birodalomba. 108 000 kháldot és arámit deportált.
Sarrukín építtette a Dúr-Sarrukín nevű erődöt. Egy évvel később azonban egy kisebb csatában elesett.
Látogassatok el Dúr-Sarrukínba ezzel a videóval.
Sarrukín után Szín-ahhé-eriba (bibliai nevén Szanhérib) lépett a trónra. Ő Ninivébe tette székhelyét. A romos várost újjápíttette, királyi fővárossá tette. Kertjeit, parkjait csatornarendszer látta el. Palotáját győzelmeit hirdető domborművek díszítették. A kapukon és az udvarokon monumentális bikaszobrok voltak. A palota neve ez volt: "palota, amelynek nincs párja". [http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=101.html]
Szín-ahhé-eríba [https://www.wikiwand.com/hu/Sz%C3%ADn-ahh%C3%A9-eriba]
A palota domborműveinek részlete 1. [http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=101.html]
A palota domborműveinek részlete 2. [http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=101.html]
I.e. 701-ben Hattiban - egyiptomi segítséggel - az asszírok elleni lázadás tört ki. A lázadást sikerült megfékezni, de nem lehetett markáns a győzelem. A király nem nyomult előre, hanem inkább a szintén lázadó júdeai király, Ezékiás ellen vonult. Ám Jeruzsálem ostroma sikertelen volt. Ennek oka lehetett, hogy a táborukban kitört a pestis. Az asszír király otthon mindkét eseményről úgy nyilatkozott, hogy győzelmet aratott.
Egy későbbi hadjáratában Elám ellen vonult, mert a kháldok oda menekültek. Szíriai mesterekkel készíttetett hajókat, s főníciai és ciprusi tengerészeket fogadott, hogy behajózza csapatait a Tigrisen és az Uláj-folyón. Sikerült Elámban meglepetést okozni. Több várost kifosztott és nagy zsákmánnyal tért haza.
I.e. 694-ben az elámiak indítottak ellenhadjáratot, s elpusztították Szippart és körülzárták Babilont. Szín-ahhé-eríba/ Szanhérib legidősebb fiát, Assur-nádin-sumit elhurcolták. Ám országukban trónviszály alakult ki. I.e. 693-ban. Ebben a zavarban i.e. 692-ben Szín-ahhé-eríba/ Szanhérib betört Elámba. Egy évvel később az egymással szövetséges babiloni-elámi sereg visszaverte a támadást. De i.e. 689-ben az asszírok újult erővel támadtak és Babilon elesett. A várost kifosztották és lerombolták, csatornákat ástak elárasztására, istenszobrait összetörték. A Marduk-kultusz így majdnem végetért. Helyette számos Assur-templomot építettek később a birodalomban, ahova eljuttatták a város hamvainak kis adagjait.
Amikor Szín-ahhé-eríba / Szanhérib legidősebb fiát, Assur-nádin-sumit elhurcolták, Arda-Mulisszi lett a rangidős, ezért a király őt tette meg örökösének. De később meggondolta magát és kedvenc feleségétől született, legkisebb fiát, Assur-ah-iddinát tette örökösévé. Döntését - természetesen - az isteni orákulumok is megerősítették. Ez persze kivívta az idősebbek ellenszenvét. Intrikákkal elérték, hogy az apa meggyűlölje a legkisebb fiút (kihasználták, hogy a fiú valóban nem értett egyet apja Babilon-ellenes politikájával) aki végül jobbnak látta elmenekülni, de az is lehet, hogy száműzve lett. Eltávolítása után a fivérek végeztek Szín-ahhé-eribával / Szanhéribbel, i.e. 681-ben.
Assur-ah-iddína [https://www.wikiwand.com/hu/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom]
"És lőn, hogy mikor imádkozék, Nisróknak, az ő istenének templomában, fiai: Adrimélek és Saréser levágták őt karddal" [Biblia]
Ám a hadak a jóslatok által megerősített örökös oldalára álltak. A Ninivébe bevonuló Assur-ah-iddina elől a fivérek elmenekültek.
Trónralépésének évében rögtön lázadás tört ki Babilóniában. Ő azonban Babilon-barát politikát akart folytatni. A lerombolt várost újjáépítették. Ennek oka az lehetett, hogy félt Marduk bosszújától. Számos templomot felújíttatott és gazdag adományokkal látott el.
A királyt betegségek gyötörték, s talán emiatt szokatlan mértékben vallásos/babonás volt.
Fennmaradt pl. egy olyan jóslat, i.e. 681-ből, amikor a trónörököst jelképező Merkúr és a királyt jelképező Szaturnusz együttállásából megjósolták a király, Szín-ahhé-eríba/ Szanhérib halálát. Egy i.e. 671-es holdfogyatkozás az asszír király és az egyiptomi fáraó bukását jósolta meg.
A király halála többször is meg lett jósolva. Ilyenkor azonban a bevált taktikával éltek: Helyettes királyt léptettek a trónra, majd 100 napon belül kivégezték, így zavarván össze a csillagokat/isteneket.
A szkíta fejedelem, Bartatua/ Protothüész feleségül vette Assur-ah-iddína lányát, Serna-etertet - s így az asszírok hűbéres szövetségese lett.
I.e. 676-ban egy szíriai (hatti-i) lázadást is le kellett verniük az asszíroknak.
Miután a szíriai és a babiloni helyzetet rendezte, az asszír király figyelme a régi ellenség, Egyiptom felé fordult. Először elfoglalta az egyiptomi határon álló Arza városát, melynek fejedelmét Ninivében rituálisan kivégeztette (egy medvéhez, egy kutyához és egy disznóhoz kötötte).
Ám i.e. 674-ben, a núbiai származású Taharka fáraóval szemben kudarcot vallott.
I.e. 671-ben újra próbálkozott, s ekkor sikerrel járt: Az asszír haderő bevette Memphiszt.
Taharka a családjával együtt elmenekült. A kincstár zsákmányát az asszír király Babilon újjáépítésének finanszírozására fordította.
Hadjáraton érte a halál, i.e. 669-ben, s ekkor az Egyiptom elleni invázió leállt.
Assur-ah-iddína sok fia közül az egyiket, Assur-bán-aplit papi pályára szánták eredetileg. De aztán ő is meggondolta magát és a rangidős helyett ezt a fiút nevezte ki trónörökösének. Az ok az lehetett, hogy papi képzettségénél fogva ez a fiú műveltebb lett testvéreinél. A fiú testvéreit Assur-ah-iddína anyja megeskette, hogy nem fognak ez ellen fellázadni. Így a fiú hatalomra jutása zökkenőmentes volt. Diplomáciailag segítette a dolgot, hogy Assur-bán-apli rögtön megtette Babilónia királyává bátyját, Samas-sum-ukínt.
Assur-bán-apli, harc közben [https://hu.wikipedia.org/wiki/Assur-b%C3%A1n-apli]
Samas-sum-ukín áldozatot mutat be [https://en.wikipedia.org/wiki/Shamash-shum-ukin]
I.e. 667-ben az asszír hadsereg újra megindult Egyiptom ellen - immár Assur-bán-apli vezetésével - és Memphisznél legyőzte Taharkát, aki családjával elmenekült. A király (Ninivéből) elrendelte a fáraó üldözését, de a Nílus-delta hűbéresei fellázadtak, így előbb ezt kellett leverniük. A lázadás felbujtóit a király színe előtt kivégezték, kivéve Szaisz* fejedelmét, I. Nékót, akit az asszír király megerősített a posztján.
*Szaisz egy Nílus-delta beli város volt, ebben az időben Egyiptom fővárosa.
Ugyanebben az évben Assur-bán-apli hadjáratot vezetett az ősi ellenség, Elám ellen is. A helyi trónviszályba beavatkozva Tempt-Humban-Insusi ellen vonult.
I.e. 664-ben Taharka meghalt, s utóda Tanutamon rohamot indított az egyiptomi szövetségesek ellen. I. Nékó ekkor halhatott meg. Tanutamon nem csak Memphiszt foglalta vissza, de Thébát is kirabolta.
Ennek eredményeképpen Assur-bán-apli elengedte Egyiptomot.
Emlékeztető: Az előző században Phrügia Lüdiává változott. Királya, Gügész asszír szövetségben volt, de közben megengedte az egyiptomiaknak, hogy az ő földjén toborozzon sereget az asszírok ellen. Ezért amikor a kimmerek lerohanták Lüdiát, az asszírok nem védték meg őket.
I.e. 653-ban Assur-bán-apli újra Elám ellen vonult. Ezúttal sikerült legyőznie Templt-Humban-Insusit, akinek levágott fejét közszemlére tette Ninivében.
Ninive [https://www.jw.org/hu/konyvtar/folyoiratok/ortorony-tanulmanyozas-november-2021/Ninive-buk%C3%A1sa/]
I.e. 640-ben a kimmerek által már lerohant Lüdia fölött Assur-bán-apli hadai győzelmet arattak.
Bár hosszú idő után, de i.e. 652-ben Assur-bán-apli bátyja, a Babilónia trónjával "kifizetett" Samas-sum-ukín mégis rájött, hogy igazából - rangidősként - neki kellene az Asszír Birodalom trónján ülnie. S - noha nagyanyjuk megeskette az összes fivért, hogy elfogadják Assur-bán-apli trónolását, ő most mégis fellázadt öccse ellen. Lázadásában támogatták őt az elámiak, a kháldok és az arabok is. Ezért i.e. 650-ben megostromolták Babilont az asszír seregek. Amikor Samas-sum-ukín látta, hogy minden elveszett, Babilon lángjai közé vetette magát.
Két évvel későbbre sikerült csak pacifikálni a területet. Babilónia királya ekkor egy Kandalánu nevű férfi lett, aki lehetséges, hogy maga Assur-bán-apli volt, csak más trónnéven.
Miután Babilóniában nyugalom lett, az asszírok büntetőhadjáratokat indítottak a DNy-i terület ellen. I.e. 648-ban és 647-ben feldúlták Szúszát, Elám fővárosát, ami végül egymással rivális fejedelemségekre hullott szét.
Assur-bán-apli - a művelt király - nem csak rombolni, építeni is tudott. Ő alapította a ninivei könyvtárat, a történelem első szisztematikusan rendezett írás-gyűjteményét. A király néhány levele fennmaradt, melyekben templomoktól és iskoláktól azok anyagainak lemásolását és a fővárosba küldését rendelte el. Ezek az írások szótárak, orvosi és csillagászati művek, jóslatok és átkok tárai voltak, kiégetetlen agyagtáblákon, ékírással feljegyezve. A fontosabbakat bitumennel borított nádkosárba tették, s a kosarakon agyag-"címkék" jelölték, hogy mi van bennük. A levéltári anyagokat időrendbe tették, az irodalmi anyagokat téma szerint csoportosították. [https://sites.google.com/site/gblszkonyvtarhatvan/a-vilag-legregibb-koenyvtarai]
Annak ellenére, hogy Assur-bán-apli nagyon sok feljegyzést készített, i.e. 640 után ezek a feljegyzések elmaradtak. Nem tudni, hogy miért, s hogy a király uralkodása hogyan ért véget.
Assur-bán-apli uralkodása után polgárháborús időszak volt, a fiai, Assur-etelli-iláni, Szín-sar-iskun, valamint Szín-sum-lisir között, aki a régi udvar egyik gazdag eunuchja lehetett. Ráadásul Nabú-apal-uszur, a babilóniai kháld függetlenségi harcot indított i.e. 626-ban.
A polgárháborúból Assur-etelli-iláni került ki győztesen, ő lett az Asszír Birodalom új királya.
Őt hamarosan testvére, Szín-sar-iskun követte. Felújíttatta a ninivei alabástrom-palotát, amit még Szín-ahhé-eríba epíttetett és az assuri Assur-templomot is.
A babiloni függetlenségi harcnak legtovább Nippur és Uruk városa (a Perzsa-öböl kereskedelmének kulcsai) álltak ellen. I.e. 617-ben Nippur elesett. I.e. 616-ban Uruk is.
A helyzetet látva Egyiptom most szövetséget kötött Asszíriával és segítséget küldött neki.
I.e. 615 Nabú-apal-uszur Assur ellen vonult, de ezt a várost az asszírok még tartani tudták. Azonban i.e. 614-ben elárasztották Asszíriát a médek, Umakistar (akkád nevén)/ Küaxarész (görög nevén) vezetésével és Kalkut és Ninivét ostromolták. Ekkor Assur elesett. Nabú-apal-uszur (a babilóniai) szövetséget kötött a médekkel; fia, a leendő II. Nabú-kudurri-uszur feleségül vette Umakistar/ Küaxarész lányát, Amüitiszt.
I.e. 613-ban Szín-sar-iskun a vele szövetséges szkítákra bízta a keleti (méd) frontot, maga pedig a babiloiak ellen indult. Sikerült bevenni Anat városát, de i.e. 612-ben a médek és babiloniak egyesítették seregeiket, s még bevették a nomád manda törzset is, s három hónapnyi ostrommal bevették Ninivét, majd lerombolták a várost. Szín-sar-iskun - amikor látta, hogy minden elveszett - palotája lángjai közé vetette magát.
Az Asszír Birodalom tragédiája az utókor és a régészet szerencséjét hordozta magában. Ugyanis a város felgyújtásakor Assur-bán-apli könyvtárának 1500 ékírásos agyagtáblája kiégett, s így az utókorra maradt. Így ismerhettük meg a Gilgames-eposzt. (A lelet nagy része a British Museumban található).
A megtalált agyagtáblák [http://krejcarneandrea.x3.hu/konyvtar.html]
A következő asszír trónralépő Assur-bán-apli másik fia, Szín-sar-iskun testvére, II. Assur-uballit volt.
Székhelyét Harrán városába tette át. Segítségére az egyiptomi II. Nékó küldött csapatokat (abban a reményben, hogy ő megszerezheti Palesztinát és Szíriát (Hattit).
I.e. 610-ben a bablioni Nabú-apal-uszur meghódította Harránt is.
Harrán romjai [https://mienkavilag.hu/harran-abraham-varosa/]
I.e. 609-ben Nékó fáraó a segítségére indult, Megiddóban legyőzte az őt feltartani szándékozó Jósiás királyt, lerohanta és visszafoglalta Harránt, de az ostromban II. Assur-uballit valószínűleg odaveszett.
Ezzel létrejött az Újbabiloni Birodalom.
Az egyitomiak - ha már ott voltak (Jósiás miatt három évet késtek) - Eufrátesz gázlójánál, Karkemisnél helyőrséget állandósítottak. Most igényt tartottak a szövetség ürügyén az asszír területek fölötti ellenőrzésre.
A babiloni király, Nabú-apal-uszur most Urartuban hadakozott, s fia, Nabu-kudurri-uszur is segített neki. A fiú helyőrséget telepített az egyiptomi mellé, Kimuhuba.
Innen támadta meg i.e. 605-ben a karkemisi egyiptomi helyőrséget, s Hamath városáig űzte, majd mind egy szálig lemészároltatta őket.
Ugyanebben az évben érkezett apjának halálhíre, aki fővárosában tartózkodott a halálakor. II. Nabú-kudurri-uszur rögtön hazatért és elfoglalta az Újbabiloni Birodalom trónját.
II. Nabú-kudurri-uszur, bibliai nevén Nabukodonozor [https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Nab%C3%BA-kudurri-uszur]
