EURÓPA
BRIT SZIGETEK
Emlékeztető: Brennius és Belnius, mint társkirályok harcoltak egymás ellen, majd békét kötöttek. Kapcsolatba kerültek a norvégokkal és a dánokkal is.
Az aktuális briton uralkodó Monmouth Belinus volt. Ő az előző uralkodónak, Dunvallo Molmutiusnak a fia volt. Testvére és társkirálya (Brennius) előző évtizedben bekövetkezett halála óta egyedül uralkodott. I.e. 372-ben halt meg.
Fia, Gurguit Barbtruc követte a trónon. Békés király volt, de amikor a Dán-félsziget népének uralkodója megtagadta a sarcot, Gurguit flottát vezetett ellenük; megölte a királyt és szolgaságba taszította az országot. Visszafele egy 30 fős hajóval találkozott, melyen Ibériából száműzött emberek voltak, akik baszklensznek nevezték magukat és új földet kerestek. Gurguit a Brit-szigetre nem engedte be őket, viszont az attól nyugatra található, addig lakatlan szigetet nekik adta. Így talált hazára az ír nép. A baszklenszek vezetője Partholoim volt.
"Amikor az első írek megérkeztek [...], a sidhek (félig tündérek, félig emberek) varázslattal akarták megakadályozni, hogy letelepedjenek. Az ír települők a mai Spanyolország területéről érkeztek, s minthogy mind egy közös apától, Milltől származtak, ezért Mill fiainak is nevezték őket.
A tündérkirályok között viszály dúlt, ezért felkérték Ithet (Mill fiai közül az elsőt), tegyen közöttük igazságot. Erre Ith azt mondotta: - Az ország gazdag, gyümölcs, méz, búza sok terem benne, a vizek halban bővelkednek. Sem nagy forróság, sem nagy hideg nem bánt itt senkit [...]
Csakhogy a tündéreknek nem tetszett ez az ítélet, összeszövetkeztek hát Ith ellen, és megölték. [...]Ith emberei [...] elmondották a történteket Mill otthon maradt fiainak. Ezek megértették, hogy Ith szavai nekik is szólnak [...]: jó hazára talált a távolban.
Hajóra szálltak tehát, és elindultak mind Írország felé. A sidhek tündérnépe azonban észrevette a hajókat, és varázslattal vették körül a szigetet [...] nem sikerült kikötniük. [...]
Mill fiainak volt egy bölcs druidájuk, a hatalmas Amargen. Ez megtudta a három (sidh) varázslónő nevét, s hogy rontásuknak ne legyen foganatja, róluk nevezték el az ország három részét. Ezzel megtörte a varázst. [...]
Mill fiai csatarendbe álltak. Megütköztek a sidhekkel, és a csatát a sidhek nyerték meg. Később azonban békét kötöttek egymással [...]
Azóta tündérek és emberek békében és barátságban élnek egymással Írországban. Segítik egymást a bajban és ajándékot is küldenek egymásnak. A tündérektől tanultak meg az írek muzsikálni [...]. Megtanították az embereket a mesterségekre és a költészetre is." [forrás: Germán, kelta regék és mondák, Dömötör Tekla]
ITÁLIAI-FÉLSZIGET
Emlékeztető: A szicíliai Dionüsziosz terjeszkedett D-Itáliában. A rómaiak újjáépítették a várost a gall támadás után és bevezették a Capitoliumi játékokat.
I.e 380-ban háború tört ki Róma és Praeneste (ma Palestrina) között. Azonban Rómában belső lázongás kezdődött és a tribunusok és a plebejusok megakadályozták a sorozást. A praenesteiek már földúlták Róma környékét és a falakhoz közelítettek. Titus Quinctius Cincinnatust dictatorrá választották. Ő legyőzte az ellenséget és megszállt öt, a praenesteikkel szövetséges várost. Diadalmenetben vitte Rómába a praenestei Jupiter-templom istenszobrát.
A térképen Róma (narancssárgával jelölve) és Praeneste (kékkel jelölve) elhelyezkedése [https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Volsci.jpg]
I.e. 379-ben Publius és Gaius Manlius a volscusok ellen vezetett hadjáratot, de azok rajtaütöttek a római táboron.
Az év végén Praeneste ismét föllázadt.
I.e. 378-ban a rómaiak a korábbi gall támadáson okulva felépítették az első falat ("Servius falát") a város köré.
I.e. 377-ben Aemilius és Valerius legyőzte a fellázadt latinokat és volscusokat. A legyőzöttek Antiumba (a fenti térképen világoszölddel jelölve). menekültek. Ezután a rómaiak földúlták a környező földeket, ezért az antiumiak inkább kiűzték a latinokat és volscusokat és megadták magukat a rómaiaknak. A latinok bosszúból fölégették Satricumot (a térképen pirossal jelölve), majd megszállták Tusculumot. Utóbbit a rómaiak hamarosan visszafoglalták.
I.e. 376-ban Gaius Licinius Stolo és Lucius Sextius Lateranus néptribunusok benyújtották a plebeiusok helyzetét erősítő törvényjavaslataikat. Ezzel azt szerették volna elérni, hogy korlátozva legyen a patríciusok által elfoglalható állami földek mennyisége, könnyebb legyen az adósok helyzete és lehetővé tegyék a plebeiusok consullá való megválasztását. Javaslataik a patríciusok ellenállásával találkoztak és meg lett akadályozva a megszavazásuk. Stolo és Lateranus ezután öt éven keresztül megvétózza majd a közhivatalnokok megválasztását.
SZICÍLIA
Emlékeztető: Platón Szürakuszaiban volt vendég, majd kitiltották onnan. I. Dionüsziosz kiterjersztette hatalmát az Adriáig, Szicília D-i részén viszont elvesztette Herakleia Minoát.
I.e. 379-ben I. Dionüszosz, Szürakuszai ura elfoglalta a dél-itáliai Krotónt.
I.e. 378-ban Mago, karthágói hadvezér elesett az I. Dionüszosszal vívott ütközetben. Később azonban Dionüszosz döntő vereséget szenvedett a karthagóiaktól. Fel kellett adnia a Halükosz-folyótól nyugatra eső szicíliai területeket.
MAKEDÓNIA
Emlékeztető: III. Amüntasz szövetség-erősítő házasságot kötött az illír Eurydike hercegnővel. Szövetséget kötött a Khalkidiké-félsziget városainak ligájával, mire Spárta bevette Makedónia fővárosát, Pellát.
Spárta 30 napos ostrom után elfoglalta Olünthoszt, legyőzte a khalkidikéi ligát és Makedóniának kedvező békét kötött vele.
I.e. 376-ban megszületett Olümpiasz, leendő királyné. Apja Neoptolemosz, epiruszi király volt (Epirusz a Korfu szigetével szembeni szárazföldi terület volt; makedón terület).
Megszületett Makedóniában Fekete Kleitosz, leendő hadvezér.
I.e. 370-ben Amüntasz meghalt. Legidősebb fia, I. Alexandrosz követte őt a trónon.
GÖRÖGORSZÁG
Emlékeztető: A spártai II. Ageszilaosz szövetségre lépett a perzsa nagykirállyal és elnyerte a szicíliai I. Dionüsziosz támogatását is. A spártai hadvezér, Phoibiasz, akit a khalkidikéi liga ellen küldtek, út közben elfoglalta Thébai fellegvárát is. Hazatérte után - mivel eltért a parancstól - fölmentették a sereg vezetése alól, de nem büntették meg. Thébaiból Athénba űzték a Spárta-elleneseket, de azok tartották a kapcsolatot a jelentéktelennek tűnő, Thébaiban maradt Epameinóndasszal.
Az i.e. 380-as években Xenophon Spártától birtokot kapott. Visszavonult feleségével, Philesiával és két fiukkal a birtokra, ahol a gazdálkodásnak és a szellemi tevékenységnek szentelte magát. Megírta Anabasis, illetve Hellenika c. műveit.
Spárta élén I. Ageszipoliszt I. Kleombrotosz váltotta.
Megszületett Menaikhmosz, leendő matematikus és Pütheasz, leendő felfedező.
Meghalt Küthérai Philoxenosz költő.
I.e. 379-ben az Athénba száműzött thébaiiak közül Epameinóndasz fiatalokat kezdett szervezni egy államcsíny-kísérletre. A száműzöttek kis csoportja, Pelopidasz vezetésével meggyilkolták a Spárta-barát kormányzat vezetőit. Epameinóndasz a fiatalokkal fegyverraktárakba tört be és athéni hopliták segítségével körülvették a spártaiakat. Másnap a népgyűlés felszabadítóként üdvözölte Pelopidaszt és társait. Epameinóndasz szabadságharcra buzdította a thébaiakat. A spártai helyőrség megadta magát és elhagyta a várost. A Spárta-párti thébaiak szintén megadták magukat, azonban őket a győztes felkelők megölték.
Eközben viszont Spárta, 30 napos ostrom után elfoglalta a makedóniai Olünthoszt, legyőzte a khalkidikéi ligát és Makedóniának kedvező békét kötött vele.
I.e. 378-ban került színpadra Arisztophanész "Plutosz" című darabja, melyben Plutosz isten - a gazdagság istene - megvakul. Szolgái ekkor elherdálják vagyonát. Egy hűséges szolgája segítségével azonban meggyógyul és azt követően jobban megválogatja, kit részesít bizalmában.
Iphikratész egy zsoldoscsapattal megindult Egyiptomba, hogy segítse a perzsákat Egyiptom visszafoglalásában. A II. Pharnabazusszal folytatott vita azonban az expedíció kudarcához vezetett.
Thébaiban a spártai befolyás előző évi megszüntetése után Epaminondaszt választották a hadsereg parancsnokává. Megalapították a thébai szent sereget. A sereg 150 pár férfi-szeretőből állt; szándékosan ez alapján válogatták össze őket arra számítva, hogy így szorosabb kötelék fűzi össze a bajtársakat (a korabeli Thébaiban társadalmi norma volt, hogy férfinek férfi a lelkitársa, de ez nem feltétlenül jelentett szexuális kapcsolatot is). Kiképzésük birkózást, harcművészeteket, táncot és lovaglást is magába foglalt. Elit alakulatot képeztek belőlük. Gorgidasz vezette őket.
Athénban Konon fiát, Timótheoszt választották sztratégosszá.
I.e. 377-ben Athén megkötötte a Spárta-ellenes második attikai tengeri szövetséget.
A II. Ageszilaosz vezette spártaiak hadjáratot vezettek Boiotiába és földúlták Thébai környékét. A thébaiak a nyílt ütközet elkerülésének módszerét választották és sikerült ellenállniuk a támadásnak. Az események edzették, lelkesítették, küzdelemhez szoktatták és harci tapasztalatokkal gazdagították a thébaiakat. A spártaiak végül távozni kényszerültek, meghagyva Thébai függetlenségét. Antalkidasz a sebesülten hazatérő Agészilaosznak azt mondta: "Szép tanulópénzt kaptál te is a thébaiaktól, hogy akaratuk ellenére megtanítottad őket háborúskodni".
I.e. 376-ban Phokion részvétele döntő fontosságú volt Naxos athéni haditengerészeti győzelmében. Ő irányította a vezető bal szárnyat.
Phoikont a legszigorúbb és legbölcsebb athéni politikusként ismerték el. Soha nem bántott senkit, sőt segített is politikai riválisainak. De a véleményét mindig nyíltan kimondta és sokszor szólalt fel mások ellenében. Mindig igyekezett röviden kifejezni magát.
Az athéni flotta, Khabriasz vezetésével a naxoszi csatában legyőzte az Athén gabonaellátását akadályozó spártai hajóhadat.
Abdéra városát kifosztották a trákok.
Meghalt Athéni Kratipposz, történetíró.
Iphikratész visszatért Trákiába, s apósa, Cotys oldalára állt az Athén elleni háborúban. Az athéni erődítményeket azonban nem volt hajlandó ostromolni. Végül Antisszába menekült. Az athéniak végül megkegyelmeztek neki, csak súlyos pénzbüntetést kapott. Ezt követően Athénban élt haláláig.
I.e. 375-ben a boiótiai Orkhomenosz spártai helyőrsége Lokriszba vonult. Ezt megtudva Pelopidasz, a thébai szent csapan élén megindult, hogy bevegye Orkhomenoszt. Odaérve azonban megtudta, hogy a spártaiak nem voltak hülyék, s megerősítették az orkhomneoszi helyőrséget. Ekkor a thébai-iak visszafordultak. Visszavonulás közben összefutottak a Lokriszból visszatérő spártaiakkal, akik - mint kiderült - jelentős létszámfölényben voltak.
A görög városállamok a perzsa nagykirály kezdeményezésére megújították a király békéjét. Ez garantálta a városállamok szuverenitását és tiltotta a szövetségeket. Thébai mégsem volt hajlandó feloszlatni a boiótiai szövetséget.
Először használták az oxübelesz ostromgépet. Ez olyan volt, mint egy hatamas számszeríj. Dárdákat vagy köveket tudott kilőni, összecsavart kötelek rugalmas energiáját használva. Nagy távolságú, precíz lövésekre volt alkalmas.
I.e. 374-ben Athén megpróbálta kivonni magát a thébai-spártai háborúból és fegyverszünetet kötött Spártával. Ezt azonban rövidesen megszegték.
Korkürán (mai Korfu szigete) a demokratikus párt megdöntötte a Spárta-párti kormányzatot. Ekkor Spárta (szürakuszai segítséggel) megtámadta őket. Erre az athéniak siettek a szigetlakók segítségére. Az athéniakat Iphikratész vezette. Timótheusz vezetésével elfoglalták Korkürát és legyőzték a spártaiakat.
Helike városát (a Peloponésszoszi-félsziget északi részén volt) földrengés és szökőár pusztította el.
A földrengés Delphoiban ledöntötte az Apolló-templomot.
I.e. 372-ben Pherai Iaszón, Thesszália ura szövetséget kötött Athénnal és Makedóniával.
A thébaiak elpusztították a spártaiak által újjáépített Plataiai városát.
Eliszi Troilosz két lovasversenyt is megnyert az olimpiai játékokon. De mivel ezt bíróként tette, a továbbiakban a bíróknak megtiltották a versenyeken való részvételt.
Spárta és Athén meg tudott egyezni abban, hogy Spárta vezeti a peloponésszoszi szövetséget és Athén a második tengeri szövetséget. De mindketten féltékenyek lévén Thébai növekvő erejére, egyikük sem engedte, hogy Thébai az összes boiótiai városállamot képviselje. Boiótia egyes városai ráadásul Spártához fordultak, hogy kivívhassák függetlenségüket. Thébai viszont nem mondott le Boiótiáról. Végül Thébait kizárták a béke-dokumentumokból, annak küldöttsége hazatért és háborúra készültek.
Kleombrotosz, spártai király tízezer hoplitából és ezer lovasból álló seregét Boiótiába vezette. De nem egyenesen Thébai felé tartott, hanem Thiszbé hegyein vonult keresztül. Így, mire a thébaiak észbe kaphattak volna, elfoglalta Kreuszisz erődjét és elfogott 12 thébai hadihajót. Csak itt találkoztak a thébai sereggel. Epameinóndasznak kb. 7000 nehézgyalogosa és ezer lovasa volt.
Először a spártai könnyű gyalogosok visszaszorították a thébaiak boiótiai segédcsapatait. A lovassági összecsapásban azonban a thébaiak kerekedtek felül. A lovasok visszavonulása megakadályozta, hogy a spártai nehéz gyalogosok körülvegyék a thébaiakat. Mielőtt még rendezhették volna a soraikat a spártaiak, megtámadta őket Pelopidasz kis létszámú elitegysége, az ún. Szent Csapat.
A spártaiak a már hagyományos phalanx-formációban harcoltak; ilyenkor a nehéz gyalogosok jobb oldalon voltak, mert a pajzsot bal kézben tartották, a tőlük balra állót védve. Így a formáció jobb oldala mindig kevéssé maradt védett.
A thébaiak vezére azonban ki tudott lépni a megszokottból, s lovasságát és nehéz gyalogosait a bal szárnyra állította és a hagyományos 8-12 sor helyett 50 sort állított föl. Közben a jobb szárnyra állított, gyengébb segédcsapatok kisebb mélységű lépcsőformációban hátramaradtak. Ezzel a módszerrel sikerült visszaszorítaniuk a legyőzhetetlennek hitt spártai sereget. Mintegy 1000 spártai meghalt, köztük a király, Kleombrotosz is. Őt Spárta trónján fia, II. Agészipolisz váltotta.
Epameinóndasz sikere a katonai taktikában forradalmi változást hozott: Először alkalmazta az ellenség legfontosabb pontjára lesújtó koncentrált erő taktikáját.
Athén nem üdvözölte a thébaiak győzelmét, mert tartott a katonailag sikeres Thébai fokozódó agresszivitásától.
Perzsia és Thébai megújította korábbi szövetségét.
Spárta veresége után Árkádia kinyilvánította függetlenségét. Újjáépítették Mantineiát, létrehozták az árkádiai szövetséget és megalapították Megalopolisz városát.
Arisztotelész és Ephorosz megfigyeltek egy üstököst, amely kettévált. (Mai feltételezések szerint ekkor keletkezett a Kreutz-üstököscsoport).
Megszületett Theophrasztosz, leendő filozófus.
Megszületett Phrüné, leendő hetéra.
CIPRUS
Euagoraszt, Szalamisz királyát i.e. 374 körül egy eunuch megölte. Utóda a fia, Nikoklész lett. Ő Iszokratész szellemi támogatásával folytatta apja hellenizáló politikáját.
AFRIKA
KARTHAGO
I.e. 378-ban Mago, karthágói hadvezér elesett az I. Dionüszosszal vívott ütközetben. Később azonban Dionüszosz döntő vereséget szenvedett a karthagóiaktól. Fel kellett adnia a Halükosz-folyótól nyugatra eső szicíliai területeket.
I.e. 380-ban Hakórisz fáraó meghalt. Fia, II. Nefaarud követte a trónon. De még ebben az évben meghalt ő is és Nahtnebef lépett a helyébe, aki megalapította a XXX. dinasztiát. Athén perzsa nyomásra hazahívta Egyiptomból Khabriaszt, aki zsoldosként szolgált ott a perzsák elleni harcokban.
I.e. 373-ban II. Artaxerxész perzsa nagykirály hadjáratot indított a függetlenedő Egyiptom ellen. A Pharnabazosz által vezetett, görög zsoldosokat is alkalmazó perzsa sereg eleinte sikeresen nyomult előre Memphisz felé, de Nahtnebef fáraónak végül sikerült visszaszorítania őket.
ÁZSIA
PERZSA BIRODALOM
Emlékeztető: II. Artaxerxész szövetséget kötött a spártai II. Ageszilaosszal. Perzsia segítségével Athén és Spárta békét kötött. A perzsák figyelme Ciprus és Egyiptom felé fordult. Ciprus a perzsák vazallusa lett.
I.e. 380-ban a perzsák elérték, hogy Athén hazahívja Egyiptomból Khabriasz-vezette zsoldosait.
I.e. 379-ben megszületett III. Dareiosz, leendő perzsa király.
I.e. 377-ben meghalt Hekatomnosz, Kária szatrapája, s Mauszólosz lépett a helyébe.
I.e. 376-ban a görög városállamok a perzsa nagykirály kezdeményezésére megújították a király békéjét. Ez garantálta a városállamok szuverenitását és tiltotta a szövetségeket. Thébai mégsem volt hajlandó feloszlatni a boiótiai szövetséget.
I.e. 376-ban meghalt Csou An-vang, a Csou dinasztia királya.
I.e. 375-ben Han állam annektálta Cseng államot. A Csou dinasztia új uralkodója Csou Lie-vang lett.
I.e. 372-ben megszületett Menciusz, leendő filozófus.
