ÉSZAK-AMERIKA
É-Amerika keleti részén még tartott a woodland-periódus. Ennek népe kerámiaedényekkel kereskedett, melyek eljutottak az arktikus vidék keleti részéig is.
KÖZÉP-AMERIKA
Az olmék város, mely a mai La Venta területén létezett, a század folyamán érte el végeges formáját.
A majáknak megkezdődött a késő középső preklasszikus korszakuk. Már az előző századokban kereskedelmet fojtattak az olmékokkal, s egymás kultúrájára hatottak. Az olmékok hatására a maja települések is elkezdtek városiasodni. Cuello településen a korszakban a szertartási központ egy kis udvar volt, ezt pedig épületek – valószínűleg templomok – vették körbe. A templomok fából épültek és alapzaton álltak.
NYUGAT-EURÓPA
NAGY-BRITANNIA
Porrexet Dyfnwal Moelmud követte a trónon. Ő azonban már nem csupán Britanniát tudhatta magáénak, hanem Albiont (Skócia), Cambria (Wales) területét, Loegriát és a Cornwalli királyságot is.
Porrex után hatalmi vákuum keletkezett. Ekkor a cornwalli herceg, Dyfnwall Moelmud legyőzte először Loegria királyát. Válaszlépésként Albion és Cambria királya szövetkezett. Dyfnwall ekkor a halott ellenségek páncéljába öltöztette 600 katonáját, s így támadtak rá a szövetséges királyokra - akiket le is győztek. Így szerezte meg Dyfnwal Moelmud Nagy-Britannia trónját.
Ezt követően megalkotta a Molmuti törvények elnevezésű szabályrendszert. Békében és jólétben uralkodott.
PIRENEUSI-FÉLSZIGET
Az előző részekből: I.e. 814-ben a föníciai Türoszból (a bíborfesték városából) érkező telepesek alapították Karthagót É-Afrika partján.
A karthágóiak alapítottak városokat a félszigeten, miközben a görögökkel és a rómaiakkal is vetélkedtek.
A félsziget keleti részén ibérek, beljebb kelták éltek. Kettejük keveredéséből alakult ki a keltibér kultúra. A baszkok már ekkor jelen lehettek a Pireneusokban. Nem tudjuk, ők honnan származnak, valószínűleg helyben maradt ősi nép. [https://mult-kor.hu/20040312_baszkfold_tortenelme]
TÁVOL-KELET
KÍNA
Még tartott a tavasz és ősz-korszak. A század császárai továbbra is a Csou dinasztia uralkodói: i.e. 585-572 Csien Vang és i.e. 571-545 Ling Vang, i.e. 544-521 I. Csing Vang, i.e. 520 Tao Vang és i.e. 519-476 II. Csing Vang.
A század embere volt Lao-Ce, aki a Tao Te King ("Az út és az erény könyve") c. művet megírta. Ebben azt vallotta, hogy nincs szükség nagy birodalmakra, csak hagyni kell a falusiakat, hogy éljék békén a maguk életét. "Ha volnának hajók, kocsik, senki se utazzék [...] ha volnának vértek, kardok, senki se hadakozzék; írás helyett az emberek rojtot és bojtot kössenek". [forrás: Ős napkelet (képes történelem)]
A filozófus i.e. 600 körül születhetett, Honan tartományban. Hivatalnokként élt a Csou-dinasztia udvarában, s asztrológiával, jövendőmondással foglalkozott, s a szent könyvek őrzője volt. Öregkorában visszavonult, s egy nyugati utazásra indult. Ekkor vetette papírra filozófiáját. [forrás: Misztikus történetek gyűjteménye]
Többé-kevésbé kortársa volt neki Kung-Fu-ce (alias Konfucius), aki olyan birodalomról álmodott, amelyet királyhű, művelt hivatalnokok kormányoznak, s akiknek legfőbb törekvése az ország java és a nép üdve. "Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradtság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelem." [forrás: Ős napkelet (képes történelem)]
Egy ősi legenda szerint "Ce-kung, Konfuciusz egyik tanítványa a kormányzásról kérdezősködött. A mester így szólt: "Legyen elegendő élelem, legyen elegendő fegyver, és a nép bízzon benned." Ce-kung ekkor azt mondta: "És ha elkerülhetetlen, hogy lemondjak valamelyikről, akkor melyikről mondhatok le először a három közül?" A mester azt felelte: "A fegyverekről." Ce-kung folytatta: "És ha elkerülhetetlen, hogy a kettő közül is lemondjak az egyikről, melyikről mondhatok le először?" A mester így felelt: "Az élelemről. Mert halál régi időktől fogva van, elkerülhetetlen, de ha a nép nem bízik benned, nem állhat fenn az ország" [forrás: Istenek, megváltók, próféták; Ecsedy Ildikó]
A legenda szerint a fiatal Konfucius Lao-ceval találkozva annak tanítását és személyiségét is oly riasztónak találta, hogy egy szeleken és felhőkön lovagló nagy sárkányhoz hasonlította.
Kínában eddigre elterjedt a vasolvasztás és vasmegmunkálás titka. Fegyvereiket korábban bronzból készítették, mostanra a vas könnyebbé tette a hétköznapi munkákat is.
Ekkortájt élt Csui-Vu-ce is, egy előkelő kínai úr. Megtetszett neki az özvegy Tang Jiang, s noha az asszony még gyászban volt, sőt rokonságban álltak egymással, el akarta venni feleségül. Hogy megoldja problémáját, a Ji-king nevű jóskönyvből próbált tájékozódni, ahol ezt olvasta: "Egy férfinak el kell viselni, hogy kővel dobálják, hogy tövisen és bogáncson feküdjön. Belép a házba, és nem látja a feleségét. Ez szerencsétlenség." Ezt a házasság elleni intelmet azonban inkább nem vette magára, hanem úgy gondolta, ez a nő előző férjére kell, hogy vonatkozzon. S mégis feleségül vette Tangot.
Egy alkalommal, mikor Csui távol volt, veszekedés robbant ki Tang (a nő)és családja, valamint Csui fiai között. Tang egyik fiát megölték, mire az anya fölakasztotta magát. Csui erre tért haza, s felmérve tragédiáját, ő is követte az asszony példáját. Így teljesült be a jóslat.
A Ji-king (jóskönyv) beszél a jin-jangról: A régi kínaiak e két kozmikus őselem segítségével értelmezték a világegyetemet. A jin a nőies, sötét, nedves, holdjellegű, földszerű jelkép, a jang pedig a férfias, a száraz, a világos, a napszerű, az égi szimbólum. Egyik sem jó, vagy rossz. A köztük lévő kapcsolat ad magyarázatot mindenre. A jóskönyvben hexagramokban adnak meg jóslatokat. Egy hexagramban a jangot egyenes vonal, a jin-t szaggatott vonal jelzi. Három ilyen vonal felhasználásával nyolc módon lehet alakzatokat (trigramokat) alkotni, melyek mindegyikének más neve és jelentése van. Ha ezeket megkettőzik, 64 hatvonalas alakzat hozható létre. Mindnek saját neve és jelentése van, s mindegyik vonalukhoz egy szövegrész tartozik. A könyvet három pénzérme hatszori feldobásával "kérdezik meg", így jelölve ki az aktuális hexagramot és a hozzá tartozó szöveget, mely választ ad az aktuális kérdésre.
A hagyomány szerint a trigramokat Fu Hszi császár alkotta meg nagyon régen (az i.e. III. évezred végén). A hexagramokat már Ven-vang fejlesztette ki, az i.e. 12. században, s a fia, Vu-vang írta a szöveges sorokat.
A Ji king nem csak jóskönyv, hanem filozófiai mű is, amely a világ működésének ciklikus rendszerét írja le. [forrás: Misztikus történetek gyűjteménye]
KELET ÉS NYUGAT ÖSSZEÉR
Az, hogy az emberi faj Ázsiából a jégkorszakban szárazföldi összeköttetésként működő Bering-szoroson (akkor Bering-földhídon) át jutott el Észak-Amerikába, könnyen alátámasztható, elfogadott elmélet.
Az érdekesség az, hogy elképzelhető, hogy a kapcsolat sokkal tovább fennmaradt. Vannak dolgok, melyekre más magyarázatot nehéz elképzelni. Pl. Svetlana Balabanova bolgár toxikológus kokain- és nikotinnyomokat talált egy óegyiptomi (!) papnő múmiájának vizsgálatakor. Az eredményeket később Rosalie Davis (egyiptológus) is megerősítette. Apollinaire Frot francia kutató föníciai írásjelekhez hasonló betűkkel készült feliratokra bukkant Brazília területén. A feliratok rövidek és többnyire útjelzőként szolgáltak aranylelőhelyek felé.
Brit Columbiában ősi kínai jellegű érmékre bukkantak. Betty Meggers szerint az olmék civilizáció a Sang dinasztia korában Amerikába érkezett ázsiai hajósok hatására jöhetett létre. A La Venta környékén felfedezett kőeszközök kínai jellegzetességeket mutatnak. Az olmék szobrok némelyikéről nem is beszélve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése