2020. október 25., vasárnap

32.2. Új évezred kezdődik - Európában és "modern" politika a Közel-Keleten [i.e. 1000-900]

EURÓPA

Nagy-Britannia

II. (Zöldpajzsú) Brutus után, i.e. 993-968-ig Leil uralkodott, majd Rud Hud Hudibras (i.e. 929-ig), azután Bladud (i.e. 909-ig), a századfordulón pedig Leir. Ők szintén a Trójai dinasztia uralkodói voltak, s csak a nevük maradt fenn. Illetve Leir azonos azzal a Lear királlyal, akinek történetét egy réges-régi legenda alapján Shakespeare őrizte meg és tette közismertté.

(A Shakespeare-féle drámából film is készült: https://videa.hu/videok/film-animacio/lear-kiraly.avi-CIjzMT5jDvXcIRHw )

Skandinávia

 Az ezredforduló táján érkeztek Skandinávia ÉNy-i részére a számik.

A skandináv lelőhelyekből kiderül, hogy kereskedelmet folytattak mediterrán területekkel, és Közép-Európával. Utóbbi területtel borostyánkövet cseréltek bronzra és aranyra.

Közép-Európa

Európa belsejét továbbra is a Hallstatti kultúrát képviselő ős-kelták uralták. Ők adtak bronzot és aranyat a számik borostyánjáért cserébe.

Appenini-fsz.

 A Villanova-kultúra valószínűleg az etruszk kultúra őse. Településeik a Tirrén-tenger partvidékén, majd a Tiberis és az Arno folyók között jelentek meg. Területüket termékeny erdő és ásványokban gazdag föld alkotta, gyorsan fejlődött mezőgazdaságuk és kohászatuk is. A területet Etruriának nevezték.

Balkán-fsz.

Athénban olyan királyok következtek, akiknek csak a neve maradt fönn: Oxüntész, Apheidasz, Thümoetész, Melanthosz, Kodrusz, Medón és Akasztosz.

Mükénében Agamemnón után Oresztész következett, majd Teiszamenosz.

ÁZSIA

Hettita Birodalom

 Amikor Hattuszilisz lett Hattuszasz kormányzója, ő szabadon engedte Bentesinát, Amurrú királyát, akit még II. Muvatallisz ejtett foglyul, mert az szövetséget kötött Egyiptommal, Főnícia ellen. Így szerezte Hattuszilisz első nagy szövetségesét, Bentesina személyében. Egyik lányát is feleségül adta hozzá a szövetség megerősítésére.

 Azt követően, hogy az egyiptomi fáraó kiadta III. Mursziliszt nagybátyjának, Hattuszilisznek és ezután III. Murszilisz neve hirtelen eltűnt a történelem lapjairól [itt]; a teljes birodalom uralkodója Hattuszilisz lett,  III. Hattuszilisz néven. Az ő első politikai tette az volt, hogy trónra kerülését és uralkodásának jogcímét (unokaöccsének, a törvényes trónörökösnek megölését) megpróbálja „tisztázni”. Ezért megírta a „Hattuszilisz bocsánatkérése” címen ismert dokumentumot.

 Hattuszilisz felesége Kizzuvatna főpapjának, Pentibszarrinak a lánya volt. Ő már akkor a felesége volt Hattuszilisznek, amikor annak még látszólag semmi esélye nem volt a trónra. A hölgy neve Puduhepa volt. Puduhepa szeretett verseket írni, s férje mellett a hettita és hurrita vallási kultuszok felújításának elkötelezett híve volt. Fontos munkája pl. a „Hattuszilisz és Puduhepa imája” című, napistennőhöz címzett ima. Hatalomátvételüket tehát igyekeztek vallási-szakrális síkra terelni a nép előtt.


 A Birodalmon belül Hatti még mindig önálló fejedelemségek laza halmaza volt. Hattuszilisz vitatható trónra lépése is rögtön elszakadási törekvésekhez vezetett. Ahhijava (azaz az akhájok királysága) Hatti nyugati oldalán függetlenedett Hattitól és önállósodott így Hatti elvesztette nyugati tengerpartjait. 

 Attól kezdve, hogy III. Hattuszilisz elismerte, hogy Ahhijava királya egyenlő Hatti királyával, Ahhijava nem támogatta többé a Hatti ellen lázadókat és kalózokat, hanem megbékéltek.

 A kalózok vezetője egyébként Pijamaradu volt, aki valószínűleg azonos a görög regékben            Priamosznak nevezett személlyel; Trója (=Vilusza) egyik királyával.

 Hattuszilisz maga is létrehozott egy önálló királyságot a birodalma nyugati területén; ahol III. Murszilisz öccsét, Kuruntijaszt tette meg királynak. A kis királyság haszna az volt, hogy gátat vessen a nyugaton a Hettita Birodalomtól függetlenné vált Hatti esetleges kelet felé való terjeszkedésének (azaz ütköző-államként funkcionált).

 Hattuszilisz úgy gondolta, a birodalmat a valláson keresztül tudná újra egyesíteni (ő maga főpap is volt). Továbbá a nemességet adományokkal és kiváltságokkal látta el.

 Hogy birodalmán belül rendet tarthasson, a külpolitikában is békére volt szüksége. Asszíria (a Hettita Birodalomtól délre), Babilónia (az asszíroktól délre), Urartu (a Hettita Birodalomtól keletre) és Egyiptom jelenthettek fenyegetést a számára. A külpolitika rendezését Asszíriával kezdte:

 Mivel korábban Asszíria elhódította Mitannit a Hettita Birodalomtól (itt), Hattuszilisz jónak látta, ha a béke és nyugalom érdekében egy levélben elsimeri feltétel nélkül, hogy Mitanni mostantól Adad-nirári, az asszír uralkodó birtoka. 


Adad-nirári [https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Adad-nir%C3%A1ri]

 Ám ezzel egy időben Hattuszilisz levelezést folytatott az Asszírián túli Babilon királyaival is, hogy egy babiloni-hettita szövetséget hozzon létre az asszírok ellen. Ennek érdekében egyik lányát feleségül is adta a babiloni uralkodóhoz. Egyik fia, Tudhalijasz pedig babiloni lányt kapott feleségül.

 Hattuszilisz a másik lányát Amurrú (a szintén Asszíria túloldalán, Babilon mellett elhelyezkedő kisebb ország) királyához, Bentesinához adta. Hattuszilisz idősebb fia, a trónörökös Nerikkailisz pedig Bentesina egyik lányát kapta feleségül.

 Hattuszilisz politikai érzékét mutatja, hogy elérte, Asszíria és Urartu (a Hettita Birodalomtól keletre, Asszíriától északra fekvő állam) se nyugatra akarjon terjeszkedni, hanem inkább egymással foglalkozzanak. Elérte, hogy I. Sulmánu-asarídu, asszír uralkodó Urartu elleni hadjáratra induljon, s ezzel tulajdonképpen pajzsként használta fel Asszíriát, Urartuval szemben.

 Egy dologgal azonban nem számolt III. Hattuszilisz: A babilóniai uralkodó, Karadúnias, a kölcsönös házasságokkal erősített együttműködés ellenére rájött, hogy ő nem elég erős az asszírok ellen, s hogy a hettita uralkodó ne rángathassa bele őt egy háborúba, formai kifogást emelt Hattuszilisz diplomáciai levelezését illetően: …”hiszen te nem mint testvéredhez írsz hozzám, hanem mint szolgáiddal intézkedel velünk”…

 Asszíria idő közben legyőzte Urartut, s ekkor már nem volt más dolga, mint a hettiták ellen fordulni.

 Ekkor Hattuszilisz Egyiptommal keresett gyors szövetséget. Békeszerződést kötött velük; már csak azért is, hogy megelőzzön egy hasonló szerződést Egyiptom és az asszírok között. A hettita-egyiptomi szerződés záloga természetesen egyik lánya volt, aki II. Ramszesz háremébe került és ott a Maathórnofruré nevet kapta. Ezeket a tárgyalásokat az újonnan kinevezett hettita trónörökös, Tudhalijasz vezette, s 13 évig tartottak. Ugyanis a hettita hercegnő ragaszkodott ahhoz, hogy ne háremhölgy legyen Egyiptomban, hanem főfeleség. Ezt a rangot azonban ezidáig Egyiptomban külföldi nők nem kaphatták meg. Maathórnofruré végül még csak nem is főfeleség, hanem nagy királyi hitves lett.

Maathórnofruré [https://mathstat.slu.edu/~bart/egyptianhtml/kings%20and%20Queens/Maathorneferure.html]

 A békeszerződés kölcsönös barátsági és segítségnyújtási kötelezettséget jelentett.

 Mivel Hattit minden irányból ellenségek vették körül, kereskedelme pedig akadozott, éhínség ütötte fel fejét. Ekkor Egyiptom – a szerződés értemében –gabonát szállított nekik.

 III. Hattuszilisz uralkodásának kezdetén még egy asszír-babiloni-egyiptomi szövetség volt kialakulófélben. De Hattuszilisz meg akarta védeni és őrizni a saját országát és ennek érdekében okos politikai játszmával kilökve az asszírokat egy hatti-babiloni-egyiptomi szövetséget alapozott meg.

 Az Egyiptommal való békeszerződés megkötése után Hattuszilisz felesége; Puduhepa is diplomáciai levelezést folytatott Nofertari királynéval.

Nofertari [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nofertari]

 Néhány éven át III. Hattuszilisz közösen uralkodott fiával, Tudhajlijasszal.

 Amikor Hattuszilisz meghalt, Kuruntijasz, a kis nyugati belső mesterséges királyság uralkodója, III. Tudhalijasszal is megkötötte szerződését, melyet egy bronztáblán rögzítettek. Ennek értelmében Tudhalijasz is elismerte Kuruntijasz hatalmát nyugaton.  Tudhalijasz azonban a trónra kerülve már nem apja kimért „sakkozó” politikáját fojtatta, hanem a tüzes meggondolatlanság vezérelte őt.   Erőszakos hangvételű levélben hadat üzent Asszíriának. És a nihrijai csatában vereséget is szenvedett I. Tukulti-Ninurta, asszír uralkodó csapataitól.

I. Tukulti-ninurta [https://www.facebook.com/TukultiNinurtaI/]

I. Tukulti-ninurta trónjra [https://alchetron.com/Tukulti-Ninurta-I]

 A vereséget követően Karkemis uralkodója, I. Ini-Teszub volt még mindig kitartott Tudhalijasz mellett. Tudhalijasz megpróbálta ezután úgy gyengíteni az asszírokat, hogy megtiltotta szövetségeseinek (a görögöknek és másoknak), hogy árut cseréljenek Asszíriával.

Kuruntijasz (a kis nyugati belső mesterséges királyság ura) közben felvette a Nagy Király címet, ezzel formálisan unokatestvére, a jelenleg regnáló III. Tudhalijasz fölé helyezve magát.

 Valamivel az asszíroktól elszenvedett vereség után Hattit a nyugati muskik, azaz phrügök is megtámadták.

Asszíria

Sulmánu-asarídu uralkodása után fia, I. Tukulti-ninurta lépett a trónra, s folytatta apja és nagyapja terjeszkedését.

 Amikor a hettitákat nyugatról a phrügök megtámadták, gyorsan kihasználva a helyzetet, I. Tukulti-ninurta kelet felől támadott rájuk. Így a hettitáknak nem sok esélyük maradt.

Tukulti-ninurta összecsapott Babilonnal is és IV. Kastilias babiloni királyt személyesen ejtette foglyul. Ezzel Asszíria határa elérte a „Alsó-tengert” (Perzsa-öböl). Ezt követően Babilónia trónjára bábkirályokat nevezett ki. Őket azonban a délről betörő elámiak, vagy saját nemeseik fosztották meg a trónjuktól.

Tukulti-ninurta Assur városa körül árkot ásatott. Felújíttatta Istár templomát. Új palotát kezdett építtetni, ezt azonban nem fejezte be, hanem új székhelyet alapított magának, Assurtól kb. 3 kilométerre. Egy négyzet alakú, 700 m2-es területen felépíttette a Kár-Tukulti-Ninurta Assur-zikuratot és a királyi palotát.

Padlórészlet Kar tukulti ninurtából https://en.wikipedia.org/wiki/Kar-Tukulti-Ninurta

 Végül saját fia, Assur-nádin-apli vezetésével összeesküvést szőttek ellene az asszír nemesség tagjai és palotájában megölték.

 Ezt követően sorra csak az uralkodók nevei maradtak fönn, a cselekedeteik nem.

Babilon

 II. Kurigalzu még korábban győzelmet aratott Elám és Asszíria fölött. Őutána itt is olyan királyok következtek a trónon, akiknek csak a neve maradt fönn: Nazimaruttas, Kadasman-Turgu, II. Kadasman-Enlil, I. Kudur-Enlil és így tovább IV. Kastiliasig, akiről azt lehet tudni, hogy az asszír I. Tukulti-ninurta foglyul ejtette, s Babilóniát tulajdonképpen bekebelezte Asszíria.

Főnícia

A főníciaiak ebben az időben felfedezték, hogy a bíborcsiga festékanyagával tudnak szövetet festeni.

Forrásaim voltak:



2020. október 23., péntek

32.1. Új évezred kezdődik - Amerikában [i.e. 1000-900]

 … éssss belépünk az i.e. I. évezredbe!

ÉSZAK-AMERIKA

 Úgy tűnik, hogy az észak-amerikai Poverty Point-kultúra a területén egy éghajlat-változás miatt az ökológiai egyensúly megbomlott. Az itt élő emberek a Poverty Point területét eddigre teljesen elhagyták. [a poverty pointról már itt és itt írtam]

KÖZÉP-AMERIKA

Olmékok

 I.e.1000 körül kezdett el felépülni a mai La Venta-ban megtalált ősi város. Egy mocsárral körülvett kis szigeten alakult ki, s eleinte egyetlen tengely két oldalán szimmetrikusan emelték az épületeket. Déli végén állt a 30 méternél magasabb agyagpiramis. A piramis előterében olyan agyagból rakott halmokkal szegélyezték az udvarokat, mely a szigeten kívülről származott. La Ventának volt labdatere is.

 A régészek gazdag sírmellékleteket találtak itt. Továbbá olyan 7 méter mély gödröket is, melyekbe sok tonna szerpentinkő-lapokat helyeztek, majd rögtön be is temették. Ezeket is természetesen a szigeten kívüli területekről szerezték.

 A színes (zöld) szerpentinkő-lapokat arra használták, hogy stilizált jaguárfejeket rakjanak ki belőlük. A lapok közti réseket sárga és narancssárga homokkal töltötték ki. Ám a mozaikokat azonnal be is temették.

 Monumentális kőszobraik is ebből az időből maradtak fenn, melyek legfőbb titka, hogy miért negrid arcokat ábrázolnak. Ezeket egyetlen bazalttömbből faragták ki. De mellettük pici jáde- és agyagtárgyak is fennmaradtak.

 Az olmékok úgy tartották, hogy ősüket az ősanyjuk egy jaguártól foganta (hasonlóan a magyar Emese – Turul madár-sztorihoz). A jaguárembert egy pocakos, puffadt arcú, fogatlan ínyű lényként (csecsemő?) ábrázolták, melyre azután rávésték a jaguár tépőfogakkal vicsorító száját és karmait.

 Az olmék kultúrában élő emberek kereskedelmet is folytattak. Kereskedőik által pedig messze földre eljutott kultúrájuk híre. Elvesztett-elejtett jáde-tárgyaik megtalálási pontjaiból egész szépen kirajzolódnak az egykori kereskedelmi útvonalak. Jártak a Mexikó területén és Guatemala csendes-óceáni partvidékén is. Magát a kékeszöld jádekövet pedig Costa Rica guanacastei vidékéről hozták.

Az olmékok kereskedelmi útvonalai

 A kereskedelmi útvonalak mentén San Miguel Amucónál egy olmék sztélé került elő, Juxtlahuaca és Oxtotitlán barlangjaiban pedig színes barlangfestményeket találtak.

A Juxtlahuaca-barlang festményei nagyjából 1 km-rel a földfelszín alatt találhatóak. Az 1. számúnak elnevezett festmény egy színes ember-ábrázolás. A figura hosszú, fekete köpenyt, csíkos tunikát, zöld tollas fejdíszt visel. Valószínűleg azért van jaguár-farka és azért jaguármintás a lába és a karja, mert azt akarták kifejezni, hogy egy ilyen állat prémjét viseli (vagy mert maga a jaguár-isten jelenik meg emberalakban). Egyik kezében madárszerű formát, a másikban talán kötelet tart, s mindkettőt a vele szemben kuporgó alak felé irányítja, nem ellenséges, inkább segítő mozdulattal. Nekem személy szerint úgy tűnik, hogy a kötél (?) másik végét a kisebbik figura a hóna alá fogja, mintha abba kapaszkodna (korai barlangászás?) csak a kötélnek pont ez a szakasza elkopott a rajzon az idők során.

Maga a kép 2 m magas.

A barlangban egy vörös színű jaguár-ábrázolás és egy tollaskígyó-ábrázolás is megtalálható.

Úgy tűnik, hogy ebben az időben nem volt nagyobb emberi teleülés a barlang közelében.

1. számú színes ember-ábrázolás https://hu.wikipedia.org/wiki/Juxtlahuaca-barlang

Az 1. számú ábra rekonstrukciója https://www.wikiwand.com/hu/Juxtlahuaca-barlang

 A központi szigetük körül lévő tavon túl az olmék földművesek éltek.

 A terület éghajlata forró, s nagyon csapadékos volt már akkor is. Ezért a hamar „kimosódó” földeket nem használhatták hosszú ideig. Pár év után hagyniuk kellett visszaerdősülni a területeket. Házaikat – valószínűleg az árvizek, belvizek miatt – épített halmokon emelték.

 Óriás olmék kőfejek San Lorenzo-ból és Tres Zapotes-ből is kerültek elő.

 San Lorenzo Tenochtitlán is az egyik vallási központja volt az olmék kultúrának. Mezőgazdaságból élt a település. A területen csatorna-rendszer is működött, mely nem csak ivóvizet szállított a lakosoknak, hanem rituális feladatokat is ellátott.

 Az olmék kultúra talán legősibb városa volt Cuicuilco. A város központja egy piramisokból, sugárutakból és terekből álló terület volt, melyet kis sekély medencék határoltak. Itt találták a régészek a kőáldozatok első nyomait és a legkorábbi kerámia-sírmellékleteket.

Maják

Nagyjából ebben az időben az irtásos-parlagolásos földművelésről intenzívebb termelésre tértek át.

 Ők úgy gondolták, hogy a mai világ többszöri teremtés eredménye. Vallási, rituális szerepe volt a labdajátéknak, amivel a kozmosz működését szimbolizálták. Egy gumiból készült labdát kellett egy 20-25 cm-es kőgyűrűn átdobni. A játék a jó és rossz harcáról szólt. A nyertes csapat tagjait a játék után föláldozták. Ez a feláldozás ugyanis megtiszteltetés és dicsőség volt. Obszidián-pengével vágták föl a papok az áldozatok mellkasát és emelték ki a még dobogó szívüket. Úgy hitték, hogy ezekkel az áldozatokkal táplálják isteneiket.

 A legnagyobb fennmaradt játéktér Chichén Itzában található.

 A maja városokat összekötő utaknak (sacbék-nak) is volt rituális jelentőségük; az őslakók rövid fohászokat mondtak el, amikor keresztülmentek egy ilyen úton.

játékszabályok - magyarázó ábra http://indafoto.hu/colon/image/14633117-09a262a2

Chichén itzá labdatere http://www.vassg.hu/2007.htm

... és egy kis hagyományőrző meccs egy góllal:



DÉL-AMERIKA

Chavín-kultúra

 Dél-Amerikában az i.e. I. évezred uralkodó kultúrája a Chavín-kultúra volt. Ez a kultúra egy közös vallásban egyesítette a tengerparti és a hegyvidéki népeket. Szertartási centrumuk Chavín de Huántar volt, ahol egy U-alakú épületegyüttest emeltek templomként. Ennek belterét belső falakkal méhsejt szerűen tagolták. Hitük középpontjában a jaguár, a kígyó és egy madár állt, melyek főbb tulajdonságait egy lényben ábrázolva egyesítették.

 Ebben a templomban találták az ún. Lanzon-sztélét és egy 4 méter magas, fehér gránitkőből készült obeliszket. Az egyik külső teraszon egy sor istenfej-szobrot helyeztek a falba.


Készítettek kerámia-korsókat, melyeket szürke-feketére égettek, a fémművességben pedig ismerték már a forrasztást, a domborítást, valamint az arany és az ezüst ötvözését.

A templomba belépni egy hatalmas, fehér gránitból és fekete mészkőből készült kapun át lehetett belépni.

A kultusz legfontosabb áldozati tárgya és státuszszimbóluma a Spondylus-kagyló volt.

Valószínűleg ehhez a kultúrához tartoztak azok az emberek is, akik ekkortájt telepedtek le a Titicaca-tó partvidékén, s megalapították Tiahuanaco települést. Öntözéses földművelésből éltek. Náluk kialakul az a hit, hogy a Teremtő a Titicaca-tó vizéből emelkedett ki, hogy megformálja a Földet és annak első embereit.

44. Elmúlik a járvány, szünetelnek a nagy háborúk [i.e. 430-420]

ÉSZAK-NYUGAT-EURÓPA Nagyjából ebben az időben - talán klimatikus okok miatt - kezdtek a mai Németország területéről északabbra; Skandináviáb...