… éssss belépünk az i.e. I. évezredbe!
ÉSZAK-AMERIKA
Úgy tűnik,
hogy az észak-amerikai Poverty Point-kultúra
a területén egy éghajlat-változás miatt az ökológiai egyensúly megbomlott. Az
itt élő emberek a Poverty Point területét eddigre teljesen elhagyták. [a
poverty pointról már itt és itt írtam]
KÖZÉP-AMERIKA
Olmékok
I.e.1000
körül kezdett el felépülni a mai La Venta-ban megtalált ősi város. Egy
mocsárral körülvett kis szigeten alakult ki, s eleinte egyetlen tengely két
oldalán szimmetrikusan emelték az épületeket. Déli végén állt a 30 méternél
magasabb agyagpiramis. A piramis előterében olyan agyagból rakott halmokkal
szegélyezték az udvarokat, mely a szigeten kívülről származott. La Ventának
volt labdatere is.
A régészek gazdag sírmellékleteket találtak itt.
Továbbá olyan 7 méter mély gödröket is, melyekbe sok tonna
szerpentinkő-lapokat helyeztek, majd rögtön be is temették. Ezeket is
természetesen a szigeten kívüli területekről szerezték.
A színes
(zöld) szerpentinkő-lapokat arra használták, hogy stilizált jaguárfejeket
rakjanak ki belőlük. A lapok közti réseket sárga és narancssárga homokkal
töltötték ki. Ám a mozaikokat azonnal be is temették.
Monumentális
kőszobraik is ebből az időből maradtak fenn, melyek legfőbb titka, hogy miért
negrid arcokat ábrázolnak. Ezeket egyetlen bazalttömbből faragták ki. De mellettük pici jáde- és agyagtárgyak is fennmaradtak.
Az olmékok úgy tartották, hogy ősüket az
ősanyjuk egy jaguártól foganta (hasonlóan a magyar Emese – Turul madár-sztorihoz).
A jaguárembert egy pocakos, puffadt arcú, fogatlan ínyű lényként (csecsemő?)
ábrázolták, melyre azután rávésték a jaguár tépőfogakkal vicsorító száját és
karmait.
Az olmék kultúrában élő emberek kereskedelmet
is folytattak. Kereskedőik által pedig messze földre eljutott kultúrájuk híre.
Elvesztett-elejtett jáde-tárgyaik megtalálási pontjaiból egész szépen kirajzolódnak az egykori
kereskedelmi útvonalak. Jártak a Mexikó területén és Guatemala csendes-óceáni
partvidékén is. Magát a kékeszöld jádekövet pedig Costa Rica guanacastei vidékéről
hozták.
A
kereskedelmi útvonalak mentén San Miguel Amucónál egy olmék sztélé került elő,
Juxtlahuaca és Oxtotitlán barlangjaiban pedig színes barlangfestményeket
találtak.
A Juxtlahuaca-barlang festményei nagyjából 1
km-rel a földfelszín alatt találhatóak. Az 1. számúnak elnevezett festmény egy színes ember-ábrázolás. A figura hosszú, fekete köpenyt,
csíkos tunikát, zöld tollas fejdíszt visel. Valószínűleg azért van jaguár-farka
és azért jaguármintás a lába és a karja, mert azt akarták kifejezni, hogy egy
ilyen állat prémjét viseli (vagy mert maga a jaguár-isten jelenik meg
emberalakban). Egyik kezében madárszerű formát, a másikban talán kötelet tart,
s mindkettőt a vele szemben kuporgó alak felé irányítja, nem ellenséges, inkább
segítő mozdulattal. Nekem személy szerint úgy tűnik, hogy a kötél (?) másik végét a kisebbik
figura a hóna alá fogja, mintha abba kapaszkodna (korai barlangászás?) csak a
kötélnek pont ez a szakasza elkopott a rajzon az idők során.
Maga a kép 2 m magas.
A barlangban egy vörös színű jaguár-ábrázolás és egy
tollaskígyó-ábrázolás is megtalálható.
Úgy tűnik, hogy ebben az időben nem volt nagyobb
emberi teleülés a barlang közelében.
A központi
szigetük körül lévő tavon túl az olmék
földművesek éltek.
A terület
éghajlata forró, s nagyon csapadékos volt már akkor is. Ezért a hamar
„kimosódó” földeket nem használhatták hosszú ideig. Pár év után hagyniuk kellett visszaerdősülni a területeket. Házaikat – valószínűleg az árvizek, belvizek miatt –
épített halmokon emelték.
Óriás olmék
kőfejek San Lorenzo-ból és Tres Zapotes-ből is kerültek elő.
San
Lorenzo Tenochtitlán is az egyik vallási központja volt az olmék kultúrának. Mezőgazdaságból élt a
település. A területen csatorna-rendszer is működött, mely nem csak ivóvizet
szállított a lakosoknak, hanem rituális feladatokat is ellátott.
Az olmék kultúra talán legősibb városa
volt Cuicuilco. A város központja egy piramisokból, sugárutakból és
terekből álló terület volt, melyet kis sekély medencék határoltak. Itt találták
a régészek a kőáldozatok első nyomait és a legkorábbi kerámia-sírmellékleteket.
Maják
Nagyjából ebben az időben az irtásos-parlagolásos
földművelésről intenzívebb termelésre tértek át.
Ők úgy
gondolták, hogy a mai világ többszöri teremtés eredménye. Vallási, rituális
szerepe volt a labdajátéknak, amivel a kozmosz működését szimbolizálták. Egy
gumiból készült labdát kellett egy 20-25 cm-es kőgyűrűn átdobni. A játék a jó
és rossz harcáról szólt. A nyertes csapat tagjait a játék után föláldozták. Ez
a feláldozás ugyanis megtiszteltetés és dicsőség volt. Obszidián-pengével
vágták föl a papok az áldozatok mellkasát és emelték ki a még dobogó szívüket. Úgy
hitték, hogy ezekkel az áldozatokkal táplálják isteneiket.
A legnagyobb
fennmaradt játéktér Chichén Itzában található.
A maja
városokat összekötő utaknak (sacbék-nak) is volt rituális jelentőségük; az
őslakók rövid fohászokat mondtak el, amikor keresztülmentek egy ilyen úton.
... és egy kis hagyományőrző meccs egy góllal:
DÉL-AMERIKA
Chavín-kultúra
Dél-Amerikában
az i.e. I. évezred uralkodó kultúrája a Chavín-kultúra
volt. Ez a kultúra egy közös vallásban egyesítette a tengerparti és a
hegyvidéki népeket. Szertartási centrumuk Chavín de Huántar volt, ahol
egy U-alakú épületegyüttest emeltek templomként. Ennek belterét belső falakkal
méhsejt szerűen tagolták. Hitük középpontjában a jaguár, a kígyó és egy madár
állt, melyek főbb tulajdonságait egy lényben ábrázolva egyesítették.
Ebben a
templomban találták az ún. Lanzon-sztélét és egy 4 méter magas, fehér
gránitkőből készült obeliszket. Az egyik külső teraszon egy sor
istenfej-szobrot helyeztek a falba.
Készítettek
kerámia-korsókat, melyeket szürke-feketére égettek, a fémművességben pedig
ismerték már a forrasztást, a domborítást, valamint az arany és az ezüst
ötvözését.
A templomba belépni egy hatalmas, fehér gránitból és
fekete mészkőből készült kapun át lehetett belépni.
A kultusz legfontosabb áldozati tárgya és
státuszszimbóluma a Spondylus-kagyló volt.
Valószínűleg ehhez a kultúrához tartoztak azok az
emberek is, akik ekkortájt telepedtek le a Titicaca-tó partvidékén, s
megalapították Tiahuanaco települést. Öntözéses földművelésből éltek. Náluk
kialakul az a hit, hogy a Teremtő a Titicaca-tó vizéből emelkedett ki, hogy
megformálja a Földet és annak első embereit.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Chav%C3%ADn-kult%C3%BAra
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiahuanaco#T%C3%B6rt%C3%A9nete
https://en.wikipedia.org/wiki/Cuicuilco#History
https://hu.wikipedia.org/wiki/Olm%C3%A9kok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Maja_civiliz%C3%A1ci%C3%B3
https://en.wikipedia.org/wiki/Poverty_Point#Six_C-shaped_ridges
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése