27.2. A kivonulás - Egyiptom, izraeliták, midiániták, amalekiták (avagy hükszoszok) [i.e. 1500-1400]

  Az izraeliták tehát végre elszabadultak rabszolgatartóik kezéből és kivonultak Egyiptomból.

 David Rohl szerint a harmadik napon az izraeliták az ún. Sás-tenger mellett (ez egy olyan félsós vizű, mocsaras tó volt, amit csak egy keskeny földnyelv választott el a Földközi-tengertől) haladtak. A Bibliában az eredeti kifejezést; „Jam szuf” a görögök tévesen fordították „vörös” tengernek, valójában „nád”-tengert jelent (hogy miből ered a félrefordítás, arról nem találtam információt). Ma itt van a Ballah-tó.

A Yam-suf manapság [a kép forrása: https://hu.hotels.com/ho248300/isrotel-yam-suf-eilat-izrael/]

Tehát a Sás-tenger mellett verték fel sátraikat, egy homokdombon.

 Azonban nyugati irányából hirtelen meglátták a közeledő egyiptomi hadsereg fáklyáinak fényét – a fáraó ismét meggondolta magát, s utánuk küldte seregének maradékát, hogy visszahozzák a rabszolgákat.

A Vörös-tenger szétválasztásának kutátásáról szóló videó 

 A kétségbeesett egyiptomiak az utcákat járták és azt keresték, hogy miként vezethetnék le az izraeliták iránt érzett haragjukat. József sírját feltörték és kifosztották. Nekiestek a szobornak és leverték a fejét rézbaltáikkal. A fej begurult a sírkamrába vezető alagútba – s 3000 évvel később ott találták meg a régészek.

Amikor az egyiptomi hadsereg közeledett az izraelita táborhoz, újabb csoda történt: „az Úr pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel, és szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált. Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe…” [Biblia]

A tenger kettéválasztása [a kép forrása: https://sites.google.com/site/kisbaranygyerekmagazin/egyiptom/atkeles-a-voeroes-tengeren]

A tenger kettéválasztása [a kép forrása: https://mult-kor.hu/20100923_valoban_kettevalhatott_mozes_elott_a_tenger]

 Történészek és hidrológusok elméletei szerint ez az esemény történhetett az erős szél miatt, vagy esetleg a cunami miatt, ami a víztömeg visszahúzódásával kezdődik, illetve  még egy lávahíd képződése is felmerült, ami egy instabil képződmény, felépülése után hamar összeomlik – de addig lehet rajta sétálni.

 Mivel az Ószövetségi feljegyzésekben nem szerepel a tűz semmilyen formában, az utolsót kizárnám. Sőt, mivel az elbeszélésben egyértelműen a szél van megnevezve okként, ennél maradok:

 Bob Cornuke – volt rendőrnyomozó – két társával, Jim Erwin – volt űrhajóssal – és egy milliomos barátjukkal, Larry Williammel indultak neki az amatőr kutatásnak és nagyon érdekes, amit találtak. 

 Szerintük a tengeren száraz lábban való átkelés az Acabai-öböl déli végénél történhetett. 

Az Acabai-öböl déli végében van a Tiráni-szoros, ahol egy zátony köti össze a két partot [a kép forrása: https://mult-kor.hu/20100923_valoban_kettevalhatott_mozes_elott_a_tenger]

A Tiráni-szoros [a kép forrása: https://www.divecenter.hu/hir/4308]

 Itt ugyanis húzódik a tenger alatt egy zátony, melynek felszíne egész közel van a tenger felszínéhez. Erős szél hatására gyakran keletkezik ún. vihardagály. Ezt a dagályt nem a Hold vonzása okozza, hanem az, hogy a szél nyomása egy adott helyre tolja a víztömeget. Ilyenkor természetesen ahonnan elmozdul a víz, ott „vihar-apály” lesz. Ilyesmi történhetett itt is.

 Ha a keleti szél eltolta a vizet a zátonyról, ott átsétálhattak az izraeliták, s amikor az erős szél abbamaradt, a tenger vize ismét összezárult.

 A zátony K-i oldalán az amatőr kutatók nagy mennyiségű réz-darabot és örlőköveket is találtak!

Bronzkori örlőkövek [a kép forrása: https://canadahun.com/temak/minden-ami-r%c3%a9g%c3%a9szet.31090/page-17]

 A nád-tengeres elméletben a csodás átkelés máshol történt; még az út elején, északon, a mai Ballah-tónál. Ott egy földnyelv hosszan benyúlik keleti irányban a vízbe, s Kayl Drews softweres modellezése szerint a keleti szél hatására ez is „kettéválhatott”.

 A harci szekerek kerekei a lágy, nedves iszapba beragadva nehezen mozogtak, de kétségbeesésükben mégis megpróbálták utolérni az izraelitákat. Amikor azonban a szél elállt, a tenger gyorsan a helyére mozdult.  Dudimosze fáraó az egyiptomi partról nézte végig, hogy serege a tengerbe vész. 

  Az izraeliták végre megünnepelhették szabadulásukat. Azoknak az embereknek, akiket eddig ostorcsapásokkal kényszerítettek nehéz munkára, abban a hitben, hogy egész életükben így lesz, mostantól mégis maguk dönthettek a sorsukról, mindennapi tevékenységeikről... tényleg csodálatos élmény lehetett.

Mirjam éneke a szabadulás után - zene (szöveg nélkül)

 Vándorlásuk következő emlékezetes szakasza az, amikor a Mara-tó (ma Keserű-tónak hívják) mellett haladtak. Ennek vize nem volt alkalmas arra, hogy megigyák. Ám Mózes ismerhetett egy sivatag-beli módszert a víz édessé, ihatóvá tételére: egy bizonyosfajta fát tett bele a vízbe. (Úgy képzelem, hogy nem az egész tóba, hanem a tóból valamilyen edénybe kivett vízbe).

„az Úr mutatott neki egy fát. Azt dobta bele a vízbe, és édessé vált a víz.” [Biblia]

Mara-tó [a kép forrása: http://wikimapia.org/783022/hu/Kis-Keser%C5%B1-t%C3%B3]

 Mózes – 40 itt töltött éve után – alapos helyismerettel rendelkezett. Elevezette követőit Elimbe (ma Ain Musa = „Mózes forrása”), ahol 70 pálmafa árnyékában 12 forrás várta őket. Itt egy hétre megpihentek.

Elim oázisa [a kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=eHqVZJy-mn4]

 Amikor továbbmentek, előre küldte Hóseát, hogy kiszabadítsák abból a bizonyos türkizbányából is az izraelitákat.

 Kevés volt az élelem ennyi embernek a pusztában, s az önállótlansághoz szokott, a tájt nem ismerő nép zúgolódni kezdett Mózes ellen – hogy jobb lett volna nekik Egyiptomban maradni, ahol legalább volt mit enniük…

 Mózes azonban tudhatta, mire vár: A fürjek vonulási ideje közeledett. „Estére húst esztek […] még azon az estén fürjek szálltak oda, és ellepték a tábort.” [Biblia]

 Számukra – akik nem tudták, a fürjek honnan hova, és miért mennek – valóban úgy tűnhetett, hogy a rengeteg madár felhőben való megjelenése „a semmiből” az ő kedvükért történt.

 A fürjek és a manna csodájának történetére és helyére a midiánita sivatagi törzsek is máig emlékeznek a saját elbeszéléseikben.

 A tamariszkusz fa – amiből a következő állomásuk helyén több száz volt – alatt hajnalban fehér, nyúlós lé található, amit valójában apró rovarok (levéltetvek: Trabutina mannipara és Najacoccus serpentinus) választanak ki – a számukra fölösleges cukortól megszabadulnak – így ez a váladék édes. Hajnalra apró kristályokból álló ehető szőnyeget képez, amit azután a hangyák nappal elhordanak – kivéve, ha a sivatagi emberek megelőzik őket. Ezt hívták mannának.

„Amikor fölszikkadt a lehullott harmat, finom szemcsés dolog maradt a pusztán, mint valami finom dara a földön.” [Biblia] Az izraeliták egymást kérdezgették, hogy mi ez, mert nem ismerték, mire Mózes megmondta nekik, hogy „ez az a kenyér, amelyet az Úr adott nekik eledelül.”

Tamariszkusz fa [a kép forrása: http://waterwhendry.blogspot.com/2007/05/tamarisk-big-ugly.html]

 

Trabutina mannipara [a kép forrása: https://www.shutterstock.com/search/trabutina]

 

Najacoccus serpentinus [a kép forrása: http://www.torathmoshe.com/wp-content/uploads/Proto-Sinatic-Inscriptions-Confirm-Details-of-the-Exodus.pdf]

Hangya fogyasztja a tetű cukros váladékát [a kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Honeydew_(secretion)]

Manna [a kép forrása: https://troybrewer.com/2017/10/23/enjoy-the-manna/]

„Mózes azt mondta nekik, hogy senki se hagyjon belőle másnapra.” – hiszen tudta, hogy a hangyák, egyéb rovarok úgyis megeszik napközben amit találtak. A jövőjükért aggódó emberek azonban még mindig nem bíztak benne, ahhoz szoktak, hogy ha van mit enni, abból tartalékot tegyenek el későbbre. „De nem hallgattak Mózesre, hanem voltak, akik hagytak belőle másnapra is, és az megkukacosodott, és megbüdösödött. Ezért megharagudott rájuk Mózes. Így mindenki annyit szedett reggeliként, amennyit meg tudott enni. De ha már forrón sütött a nap, megolvadt.”  „íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé”[Biblia]

A következő állomás a Refidim-oázisban lett volna, de az már lakott volt. Ezek amalekiták voltak, akik épp az izraelitákkal ellentétes irányban, Egyiptom felé haladtak. Meg akarták hódítani Egyiptomot. 

 A nomád seregek összecsaptak, s az izraeliták, Hósea vezetésével kiszorították az amalekitákat az oázisból. 

Azok tehát továbbsiettek céljuk felé és hamarosan be is nyomultak a legyengült Nílus-deltába. Az eseményről Manethón egyiptomi pap így emlékezett meg: „(…) ránk zúdult az isten haragja, és váratlanul Kelet felől hitvány népek kaptak bátorságra országunk megtámadására, és könnyedén, harc nélkül meghódították azt, az ország vezetőit kiirtották, majd kegyetlenül felégették a városokat, feldúlták az istenek szentélyeit, a teljes lakossággal ellenséges módon bántak el, egy részüket megölték, másoknak gyermekeit és asszonyait rabszolgasorba hurcolták. Végül még királyt is választottak a maguk köréből, akinek neve Szalitisz volt. Székhelyét Memphiszben ütötte fel, megadóztatta Felső- és Alsó-Egyiptomot, s a megfelelő pontokon helyőrséget helyezett el. Főként a keleti országrészt erősítette meg, mert előre látta, hogy az asszírok egykor még nagyobb erőre kapnak, és királyságára áhítozva megkísérelhetik a támadást. Talált is a Szethroisz nomoszban egy megfelelő várost, keletre a Bubasztisz folyóágtól; a város neve egy ősi vallási hagyomány alapján Avarisz volt. Ezt újraalapította, falakkal megerősítette és nagy tömegű, mintegy 240 000 fős hadsereget helyezett el benne őrségnek. Ettől fogva minden nyáron itt székelt, s részben katonáinak gabonát és zsoldot osztott, részben a külső ellenség megfélemlítése végett itt végeztetett hadgyakorlatokat. Tizenkilenc évi uralkodás után hunyt el; utódának neve Béón volt, s ez 44 évig kormányzott.” [Josephus: Apión ellen]

Az amalekiták királyt is választottak itt maguk közül, akinek Szalitisz (= Selek) volt a neve. Ő lett a hükszosz dinasztia alapítója. Ez a fáraó Memphiszből uralkodott, adókkal sújtotta a népet és őrségeket hagyott mindenütt. 

Hükszoszok támadása [a kép forrása: https://m.mult-kor.hu/az-egyiptomot-lerohano-hukszoszok-hatalmas-varosfalara-bukkantak-20151125]

 Az izraeliták végre elérkeztek a Hóreb-hegyhez. Mózes és Áron felmentek a hegyre, míg Hósea a tömeget úgy vezette, hogy megkerüljék a hegyet.

 Mózest nagy szeretettel üdvözölte apósa, Jetró és nagy ünnepséget rendezett neki. Majd megtették a szükséges készületeket, hogy a tömeget fogadni tudják.

 Mózes és Hósea pedig felmentek a hegyre, látomást keresni*.

 

Látomáskeresés:Az indiánoknál és más természeti népeknél is meglevő szokás, amikor a hegyre egyedül felmentek és ott vagy éhezéssel, vagy hallucinogén növények igénybevételével, vagy más módon jutottak hozzá a látomásokhoz. Ezeket komolyabb valóságnak tartották, mint a hétköznapi valóságot.

 Míg várták visszatérését, addig a helyettes vezér Áron volt. A türkizbányából kiszabadított nép fiai más vallásúak voltak, mint a Nílus-deltából szabadítottak. Ők Hathort imádták.

 Mivel ők nem tapasztalták meg a korábbi (még a bányából való szabadítás előtt) történt csodákat, bizonytalanabbak voltak. Úgy érezték, hogy ideje lenne engesztelő italáldozatot bemutatni istenüknek, amiért a Nílus-deltabeli izraeliták tisztasági szertartások elvégzése nélkül léptek be Hathor földjére, a Sínai-félszigetre. Áron – nyilván a békesség érdekében – megengedte nekik, hogy összegyűjtsék aranyaikat, megolvasszák és elkészítsék belőle Hathor szobrát.

 Egy nagy aranyborjút készítettek, melynek szarva között a napkorong csillogott, rajta két hosszú tollal. Nyakában aranylánc függött, rajta pedig az élet egyiptomi jelképe szerepelt. Zajlott a Hathort dicsőítő ünnepség.

 Mózest és Hóseát ez a látvány fogadta, mikor visszaértek. El lehet képzelni, hogy milyen haragra gerjedtek. Hiszen a nép teljes mértékben nekik és az ő istenüknek, Jahvénak köszönhette szabadulását, miért ünneplik hát rabszolgatartóik egyiptomi istenét??

 Amellett Mózes - valahai hadvezérként és hercegként - pontosan tudhatta, hogy csak akkor számíthat győzelemre Kánaán földjén, ha egységessé kovácsolja népét. Ehhez pedig nagyon szigorú fegyelmet kellett megvalósítania. Nem hagyhatta, hogy a törvényeket, melyeket Isten nevében a népnek adott, bárki megkérdőjelezhesse.

 Hósea a csapataival végigsöpört a táboron. A túlélőket odaterelték a bálványhoz, ahol Mózes széttörte a hegyről lehozott kőtábláit, majd elpusztították az aranyborjút és nyomatékosították, hogy itt nincs más isten, csak Jahve.

 Mózes ismét elvonult a hegyre, de az emberek ezalkalommal kitartottak. Amikor Mózes visszatért kezében két nagy kőtábla volt, rajtuk 5-5 protosínai betűkkel leírt szóval, melyek Jahve parancsait jelentették. (Egyiptomi írásmódot használtak, de sémi nyelvű szavakra – ebben az ökörfej az alef, a szem az ajint, a ház a bét és így tobább).

Az írás fejlődése [a kép forrása: https://www.facebook.com/VIVA-La-Evolution-620271124709223/]

A 10 szó... [a kép forrása: David Rohl; Az elveszett testamentum]

 A kőtáblák számára hordozható oltárt készítettek, melyet két rúd tartott. Ha megálltak, a ládát sátorpavilonban helyezték el. Mózes pedig a Lévi törzséből való férfiakat (a levitákat, amiért ők nem tisztelték a bálványt, s mert ő is ebből az ágból származott) kinevezte Jahve papjainak és megtanította őket a szertartásokra (melyeket ő maga a midiánita főpaptól, Jetrótól tanulhatott el).

A Frigyláda - talán így nézett ki [a kép forrása: http://ezomisztika.hu/book/export/html/151]

 Tovább haladva, a Paran-hegynél rajzokkal díszített sziklákra leltek az izraeliták. A sziklafestményeken állatok és íjakkal, botokkal, buzogányokkal és lasszókkal felszerelt vadászok szerepeltek – ezek minden bizonnyal őskori sziklarajzok voltak. Ők hozzátették a magukét: egy kígyó előtt álló botot, egy szarvas oltárt és egy tíz részre osztott táblát rajzoltak, valamint számos emberi alakot felemelt karral; mintha imádkoznának. A környéken pedig apró kőköröket, oltárokat és oszlopokat emeltek.

 Itt egy, a témához kapcsolódó, érdekesség

 Mikor közel voltak a célhoz; Kánaánhoz, megálltak, mert Mózes tudta, hogy a területet erős királyok uralják. Az egykori rabszolgákkal nem lehet legyőzni őket. Mózes tudta, hogy egy nemzedéket várni kell.

 A helyet, ahol megálltak, ma Petrának hívják (a nabateusok vörös városa 1000 év múlva fog felépülni). A midiániták mai napig Vádi Muszának – Mózes völgyének nevezik a helyet. Nem messze innen az Ain Musa – Mózes forrása csörgedezik, amit Mózes fakasztott a sziklából.

C. S. Jarvis őrnagynak a ’30-as években szintén sikerült vizet fakasztania a sziklából: Egy kiszáradt vádiban ásás közben „egy nagy erejű mozdulatával véletlenül egy sziklát talált el (a homokos meder helyett). A mészkő kettérepedt és is leesett a földre. Alatta lágy kő volt, amelynek nyílásaiból egyszerre vízsugár lövellt elő.” [David Rohl: Az elveszett testamentum]

 

 A völgy fölötti sziklás magaslaton egy oltárt építettek, ami az Ígéret Földje felé nézett.

Ezekről az időkről szól (az Egyiptomi rabszolgasorban töltött időktől kezdve) a  Teremtés Könyve és a Kivonulás Könyve.

 Előbb Áron halt meg. Mikor érezte halála közeledtét, Mózes és fia, Eleazár felkísérték őt a hegyre. Áron átadta a papi jelképeket fiának, majd letérdelt egy kődarabra – és meghalt.

Hamarosan Mózes is átadta az izraeliták vezetését Hóseának, majd ő is megtért őseihez.

 Mózes identitástudatot és hitet adott népének. Ezek nélkül aligha értek volna el olyan sikereket, mint az elkövetkező időkben elértek... 

 A szertartásokkal és higiéniával kapcsolatos törvényeket lefektették és nagyon szigorúan betartatták. Érdekes pl. a "tisztító víz" törvénye 3500 évvel ezelőttről: "Ez a törvény, ha egy ember meghal a sátorban: Tisztátalan hét napig mindenki, aki bement abba a sátorba, vagy a sátorban van (ahol a halott van). Tisztátalan minden nyitott edény, amelyre nem kötöttek födelet. [...] Vegyenek a tisztátalanért  az elégetett vétekáldozat hamvából* egy edénybe, és öntsenek rá forrásvizet. Azután vegyen egy tiszta ember izsópot*, mártsa a vízbe és hintsen a sátorra, az összes edényre és azokra, akik ott vannak [...] mossa ki ruháját, mosakodjék meg a vízben, és este már tiszta lesz."

*hamu: Valamivel később a hamuból készítettek hamu-lúgot, majd a hamu-lúgból szappant.

*izsóp: gyulladásgátló hatású gyógynövény

Hamu [a kép forrása:

http://humormagazin.com/hu/erdekessegek/a-hamu-25-fele-felhasznalasa-nem-a-szemetre-valo]

Hamulúg [a kép forrása:

https://birtokunk.blog.hu/2018/02/17/hamulug_keszitese_mososzer_hazilag]

Szappan [a kép forrása:

https://szappanmentor.hu/szappankeszites-egy-emberoltovel-ezelott/]

 

Izsóp [a kép forrása:

https://hobbikert.hu/magazin/amerikai-izsop-az-illatos-kerti-pillangomagnes.html]