18.2. Egyiptom (a vérfertőző IV. dinasztia) [i.e. 2600-2500]

Hoztam egy régi felvételt, ahol az eredeti antik egyiptomi táncot igyekeztek hűségesen felidézni: 

 Ebben a részben az egyiptomi IV. dinasztiát alkotó családról mesélek. A család 5 generáción keresztül uralkodott, s ezalatt 8 fáraót adott Egyiptomnak. Hogy követhető legyen, ki kicsoda, egy-egy generáció tagjait különféleképpen jelöltem:

 Az 1. generáció tagjainak nevét, pl. Hufu fáraóét félkövér, dőlt, aláhúzott betűkkel, az ő gyermekeit és azok házastársait, tehát a 2. generáció tagjainak nevét, pl. Kawabét félövér, dőlt betűkkel írtam. Hufu fáraó unokáit és azok házastársait, azaz a 3. generáció tagjainak nevét, pl. Menkauré fáraóét dőlt, aláhúzott betűkkel, a 4. generáció tagjainak nevét, pl. Sepszeszkafét csak dőlttel, végül az 5. generációt, pl. Dzsedefptah fáraó nevét már csak aláhúzással jelöltem. Kivételesen a nem a királyi családhoz tartozó neveket semmilyen módon nem emeltem ki.

A "családfába" csak azok neveit írtam be - az áttekinthetőség kedvéért - akik a trón közelébe kerültek. Kékkel a férfiakat, rózsaszínnel a nőket jelöltem, egyiptomi koronával azokat, akik fáraók lettek, összefűzött aranygyűrűvel pedig a házasságokat (tetsvérházasságokat) jelöltem.

 Az évszázad során az egyiptomi nép háziasította a tevét.

"A sivatag hajója" [a kép forrása: https://www.vilaggamentunk.com/tevevel-a-szaharaban-a-tevegecis-naci/]

 I.e. 2589-ben Sznofru és Hotepheresz másik fia (előzmények a 18.1.-es részben), Hufu (görög nevén Kheopsz) lépett a trónra. Az ő feleségei Merititesz és Henutszen voltak, valamint kettő további, ismeretlen nevű asszony.

 

Hufu fáraó szobra [a kép forrása: https://cultura.hu/kultura/feny-derulhet-kheopsz-farao-titkaira/]

 

Henutszen királyné piramisa [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Henutszen]

 Apjával ellentétben őrá, mint durva és kegyetlen, mégis bölcs uralkodóra emlékeztek a halála után (valószínűleg hívei és ellenlábasai véleménye keveredett).

 Az ő parancsára épült meg a gízai nagypiramis, melynek tervezésében maga is részt vett. De a tervezés főleg unokaöccsére, Hemiunu herceg- és vezírre hárult, aki a papi méltóságot is magáénak mondhatta. E piramis tájolása már pontosan igazodik az égtájakhoz (ÉK-DK, ÉNy-DNy). Az építkezések tekintetében már ebben az időben is a külcsín volt a legfontosabb: A piramis építése során a tökéletesen illeszkedőre csiszolt kőtömböket kívülre tették, a belső tömbökkel már nem törődtek ennyire; ott a hézagokat kőtörmelékkel és homokkal töltötték ki. A kövek legnagyobb része helyben bányászott mészkő. A burkolathoz viszont jó minőségű turai mészkövet használtak. A legnagyobb terhet viselő részeken asszuáni gránitot is alkalmaztak.

Hemiunu szobra [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hemiunu]

A gízai nagy piramis, előterében templomrommal [a kép forrása: https://hvg.hu/tudomany/20161017_piramis_egyiptom]

A nagy piramis belseje [a kép forrása: https://www.express.co.uk/pictures/pics/16596/Giza-Facts-About-Pyramids-Prove-Advanced-Ancient-Technology]

 

A gízai piramisok fehéren ragyogtak a sivatagi napfényben, a nagypiramis csúcsát ráadásul arannyal futtatták. Legelőször úgy tudtam, hogy a külső burkolat márványból készült, majd azt olvastam, hogy alabástromból. Jelen információm szerint turai mészkő ragyogott a felszínen. [a kép forrása: http://titkostortenelem.org/osi-technologia/38-a-gizai-nagy-piramis-mereteinek-okori-kozloirol]

 Újszerű módon ennek a piramisnak három kamrája közül kettőt a földfelszín fölött alakítottak ki (eddig, a korábban épített, kezdetlegesebb piramisokban a sírkamra a föld alatt helyezkedett el). A Király kamrájának három fala vörös gránitból készült. A benne található szarkofágot is egyetlen vörös gránit-tömbből faragták. A két másik kamra befejezetlenül maradt.

 

Az egyik befejezetlen kamra, amit az arabok - tévesen - a Királynő kamrájának neveztek el [a kép forrása: https://angyalemberek.gportal.hu/gindex.php?pg=28504101&offset=200]

Az ókori világ hét csodájának egyike ez. 147 m magas, 4000 éven át volt a világ legmagasabb épülete. Építő munkásai nem rabszolgák voltak, hanem közrendű szabadok, akiket szakemberek irányítottak. Jó fizetségért dolgoztak. (Valójában ebben az időben Egyiptom nem folytatott annyi harcot, hogy jelentős mennyiségű rabszolgára tegyen szert).

 

A piramist a maga idejében 8 m magas, 3 m széles kerítés vette körül, ami szintén turai mészkőből készült.

A közelben felépítették a Völgytemplomot és a Halotti Templomot. Mindkettő padlóburkolatát fekete bazaltból készítették el, falaikat turai mészkőből emelték, s gránitoszlopokkal ékesítették őket.

 A piramis körül 5 nagy bárkagödröt találtak a régészek. Ezekben egy-egy valóban használható hajó állt, melyek bárkasírokként funkcionáltak. Ré bárkáját jelképezték, amelyen -hitük szerint - égi útját járja a napisten.

Napbárka [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Napb%C3%A1rka]

 A piramistól K-re három mellékpiramist is felhúztak a fáraó családtagjai és feleségei számára.

Hufu idejében épülhetett a Szfinx is. Akkoriban kőbánya működött a helyén, aminek két része volt. A két kőfejtési helyszín között megmaradt szálkőzetben láthatták meg az oroszlánra emlékeztető formát, s ebből faragták ki a művet, hozzá illesztve a fáraó fejszobrát. A Szfinx „hátán” eső nyomai láthatóak. Ezek a nyomok megmutatják, hogy a szobor mely részei voltak azelőtt is a felszínen, hogy megfaragták volna. Ugyanis a munkálatok idején itt már száraz, sivatagi éghajlat volt; az esőnyomok sok ezer évvel korábbiak.

A gízai piramisok előtérben a három mellékpiramissal [a kép forrása: https://infostart.hu/eletmod/2019/07/14/szenzacios-hir-az-egyiptomba-keszuloknek]

 

A Szfinx [a kép forrása: https://www.blikk.hu/aktualis/vilag-titkai/elkepeszto-felfedezes-uj-szfinxet-talaltak-egyiptomban-itt-a-foto/53rt7l7]

 Hufu is harcos fáraó volt; hadjáratokat indított Szinájra, Núbiába és Líbiába is. Szinájon a beduinokat uralma alá hajtotta. 

 

 Amikor pihent, két fia, Hafré és Dzsedefré varázslatos történetekkel szórakoztatta őt, melyek emlékét a jóval később lejegyzett Westcar-papirusz őrzi. De nem csak a mesék, hanem a mágia is nagyon érdekelte az uralkodót. Ez irányú kíváncsiságát egy öreg varázsló elégítette ki, aki elkápráztatta őt mutatványaival és akinek neve Dzsedi volt.
 Dzsedi varázsló azt állította például, hogy bármilyen élőlény levágott fejét vissza tudja varázsolni a helyére. Hufu először egy rabot hozatott, hogy Dzsedi rajta mutassa be tudását, de Dzsedi ettől visszariadt, mondván, hogy helytelenül használnák fel a hatalmát. Egy lúddal, egy másik szent madárral és egy ökörrel azonban sikerrel járt. [Misztikus történetek gyűjteménye, Reader's digest válogatás]

A Westcar-papirusz [a kép forrása: https://www.ancient-origins.net/artifacts-ancient-writings/westcar-papyrus-and-miracle-stories-old-kingdom-006895]

Legfőbb istenségként a kos istent tisztelték ekkor, aki a termékenység istene volt.

Kos-isten [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hnum]

 Hufu uralkodása alatt a magánvagyon fogalma teljesen megszűnt.

 

A fáraót már életében istenként tisztelték.

 Hufu fáraó Merititesztől való gyerekei: Kawab, II. Hotepheresz, Dzsedefhór, II. Mereszanh és II. Merititesz voltak.

 Henutszentől Hufuhaf és Minhaf született.

 A másik két feleségtől pedig Dzsedefré, Hafré, Hórbaef és Nofretiabet.

Hufuhaf és Minhaf apjuk uralkodása idején már vezírként szolgáltak. Hufuhaf egy Nofretkaut nevű hölgyet vett feleségül. Fiaik neve ifjabb Hufuhaf, Wetka és Iunka volt és egy lányuk is született.

Minhaf feleségének és gyerekeinek neve nem maradt fenn.

Hufu elsőszülött fia, Kawab saját testvérét, a rangidős hercegnőt, II. Hotephereszt vette feleségül. Gyerekeik is születtek; Kaemszehem herceg, III. Mereszanh királyné, Mindzsedef herceg és Duaenhór herceg. Ám Kawab még apja életében meghalt. Ezért Hufu örököse végül egyik kisebb fia, Dzsedefré lett i.e. 2566-ban, aki megözvegyült testvérét, II. Hotephereszt is feleségül vette. II. Hotepheresz egyébként nem csupán királyné volt, hanem Thot, Bapef és Tjazepef papnője is, valamint az „akáciaház henteseinek irányítója”.

Thot a bölcsesség, a tudományok és a mágia istene volt. Íbisz- vagy páviánfejjel ábrázolták, attribútumai a papirusz és az írónád. Szent száma a nyolcas.

Bapef kisebb alvilági istenség volt, akit gyakran ábrázoltak sunyi istenségként. Papságát királynők tartották.

 

A bal oldali figura II. Hotepheresz, a jobb oldali pedig a lánya, II. Mereszanh [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Hotepheresz]

 

II. Hotepheresznek is épült egy kis szfinx-szobor, amit a sírkamrájában találtak meg [a kép forrása: http://horizons-d-aton.over-blog.fr/article-le-plus-ancien-sphinx-connu-celui-d-une-reine-egyptienne-de-l-ancien-empire-87976827.html]

Dzsedefré [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsedefr%C3%A9]

Dzsedefrének másik felesége is lett; Khentetenka, aki Neith papnője volt.

 

Neith a harc és vadászat istennője volt. Attribútúmai az íj, a nyíl és a pajzs.

Khentetenka ábrázolása [a kép forrása: https://www.flickr.com/photos/71637794@N04/6512172873]

 Eközben féltestvérük, Horbaef feleségül vette másik lánytestvérüket, II. Mereszanhot. Nekik két lányuk született, III. Nofretkau és Nebtitepitesz. Amikor Horbaef meghalt, II. Mereszanhot Dzsedefré fáraó vette feleségül, így II. Mereszanh királynévé lett. (A fáraónak pedig három felesége közül most már kettő is a testvére volt). A fáraótól született II. Mereszanh Dzsati nevű fia.

 Dzsedefré gyerekei Hornit, Baka, Szetka, Noferhotepesz, Nikaudzsedefré és Hotpeheresz, valamint Dzsati lettek. 

 Dzsedefré távol temetkezett apja piramisától (a nagytól); kb. 8 km-re, ÉNy-ra. Itt épült föl az ő piramisa, ami kb. feleakkora, mint Hufué, ám sokkal romosabb állapotban maradt fenn. Itt is volt völgytemplom és halotti templom, de csupán vályogtéglából, valamint bárkagödör is volt.

A Dzsedefré-piramis maradványai [a kép forrása: https://ancientegyptonline.co.uk/djedefre-pyramid/]

 

Ez a kép segít érzékelni a Dzsedefré-piramis méreteit [a kép forrása: https://www.wikiwand.com/hu/Dzsedefr%C3%A9-piramis]

A közelben itt megmaradtak a kiszolgáló épületek maradványai is: egy pékségé, és egy sörfőzdéé, és lakhelyek amelyek a kultuszpapság ellátását szolgálták.

 

Itt is volt mellékpiramis és kerítésfal is.

Dzsedefré után testvére, Dzsedefhór lett a következő fáraó. Tőle egy bölcsesség-gyűjtemény maradt fenn, „Dzsedefhór intelmei” címmel.

 

 I.e. 2558-ban egy újabb testvér, Hafré lépett a trónra. Feleségül testvérének, Kawabnak a lányát, tehát a saját unokahúgát, III. Mereszanhot vette, aki Thot papnője is volt. De rajta kívül volt a fáraónak más felesége is; Hameremebti (Thot és Tjazepef papnője), Hekenuhedzset (Bapef papnője) és testvére, Perszenet.

Hafré [a kép forrása: http://antikforever.com/Egypte/Dyn/Images/Dynastie%2000-10/?C=S;O=D]

 

 Hafré gyerekeinek neve: Menkauré, II. Hamerernebti, Anhmaré, Ahré, Duaenré, Hemetré, Junmin, Junré, Khenterka, Nebemahet, Nikauré, Niuszerré, Rehetré, Sepszetkau és Szehemkaré.

 Hafré már engedett abból, hogy egyedüli tulajdonosa legyen országának. Birtokait kis mértékben megosztotta a királyi család egyes tagjaival.

A gízai piramisok közül övé az, amelyiknek a tetején megmaradt egy kis burkolat.

 Hufu harmadik lánya, II. Merititesz Hufu, Hathor és Neith papnője volt. 

Hathor a szépség, öröm, szerelem és anyaság istennője volt. Tehénszarvakkal és közöttük tartott napkoronggal szokták ábrázolni. 

 Ő a palota intézőjéhez, Ahethotephez ment feleségül.

A Hafré után következő fáraó az unokaöccse; Dzsedefré fia, Baka volt. Felesége testvére, Hotepheresz nevű hölgy lett. Baka hatalmas méretű piramis építtetésébe kezdett bele, de csak a bejárati folyosó lejtős vágata és a sírkamra (vagyis az alépítmény) marad meg belőle.

Baka fáraót unokatestvére, Menkauré követte a trónon, aki Hafré és I. Hamerernebti fia volt. Őhozzá három testvérét/féltestvérét is feleségül adták; II. Hamerernebtit (aki anyja nyomdokaiba lépve szintén Thot és Tjazepef papnője volt), Rehetrét és I. Hentkueszt. Valamint Bunefert, aki nem volt a testvére.

Menkauré gyerekeinek neve Huenré, Sepszeszkaf, Szehemré és Hentkauesz.

A három közismert gízai piramis közül Menkauré fáraóé a legkisebb.

Menkauré piramisa [a kép forrása: http://mistero.me/misteri/archeologia-misteriosa/lenigma-della-piramide-micerino/]

 Hatalmának örököse Huenré lett volna, de ő korán meghalt. Így a királyi hatalom Sepszeszkafra szállt át, aki i.e. 2503-ban lépett a trónra. Sepszeszkaf már nem építtetett piramist, hanem valamiért 200 évvel korábbi őseinek szokásához visszatérve óriási masztabasírt emeltetett Szakkarában. A korábbi szokástól eltérően a nevébe se vett fel istennevet. Az ő uralma alatt alakult ki – kedvezmények segítségével – az a papi réteg, aki már meg tudott élni önmagában a papsággal járó tevékenységekből.

 

Sepszeszkaf [a kép forrása: https://www.wikiwand.com/hu/Sepszeszkaf]

 

Sepszeszkaf masztabája [a kép forrása: https://www.wikiwand.com/hu/Sepszeszkaf]

 Néhány földbirtoknak is adott kiváltságot a fáraó; ezek felmentést kaptak a közmunka és az adózás alól.

 Sepszeszkafot pedig i.e. 2500 körül egyik fia, Dzsedefptah követte a trónon. 

Pihenésképpen nézzétek meg ezt, az aligha autentikus, ám nagyon jól sikerült "egyiptomi táncot":