EURÓPA
Kárpát-medence
Az
éghajlatváltozás miatt, amely megindította a Földközi-tenger körüli népek
vándorlását, a Fekete-tenger környékéről is megindultak trákok nyugat felé, akik – őseik útját követve – a Kárpát-medence
alföldjeit foglalták el, ahol már korábban idevándorolt rokonaik éltek.
Ugyanez a
vándorlási hullám hozta a Vajdaság területéről északra azt a népet,
amelyik a Tisza-menti emberekkel keveredve a Gáva-kultúrát alakította ki. Ők már nem csak közvetlenül a folyó
mentén laktak, hanem attól eltávolodva is benépesítették a területet – de a
folyótól való távolsággal arányosan csökkent településeik mérete. Nagycsaládi,
cölöpvázas házaik (5-6 m hosszú, 3 m széles) fala sövény, padlója döngölt agyag
volt, bent peremes tűzhellyel. Európában ők jelentették a brozedény-gyártás
központját. Gabonájukat fényes, fekete felületű, belül sárga vagy vörös
díszítésű kerámiaedényekben tárolták. Háziállatokat mintázó kis
agyagszobrocskákat is készítettek.
Ugyanekkor az
Északi-Kárpátok területén (az Északi-középhegységet is beleértve) a Pilinyi-kultúra (lásd itt ) a szomszédos urnamezős kultúrák
hatására átalakult a Kiétei-kultúrává.
Ennek a kultúrának a népe a folyó- és a patak-völgyekben és megélt, sőt a hegyek
magasabb részein, barlangokban, illetve erődítményekben (földvárakban) is.
Európa nagy
részét, így a Dunántúlt is az urnamezős
kultúrák népei lakták. Úgy tűnik, hogy a Földközi-tengeri csatákat ők
látták el bronzeszközökkel (kocsikkal és fegyverekkel). Hatalmas területen
meglehetősen egységes tárgyi kultúrát, hitvilágot, társadalmi formát,
településrendszert és rítusokat alakítottak ki. Még szabványosított
súlymértékük is volt az egész területen.
ÁZSIA
Urál és vidéke
Az
éghajlatváltozás hatására az ázsiai népek is megmozdultak.
Az ugorok szállásterülete elmocsarasodott.
Egy részük; az obi-ugorok úgy
alkalmazkodtak ehhez, hogy a földművelésből visszatértek a halászathoz és
vadászathoz, míg a cserkaszkuli kultúra
követői (a magyarok távoli ősei) inkább Dél felé kezdtek vándorolni.
Előzmények itt (Ázsiánál)
Az Uráltól
nyugatra ott voltak már a szkíták.
Perzsia
Az árják az i.e. II. évezred közepén
szétváltak 3 nagy csoportra (lsd. itt ) Egy részük Pandzsáb síkságán át az
indiai szubkontinensre vándorolt be, s ott telepedett. Ennek emlékét őrizhetik
a Ramayana mesés történetei, melyekben különféle erdei szörnyeket kellett
legyőzni az ősöknek, avagy isteneknek. A médek
az iráni fennsík északkeleti részére vonultak, a perzsák pedig ugyanannak délnyugati lejtőire költöztek. Most –
talán a lehűlés miatt – kicsivel még DK felé húzódtak, ahol az elámiak már nem voltak elég erősek
ahhoz, hogy ezt megakadályozzák. Ugyanis valamikor, kicsivel ezelőtt lépett a
történelem színpadára I. Nabú-kudurri-uszur babilóniai
király (nem az, aki a Bibliában Nabukodnozor néven szerepel, hanem annak az őse),
aki egy váratlan támadással kirabolta Szúzát.
Asszírok
Az i.e. 10.
században az asszíroknál II. Assur-dán uralkodott,
akit II.
Adad-nirári követett a trónon. Előbbi uralkodásáról nem sokat
tudni. Utóbbi annál jelentősebbé vált. Az ő uralkodása alatt változott az asszírok népe ismét hódítóvá. II.
Adad-nirári győzelmet aratott Babilónia, Hanigalbat
és más területek felett is. Az uralkodó nem csak a hadi, hanem a vadász-dicsőséget
is hajtotta. Fennmaradt róla, hogy hat elefántot elejetett. Négyet pedig
elfogott és állatkertjében mutogatott. A meghódított területeknek köszönhetően óriási
gabonatartalékokat tudott fölhalmozni.
Az asszírok az akkoriban legmodernebb
technikát, a vas előállítását a hadiparba fektették be. Így óriási területet
hódítottak meg rövid idő alatt. Miközben a Közel-Keletet a káosz uralta, ők
éltek a lehetőséggel és birodalmukat kiterjesztették a Földközi-tengerig. Az
asszír királyok a meghódított népektől adóként vasat követeltek. Ezzel
egyszerre erősítették magukat és gyengítették az ellenfeleket. Emellett
ostromgépeket is feltaláltak, melyek segítségével le tudták dönteni a
városfalakat. De nem csak a technikával, hanem ideológiával is növelték
haderejüket: A királyok magukat Assur isten helytartóinak tartották, s azt
mondták, hogy az ő világuralmáért kötelességük harcolni. Időről időre,
úgynevezett istenlevelekben be is számoltak Assurnak, mit tettek dicsősége
érdekében. Most, a 10. században már elég erejük volt, hogy újabb hódításokra
induljanak.
Kína
A Csou
törzsek Csou Ven Vang király vezetésével benyomultak a Sang-dinasztia területeire. A harcokban
Ven király életét vesztette, ekkor Csou Vu Vang követte őt a
trónon. Ő mért végső csapást a Sang
dinasztiára, amikor Csou-hszint, s Sangok utolsó uralkodóját lefejezte. Az
utóbb megírt krónikák szerint a Sang állam egykori alattvalói számára ez a
pillanat felszabadítás volt („a
történelmet a győztesek írják”…). A krónikák szerint Vu
király a kivégzett Sang uralkodó egyik fiát, Vu-kenget bízta meg a Kínai-alföld
városainak kormányzásával.
Érdekesség,
hogy a két dinasztia váltása idején jelent meg a Halley-üstökös (ekkor
dokumentálták először). [Reader’s Digest: Misztikus történetek gyűjteménye]
A
Sang-dinasztia leáldozása után a jövendölésnek az a formája (lásd itt ) hogy az istenekhez intézett kérdéseiket teknőspáncélba vagy csontokba vésték,
a nép körében is elterjedt (korábban a nemesség kiváltsága volt).
Ven és Vu király uralkodására a
feljegyzések aranykorként emlékeznek. Vu királyt Csou Cseng Vang
követte, aki azonban még nagyon fiatal volt ekkor. Az ő idejében Vu-keng
a barbárokkal szövetkezve felkelést robbantott ki. A király nagybátyja, Csou-kung
herceg szervezte meg az ellentámadást. Ennek eredményeképp lerombolták
a Sangok fővárosát, a barbárok pedig végül behódoltak.
A Csou-ház
birodalma nem volt egységes állam. Városonkénti kormányzást folytatott a
dinasztia az uralkodói család és a rokon nemzetségek tagjaira bízva a városok
vezetését. E helyi vezetők elismerték a Csou királyok politikai és
szakrális hatalmát, de saját területükön önállóan uralkodtak.
India
Az
ezredforduló táján az árják már a Gangesz
völgyében rendezkedtek be, sőt létrehozták az első államokat. Ők
alakították ki az évezredeken át fennmaradt kasztrendszert, melynek élén saját
katonáik álltak, míg alján a sötétebb bőrű, meghódított őslakosok (dravidák). Ekkoriban kezdték el
Indiában használni a vasat; a vaskovácsok jelentősége immár vetekedett a
rézművesekével. A földeket az erdők irtásával (az erdők ekkor még szörnyek (=
őslakosok? és félelmetes vadállatok) lakhelye volt és mocsarak lecsapolásával tették
megművelhetővé. Nem véletlen, hogy Ráma egyik nagy hőstette is az, amikor
felégeti a démonok erdejét). Ekkoriban
az itteni népek házai kör alakú, gerendavázas, zsúpfedeles, paticsfalú,
többosztatú építmények voltak. Az árják még évszázadokig ilyen szerény
településeken éltek. Fejedelmi székhelyeik is csak földhányással vagy palánkkal
védett települések voltak az ősi, Indus-völgyi csodás városokkal szemben,
melyek elnéptelenedtek.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/India_t%C3%B6rt%C3%A9nelme#A_v%C3%A9dikus_kor
https://hu.wikipedia.org/wiki/Assz%C3%ADrok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsa_Birodalom
https://hu.wikipedia.org/wiki/Urnamez%C5%91s_kult%C3%BAra
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kyjatice-kult%C3%BAra
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1va-kult%C3%BAra
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%A1kok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k
https://hu.wikipedia.org/wiki/Obi-ugor_nyelvek
https://www.youtube.com/watch?v=J_279owNyV4
Óvilági kultúrák, Az ember képes története, OFFICINA
NOVA
Reader’s Digest: Misztikus történetek gyűjteménye
Képes történelem: Ős napkelet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése