Párhuzamos történelem időszámításunk előtt: 32.4. Új évezred kezdődik - Egyiptomban [i.e. 1000

AFRIKA

Egyiptom

Amikor Ehnaton meghalt, trónörökös fia, Tutanhamon még csak 9 éves volt. Uralkodóként kellett, hogy legyen felesége, ezért hozzáadták nővérét, a 14 éves Anheszenpaatont, aki előtte már apja felesége is volt.

Tutanhamon helyett kezdetben a királyi család legidősebb tagja, Nofertiti apja, Ay vezír, valamint a hadvezér Horemheb kormányozták az országot. Ők azonnal visszaállították a régi rendet, az egyiptomi istenek hagyományos tiszteletét. Ehnaton testét és szobrait igyekeztek hitük szerint a túlvilági életre is teljesen alkalmatlanná tenni. Aton isten nevét mindenhonnan kitörölték.

Tutanhamontól is elvették eredeti nevét, ami Tutanhaton volt. A királyi székhely ismét Memphisz lett, Théba pedig újra az ország vallási kp.-ja.

„Mikor őfelsége trónra lépett, mint király, az istenek és istennők… már-már feledésbe mentek. Kápolnáik pusztulóban voltak, s romhalmazokká lettek, benőve növényekkel… Az istenek hátat fordítottak ennek az országnak (…) Őfelsége emlékeket készített az isteneknek… Újjáépíttette szentélyeiket, mint végtelen időre és örökkévalóságra szóló emlékeket. Többet adott, mint amennyi előtte volt, s túlment azon amit az ősök ideje óta tettek…”

A papok visszakapták régi kiváltságaikat, sőt új papokat is neveztek ki.

Núbiában megerősítette Egyiptom a hatalmát, s itt is folytatott építkezéseket: A Nílus partján, Abu Szimbeltől nem messze pl. állítottak egy kis templomot (ezt ma már a Nasszer-tó vize rejti).

Nasszer-tó [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nasszer-t%C3%B3]

Tutanhamon fiatalon halt meg, valószínűleg maláriában (húszas évei elején). Vele kihalt dinasztiájának férfi-ága. Mivel ő váratlanul és rövid uralkodási idő után halt meg, s ebben az időben Egyiptom még nem állt helyre, ráadásul Tutanhamonnak vérszerinti utódja sem volt, sírjába nem tudtak mit rakni. Ezért felkeresték Nofertiti és Ehnaton sírjait és innen hoztak át tárgyakat. Az eredetileg Nofertitinek szánt tárgyakat átalakították nőiből férfinak való sírmellékletekké.

Mumifikálásakor szokatlan módon a szívét is eltávolították, ami nélkül nem kerülhetett át a halál utáni élethez (nélküle nem tud gondolkodni és érezni).

Ezután felesége, Anheszenamon megpróbálta a hettitákkal szövetkezve fenntartani hatalmát. „Férjül kérte” az egyik hettita herceget, azonban a herceget, Zannanzát, akit azonban az Egyiptom felé vezető út közben meggyilkoltak. Igaz ugyan, hogy Ehnaton rendelkezése szerint abban az esetben, ha Tutanhamon utód nélkül hal meg, Horemhebnek kellett volna a trónra lépnie, de Anheszenamon, mikor egy hettita herceget kért férjül (őt tette volna fáraóvá maga mellett), azzal érvelt, hogy nem akar egy szolgájának a feleségévé lenni. Ezzel Horemhebre utalt, aki ha valóban trónra lépett volna, akkor értelemszerűen a még élő és uralkodó fáraónővel kellett volna, hogy összeházasodjon. Mivel azonban Zannanza meghalt, Anheszenamon végülis inkább Ayt vette maga mellé társuralkodóként, s talán férjként is. (Hóremheb ebben az időben Kánaánban tartózkodott, a hettitákkal folytatott harcot, s neki érdekében is állt, hogy Zannanza ne érkezzen meg Egyiptomba).

Zannanza meggyilkolása hosszú háborút indított el a hettiták és az egyiptomiak között.

Anheszenamonnal a dinasztia leányágon is kihalt. Ekkor Ay foglalta el Egyiptom trónját.

Amikor azonban Horemheb hazatért, elkezdett kampányolni, hogy magához vegye a neki ígért hatalmat. Mivel nem volt a királyi család vér szerinti tagja, ezért az erősen mitikus „Horemhebet az istenek királlyá teszik” című feliraton számolt be a népnek arról, hogy őt tulajdonképpen személyesen Hórusz választotta ki uralkodásra. Miután Ay meghalt, annak lányát, Mutnedzsmetet is feleségül vette és trónra lépett. Ehnaton és családja képeit megrongáltatta, akárcsak Ay-ét. Nevüket kivésette, szobraikat eltulajdonította, az Amarna-kor minden emlékét igyekezett eltüntetni.

Horemhebnek sem maradt élő gyermeke, így utódja egykori vezíre, Paramesszu lett. Mivel Egyiptomot észak felől fenyegette veszély, fontos szerepet játszhatott Paramesszu kinevezésében az, hogy az Egyiptom északi részéről, Avariszból származott. Paramesszu, I. Ramszesz néven lépve trónra, megalapította a XIX. dinasztiát. Mivel ekkor már idős volt, rögtön ki is nevezte trónörökösének, vezírnek és Széth főpapjának fiát, Széthit. Ramszesz inkább csak belügyekkel foglalkozott; elrendezte a núbiai és buheni templom ellátását és megkezdte Abüdoszban egy templom építtetését.

Abüdoszi Széthi-templom [https://hu.wikipedia.org/wiki/Ab%C3%BCdosz_(Egyiptom)]

Hamarosan eljött az idő és Széthinek kellett átvenni a hatalmat. Ő sem volt már fiatal.

Széthi nem csak a Közel-Kelet felé, de Núbia felé is vezetett hadjáratokat. A núbiai területek legfontosabb zsákmánya az arany volt, de a hadifoglyok is olcsó munkaerőt jelentettek. Ugyanekkor a Delta nyugati részén líbiai törzsek is eljutottak arra a civilizációs szintre, hogy rablótámadásokat intézzenek Egyiptom ellen.

Széthi fia, Ramszesz már élt, amikor Széthi apja, I. Ramszesz trónra lépett.

A kis Ramszesz (II. Ramszesz) tanítóját Tiának hívták. Tia az Évmilliók templomának, a Ramesszeumnak felügyelője lett és feleségül vette Ramszesz nővérét, aki szintén a Tia nevet viselte.

Az évmilliók temploma [https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/2het/muvtori/muvtori2.html]

Ramszesz tíz évesen hivatalosan is a trónörökös lett és egyben a gyalogság és harci szekerek parancsnoka. 12 évesen már elkísérte apját egy hadjáratra, a Nílus deltájába.

15 éves volt, amikor apja társuralkodóvá nevezte ki. S ennyi idősen el is vette két első feleségét, Nofertarit és Iszetnofretet.

Feladatul kapta apjától a Földközi-tengeren fosztogató kalózok megfékezését. Ő eleget is tett ennek; elfogta őket és szokatlan, egyedi ötlettől vezérelve besorozta saját seregébe!

A líbiai betörések ellen egy észak-nyugati erődrendszer kiépítésébe kezdett. Ezek közül a legjobb állapotban a Závijet Umm el-Rakham-i erőd maradt fenn, amit 5 méter vastag falak határolnak. Az erődök legénysége kereskedelmet is folytatott.

A Závijet Umm el-Rakham-i erőd maradványai [https://en.wikipedia.org/wiki/Zawyet_Umm_El_Rakham]

19 éves volt, mikor apja, Széthi meghalt. Nem sokkal ez után saját várost kezdett építtetni, Per-Ramszesz néven. Palotakomplexumához virágos- és gyümölcsöskertek, állatkert és dísz-tó is tartoztak. A kereskedelem révén mükénéi, ciprusi és levantei fazekas-termékek kerültek a városba.

II. Ramszesz békét kötött a hettitákkal, s feleségül vette a hettita uralkodó, Hattuszilisz két lányát, Maathornofrurét és annak húgát).

A hettitákkal megkötött béke után pedig hettita fegyverkészítő mesterek is segítették a fáraó hadseregét.

Per-Ramszeszt a Biblia is megemlíti, mert a város építésén dolgoztak olyan zsidók, akik ebben az időben Egyiptomban éltek.