Párhuzamos történelem időszámításunk előtt: 31.1. Trójai menekültek a világban [i.e. 1100-1000]

AMERIKA

Eddigre már 100 éves volt az „Elnök”; az a mamutfenyő, amely ma is él a Sequoia Nemzeti Parkban. (Ma már kb. 74 m magas, törzsátmérője pedig 8,2 m.)

Az "Elnök" [https://morzsafarm.hu/egy-honapig-tartott-mire-elkeszult-a-foto-a-gigantikus-mamutfenyo-egeszerol/]

EURÓPA

Britannia

Britannia [https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-Britannia_%C3%A9s_%C3%8Drorsz%C3%A1g_Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1ga]

A vaskortól kezdve britonok (egy kelta népcsoport) éltek Nagy-Britannia déli területén. Ők a trójai Aeneastól származtatták magukat. Könnyen lehet, hogy helyesen tartották számon eredetüket, és valóban Anatóliából menekült nép leszármazottai voltak. Első dinasztiájukat trójai dinasztiának nevezzük!

Még az előző század vége felé első uralkodójuk, I. Brutus összefogta a kelta törzseket és királyként az élükre állt. Az ő nevéből származik a „brit” elnevezés is. A trónon fia, Locrine követte, majd a fiú felesége, Gwendolen. Utána i.e. 1105-ben fiuk, Maddan következett. I.e. 1065-ben az ő fia, Membyr töltötte be a királyi posztot. Fia, Efrawg hosszú ideig, i.e. 1005-ig uralkodott, majd ennek fia, II. (Zöldpajzsú) Brutus következett. Ezeknek az uralkodóknak csak a nevük maradt fönn.

Ibériai-félsziget

Ibériai-fsz. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Ib%C3%A9riai-f%C3%A9lsziget]

A vaskor során kelta bevándorlók érkeztek. A félsziget középső, északi és keleti részén telepedtek le.

Appennini-fsz. (avagy Itáliai-fsz.)

Appennini-fsz. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Ib%C3%A9riai-f%C3%A9lsziget]

Az évezred során elkezdtek bevándorolni az ún. italikus népek és az etruszkok. Ők hozták be a villanova-kultúrát, s már ekkor városállamokban éltek. Az italikus népeknek nyelvi szempontból két nagy csoportjuk volt. Az egyik a latinok – akik leginkább a Tiberistől délre telepedtek le, a róluk elnevezett Latiumban. Ők hamvasztással búcsúztak el halottaiktól, vagy eltemették őket. A kétféle szokásból a régészek arra következtetnek, hogy keveréknép voltak. Ezt támasztja alá saját eredet-legendájuk is, miszerint az őslakosok és trójai bevándorlók keveredéséből jöttek létre. Nevüket az őslakosok mitológiai királya, Latinus nevéből származtatták. A mítoszok szerint Parisz – ő volt Trója királya a trójai háború idején – nővérének férje, Aineiasz volt az, aki a háború után összefogott néhány túlélőt és elhajózott velük új életet kezdeni – az Appennini-félszigetre. Természetesen fiát, Aszkanioszt is magával vitte. A latinok ottani, őslakos elődeivel először háborúba keveredtek, majd megbékéltek és összeolvadt a két nép. A hagyomány szerint Aszkaniosz alapította meg Alba Longa városát, a legrégibb latin várost Latiumban, mégpedig azon a helyen, ahol apja korábban egy fehér kocát és harminc malacát áldozta föl. (Az ő unokája lehetett az a Brutus, aki Britanniáig vándorolt tovább).

A Villanova-kultúra házai [http://www.romaikor.hu/romai_birodalom_provinciai/italia_(olaszorszag)/az_osi_italia/italia_a_vaskor_elott/cikk/a_villanova_kultura]

Latium [https://www.researchgate.net/figure/Map-of-the-study-area-Latium-region-a-and-localization-of-the-three-districts-case_fig1_304917581]

Alba Longa elhelyezkedése [https://www.twinkl.com/illustration/alba-longa-location-map-italy-romulus-and-remus-rome-ks2]

Alba Longa - városkép [https://en.wikipedia.org/wiki/Alba_Longa#/media/File:Albano_Laziale_-_Le_antiche_terme_romane_di_Cellomaio.jpg]

A másik italikus nyelvi csoport a faliszkuszok voltak, akik a Tiberistől északra telepedtek le.

Az Appennini-fsz. ÉK-i részére a venétek érkeztek. Csak egy részük letelepedett itt, az Adriai-tenger partvidékén. (A többiek továbbvándoroltak, egészen Bretagne-ig).

Valami ilyesmit találhattak azok a venétek, akik úgy döntöttek, hogy itt jó lesz lakni (az Adriai-tenger olaszországi partjai) [https://repjegykiraly.hu/olasz-tengerpart/]

ÉNy-on a Golasecca-kultúra uralkodott, ami az italikus népekhez kapcsolódott. Ezt karcolt geometrikus formákkal díszített agyagedények jellemezték.

Golasecca-edények [http://regeszet.elte.hu/wordpress/index.php/2017/12/14/povegliano/]

A félsziget dél-keleti részén ugyanekkor a Balkán-félszigetről érkező illírek jelentek meg. Ők összeolvadtak a helyi őslakossággal, s így alakult ki egy keveréknép: a japigok.

(Az illírek ősei az i.e. III. évezredben telepedtek le a Balán-félszigeten. Keleten a trákokkal voltak szomszédosak. Illír törzsek voltak pl. a dalmaták és a dardánok. Főleg gyümölcstermesztésből és tengeri kalózkodásból éltek.)

Balkán

Balkán-félsziget [https://hu.wikipedia.org/wiki/Balk%C3%A1n-f%C3%A9lsziget]

Athénnak a trójai háborúban résztvevő királya Thészeusz volt. Távollétében Menesztheusz „bitorolta a trónt”. Legalábbis a patriarchális legendák már így mesélik. Valójában valószínűleg ő volt a helyettes király. Thészeusz két fia, Akamasz és Démophón az apjával volt, a háborúban. Amikor Menesztheusz meghalt, s a fiúk hazatértek, s az idősebb; Démophón visszafoglalta apja trónját. Az ő életéről szól Euripidész Héraklidák (vagy Héraklész gyermekei) c. tragédiája.

Mükénében Agamemnón volt az a király, aki elvezette hadát Trója ellen. Távollétében Aigiszthosz volt a helyettes király. Ez alatt az idő alatt övé volt a trón is és a király felesége, Klütaimnésztra is. Amikor Agamemnón hazatért a trójai háborúból, helyettese/utódja meg is ölte őt. A patriarchális utókor megcsalással és átveréssel magyarázta a dolgot, pedig csak matriarchális hagyománykövetés volt. Az, hogy az Aigiszthoszról szóló mítosz megőrizte az információt, miszerint 7 évig uralkodott, szintén mutatja, hogy még a matriarchális rendszerű szent királyok hagyományát követték (előre meghatározott lejárati ideje volt a királyi hatalomnak).

A 7 év leteltével Agamemnón fia, Oresztész ölte meg Aigisztoszt, ám ő a mítoszban anyját, Klütaimnésztrát is megölte bosszúból, ami pedig elképzelhetetlen bűn volt a matriarchális hagyományban. S a trónt sem foglalta el. Ha valóban így történt, Oresztész már az új, patriarchális értékrend követője lehetett.

Aigiszthosz és Klütaimnésztra megöli Agamemnónt [http://www.szolnokiszimfonikusok.hu/koncert/66/]

Számos alkotás őrzi ennek az értékrendek közötti átmeneti kornak az emlékét; Oresztész bosszújának történetét: Számos ókori vázafestmény, továbbá a modern, továbbgondolt művek, mint pl. Eugene O’Neill „Amerikai Elektra c. drámája” vagy Richard Strauss „Élektra” c. operája.

Oresztész megöli Aigiszthoszt [https://s9.www.tvn.hu/sessyaqwsxcderfvbgtzhnmjuiklop918273645qpwoeir987freemail2002/index.tvn]

Amerikai Elektra - felolvasás

Richard Strauss - Elektra

Kréta

Kréta (alant, bekarikázva) [https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/europa-foldrajza/europa-foldtana-es-tajai]

Már majdnem 1000 éves volt az az olajfa, melyet ma a vouves-i olajfa néven ismernek. Ma 12,5 m magas, törzsátmérője pedig 4,6 m.

A vouves-i olajfa [https://www.facebook.com/startlap/photos/a-vil%C3%A1g-legid%C5%91sebb-olajf%C3%A1jaf%C3%B6ld%C3%BCnk-legid%C5%91sebb-%C3%A9l%C5%91-olajf%C3%A1ja-a-kr%C3%A9t%C3%A1n-tal%C3%A1lhat%C3%B3-vo/10155734426552899/]

Ciprus

Ciprus (alant, bekarikázva) [https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/europa-foldrajza/europa-foldtana-es-tajai]

Korábban a mükénéi kultúra uralta a szigetet, hiszen leginkább akhájok éltek itt. A trójai háború idején Kinírasz volt az itteniek egyik királya, aki még díszes vértezetet is küldött ajándékba Agamemnón mükénéi királynak, a Trója elleni háború fővezérének. Ebben az időben különösen sok akháj települt be a szigetre – valószínűleg azok, akik békére vágytak. Megalapították a szigeten Kítion városát, az ősi rézbányák közelében, valamint Szólit és több más városállamot. Idalion és Kurion már ekkor is ősi városoknak számítottak a szigeten.