8. Termékenységistenek [i.e. 9000 - 8000]

 Őseink elkezdtek növényeket termeszteni. A növény természetes, hogy egy helyben maradt, oda kellett letelepedni, ahol volt, vagy oda kellett ültetni, ahol laktak.

 Az állat viszont mozog, ezért vadász-pásztor őseink még mindig követték őket, félnomád életmód formájában. Idővel aztán rájöttek, hogy kényelmesebb, ha nem csak a köret, hanem a hús is kéznél van a ház mellett és nem kell érte annyit menni. Elkezdték az állatokat is háziasítani. A kecskét elsőként Ganj Dareh Tepe-ben (ma Irak), nem messze innen juhot és kecskét is háziasítottak a Sanidár-barlang lakosai, akik a földművelés megkezdésével párhuzamosan kiköltöztek a barlangból a közeli síkságra.
A mai Kína területén ekkoriban sertést kezdtek tartani.

Az Arab-félszigeten található Al-Magar területén élők már lóhátról vadásztak, sólymok és kutyák segítségével - egy sziklarajz tanúsága szerint. A terület egyébként ekkor még buja folyóvölgy volt (ma sivatag). Készítettek állatszobrokat, vázákat, szövéshez és fonáshoz, valamint gabonaőrléshez szükséges eszközöket - mindezt még mindig kőből.

Kő kés Al-Magarból [a kép forrása: http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.com/2013/04/ismeretlen-9000-eves-lovas-kultura-az.html]

Szövő-fonó eszköz Al-Magarból [a kép forrása: http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.com/2013/04/ismeretlen-9000-eves-lovas-kultura-az.html]

Sziklarajz Al Magarból [a kép forrása: http://paleolithic-neolithic.com/overview/al-magar/]

Ló-szobor Al-Magarból [a kép forrása: http://www.asianart.org/layouts/press-image-roads-of-arabia]

Az évezred folyamán megszűnt a magdaléni, az ahrensburgi, a sebili, és a quadan kultúra.

 Viszont megjelent a mai Lengyelország területén a swideri kultúra, amit fűzlevél-formájú dárda-hegyek jellemeztek.

A swideri kultúra megjelenése Lengyelország területén

I.e. 8800-ra véget ért a khiami kultúra is, a Holt-tengernél.

I.e. 8500 táján a korábbi natúfi kultúra helyén, melyet a jarmúki kultúra váltott föl (Zagrosz-hegység), létrejött egy olyan település (ma Mureybet), melynek népe gabonaféléket termesztett és a kerámiakészítéshez is értett. Használtak sarlót és őrlőkövet, de még a vadászat és a halászat is fontos volt számukra. Tartottak kutyát. Vályog-falú kunyhókat építettek, néha kövekkel megerősítve.

Mezopotámia egyes területein is elkezdődött a földművelés és az állattenyésztés.

A nagy éghajlatváltozás (felmelegedés), az özönvizek és a megafauna kipusztulásának időszakát az emberiség azért tudta túlélni, mert alkalmazkodott az új körülményekhez. Felfedezte a pásztorkodás és a földművelés lehetőségét. Rájött, hogy tej és gabona, illetve ezek feldolgozott változatainak segítségével is jóllakhat. Az elültetett gabonával jövőt teremtett magának, s ezáltal a gabona szentté vált. A földművelés egész folyamatának szakrális jellege lett. A hagyomány, miszerint kenyér = élet, ma is él.

 Mindig is magyarázatokat kerestünk a körülöttünk zajló eseményekre - és találtunk is. Ebben az időben a növényekben rejtőző sarjasztó és tápláló erőt termékenységistenekként értelmezték. Ezek a termékenységistenek még nem váltak el fogalmilag magától a növénytől, gyümölcstől (gabonaisten, nádisten, kukoricaisten), melynek erejüket adták. Ha a növény elpusztult, annak istene is meghalt.

Később a termékenységistenek kezdtek egyetemesebbé válni. Legfőbb lett a napisten, felelős a többi működéséért. Szabályos és kiszámítható járásának köszönhetően. A többi égitest jelentős szerepére is rájöttek (bár az ok-okozat iránya nem mindig volt helyes): A Hold és a csillagok változásaikkal jelezték az idő múlását és az időjárás változását (pl. a Bika csillagkép legmagasabb állása után jött a tavasz). A Föld pedig a mindent megszülő életnek, az anyának a fogalmával, valamint a mindent magába fogadó halálnak a fogalmával azonosult.
 A megtermékenyítés folyamatához szükség van férfi princípiumra is, így őseink "megteremtették" a hímnemű Ég-istent, aki esővel megtermékenyíthette a Földanyát. Földanya szülötte pedig a Természet lett, ami időnként meghal, aztán mégis tovább él.

 Az emberek mágikus szertartásai most már nem a vadászszerencsére irányultak, hanem a vetett föld termékenységére.

 Volt olyan termékenység-segítő szertartás, amikor egy fiatal párnak a friss termőföldön kellett egyesülnie, hogy így példát mutassanak a természetnek.
 Volt, ahol egy varázsló vizet öntött a földre, hogy esőt idézzen elő, vagy olyan, amikor pálmalevelet lengettek, hogy az esőt hozó szelet előidézzék. [Hahn István: Istenek és népek]

 Ebből az időből fennmaradtak olyan csontsarlók, melyeket kovakő-, vagy obszidián-fogazattal láttak el. Ezeket rituális célra használhatták. [Robert Graves: A görög mítoszok]

Kovakőből készült sarló maradványa [a kép forrása: https://arveres.catawiki.hu/kavels/21214021-skori-paleolit-kovak-sarl-kapar-k-s-8-7-cm-7-1-cm-8-5-cm-3]

 Jerikó népessége – mivel több szempontból is előnyös területen helyezkedett el a település – i.e. 8300-ra megnőtt; kb. 2000 főre. Ők a Holt-tenger medréből kinyert sót és szurkot elcserélték más népekkel türkizre, porceláncsiga házára és obszidiánra. Miután a város lakóinak értékes vagyona lett, történhetett néhány rablás, mígnem úgy döntöttek, hogy az ilyesmit meg kell előzni, lehetetlenné kell tenni, hogy idegenek csak úgy bemehessenek, ezért - a világon elsőként - falat emeltek a város védelmére. A fal mellé - hogy kiláthassanak - egy kőtornyot is építettek.

Jerikó fennmaradt falai [a kép forrása: http://www.karpatalja.ma/karpatalja/tudomany/jeriko-falai/]

Jerikói kőtorony maradványa [a kép forrása: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=554.html]

 Európában, Ázsiában az északabbi területeken még továbbra is a nomád vadász életmód maradt fönn. I.e. 8300 körül a Brit-szigetekre is megérkeztek a vándorló vadászok (itt még megvolt a szárazföldi összeköttetés).

 I.e. 8200-ra Göbekli Tepe kultuszhelyét már senki sem látogatta. Az idő betemette a kőköröket.

 I.e. 8000-ben, amikor a jégtakaró már a finn területről is visszahúzódott, ott kialakult a suomusjärvi kultúra, melynek jellegzetes kézműves termékei a fésűs kerámiák voltak.

Fésűs kerámia [a kép forrása: http://finnugor.elte.hu/tortenelem/Egyesnepek/Finn/finntort.htm]

--> Vihető régészeti lelet-ihletésű kézművek itt: https://www.alkotokboltja.hu/Shop/index/27279
--> Kövess facebook-on is: https://www.facebook.com/Bezzeg-r%C3%A9gen-338544310331985/?modal=admin_todo_tour