9. Macskák és koponyák [i.e. 8000 - 7000]

„Káin várost épített, és azt Énóknak nevezte el fia nevéről. […] Cillá is szült: Túbalkaint, mindenféle réz- (és vas)szerszám kovácsmesterét” [Biblia]

 Amit úgy is érthetünk, hogy elkezdődött az első nagyobb települések, városok megalapítása és a réz használata.

 Ez az évezred nem hozott különösebb izgalmakat. Mindenki mindenütt, ahol a klíma lehetővé tette (nem jeges, nem sivatagos, nem dzsungeles helyek), elkezdett földet művelni és állatot tenyészteni, de őseink elfértek békességben, és csak igyekeztek túlélni... az életet.

 K-Ázsiában már a rizs volt a legnépszerűbb növény, D-Amerikában a burgonya és a bab.

Sok kőkori kultúra eltűnt; így a swideri, az epigravetti, az iberomaurusi, és a zarzian. Csupán az eburri, a trialeti és a suomusjärvi maradt még a neolitikumból.

 Az évezred elején kialakult a Körös-kultúra a Kárpát-medence D-i részén, Erdélyben és a Balkánon. Folyók magas-partjain szerettek letelepedni. Kis házakban laktak és szimbolikus jelentésű mintákkal ellátott pecsételőket is készítettek. Kerámiáikat hurkatechnikával állították elő. A három vagy négy lábon álló mécseseknek zoomorf előzményük van, vagyis állatszobrocskák stilizálódtak az évszázadok során.

I.e. 7800-7700 között készült a Lúdvári Vénusz-szobrocska, ami a magyarországi Gyálarétről került elő. A Körös-kultúra népe hagyta hátra.

Lúdvári Vénusz [A kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:L%C3%BAdv%C3%A1ri_V%C3%A9nusz.jpg]

 A Szahara É-i és Ny-i részén élő berberek létrehozták a kapszi kultúrát. Akkoriban ez a terület szavanna éghajlatú volt. A kapszi kultúra népe is hagyott hátra sziklarajzokat a Tasszilin Ádzser területén. Továbbá láncokat készítettek kagylókból, és eszközeiket, sőt a holttesteket is befestették.

 

A Körös-kultúra megjelenése Európában és a Kapszi-kultúra kialakulása É-Afrikában

Tasszilin Ádzserből való sziklarajz: óriástapírra vadászó emberek [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Taszilin-%C3%81dzser#/media/File:Tassili_-_elephant_(or_Mastodon_-_notice_the_hunters_around_him).jpg]

A sziklarajzzal díszített mécsest megveheted itt (kattints!) 

Csordát hajtó pásztorokat ábrázoló sziklarajz Tasszilin Ádzserből [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Taszilin-%C3%81dzser#/media/File:Cave_painting_from_the_Tassili_n%27Ajjer_mountains.jpg]

A sziklarajzzal díszített mini üveg-faliképet megveheted itt (kattints!) 

 A Nílus alsó folyásánál a macska elkezdte a maga szolgálatába állítani az embert. Az, hogy az emberek helyhez kötött életmódot kezdtek folytatni, éppen megfelelt az ő igényeinek is. (Újabb vizsgálatok szerint a termékeny félhold területén hamarabb az emberhez szegődött, mint a kutya.) Valószínűleg már ekkor elkezdték őket istenekként tisztelni, hiszen  minden termesztett növénynek meg volt a maga istene és minden jelentősebb állat istenné vált. Ezek az istenek tulajdonképpen azokat az ismeretlen erőket jelentették, melyek a növények növekedését, tápláló erejét, az állatok különleges képességeit adták. Az istenek egylényegűek voltak azzal, amiért felelősek voltak és ez a nyelvben is megnyilvánult: így például a sumér „An” szó egyként jelentette az eget és az ég istenét is. [Hahn István: Istenek és népek]

 A macskákról azt gondolták, hogy csupán azért hallgatnak (sokatmondó tekintettel), hogy ne befolyásolják pártfogoltjaik (az emberek) gondolkodását. Egy – kissé méltatlan – ősi, közel-keleti legenda szerint a macska az oroszlán tüsszentéséből született, Noé bárkáján. 

Egyiptomi macska [a kép forrása: https://www.amarqt.com/allatok/macska/egyiptomi-mau/]

 I.e. 7600 körül a Tigris-folyó közelében megalapították Cayönü települést. Lakóházakat építettek, de volt három nagyobb épületük is, melyek vagy közösségi épületek voltak, vagy valamiféle főnökök lakhelyei. A nagy házak padlóját kőlapokkal rakták ki. 

 A közeli hegyekből rezet bányásztak, amit hevítéssel és kalapálással formáztak tűkké, horgokká, fúrókká és gyöngyökké.

 

 Származik innen egy fehér márvány szobrocska, amit ikerszobornak is szoktak nevezni. Két nőt ábrázol "összenőve", két fejjel, két felső tettel, de derékon alul egyek, s csak egy jobb és egy bal kezük van. Ebben az időben az emberek a pusztulás-újjászületés körforgásának csodálatában éltek. Ennek egyik legfőbb jelképe a Hold volt, ami hónapról hónapra megújul, növekszik és elmúlik. Látszólag kettő, mégis azonos. Hasonlóságot láttak ebben a természettel, ami szintén meg-megújul, illetve a gabonával, amit eltemetnek, újjászületik, s számtalan az "anyjához" hasonló új magot hoz. "Minden anya újjászüli magát a gyermekeiben." Az ikerszobrocska is ezt szimbolizálhatja; a nő kettősségét; az anyát és a lányt, akik két személy, mégis azonosak, mint a régi és az új Hold, mint az elvetett és az újjászületett gabona. [Rudolf Drössler: Amikor a csillagok istenek voltak]

 

Cayönü alapjai [a kép forrása: https://www.facebook.com/cayonukazilari/]

Cayönü-i ikernő-szobrocska [a kép forrása: https://www.tf.uni-kiel.de/matwis/amat/iss/kap_a/advanced/ta_1_2c.html]

 A jerikóiak i.e. 7400-tól kezdve érdekes új temetkezési szokást vezettek be: halottaik arcát rekonstruálták azok koponyáján, fehér agyagból. A koponyák belsejét is feltöltötték agyaggal, hogy a külső nyomás ne törje be őket. A koponyák vizsgálatával a régészek kiderítették, hogy ezekben az időkben nem lehetett túl jó a szájhigiénia, illetve az újfajta táplálkozás nem tett jót a fogaknak: gyakran kitörtek, kihullottak. Az egyik koponyát alaposabban megvizsgálták, sőt modern módon rekonstruálták is. Neki az élete során az orra is eltörött, de meggyógyult. Kismértékű koponyadeformálást itt is csináltak csecsemőkorban. 

 Az alább látható 9000 éves arcrekonstrukció az alsó állkapcsot nem tartalmazza. A fül helyén egy kis fülecskét kiképeztek neki agyagból. A szemei helyén két-két kis kagylót nyomtak az agyagba, valószínűleg az orrot is elkészítették – de letörött. Az ajkak is meg vannak formálva. Bal szeme fölött, a homlokán van egy törés, amit vagy röviddel a halála előtt szenvedett el, vagy nem sokkal az után. A bal fülétől a jobb füléig egy mélyedés látható a koponyatetőn, ez mutatja, hogy hol kötötték szorosra a pólyát, ami deformálta a koponyáját. A koponya hátulját feltörték a halála után és innen nyomkodták bele az agyagot. Még annak az illetőnek az ujjlenyomatai is látszanak, aki elvégezte ezt a feladatot.

 A régészek a modern kor technikájával is megvalósították az akkori célt, vagyis rekonstruálták a koponya alapján, hogy milyen lehetett emberünk arca. Akkori rokonai, ismerősei valószínűleg felismernék őt.

Jerikói koponya, fehér agyagból rekonstruált arccal [a kép forrása: https://www.nlcafe.hu/tabuk-nelkul/]

 

Modern arcrekonstrukció [a kép forrása:

https://www.nlcafe.hu/ezvan/20170109/jericho-skull-jerikoi-koponya-osember-arc-rekonstrukcio-british-museum/]

 Ezen a linken (az oldal alján) a koponyát körbe lehet forgatni:

 https://www.nlcafe.hu/ezvan/20170109/jericho-skull-jerikoi-koponya-osember-arc-rekonstrukcio-british-museum/

 A kínai terület első kultúrái hat különböző központban alakultak ki; a leendő birodalom ÉK-i részén, Közép-ÉNy-on, K-en, DK-en – a Jangce alsó folyásánál –, középen, és D-en – a Pojang-tó és a Gyöngy-folyó vidékén.

 I.e. 7200 körül a Brit-sziget D-i részén már éltek emberek ott, ahol később majd megépítik a Stonehenge-et. A sziget még mindig nem volt sziget, hanem szárazföldi kapcsolata volt az európai kontinenssel.

 Az i.e. VIII. évezred során a világban még mindig matriarchális állapotok uralkodtak. Erről a korról emlékezhet meg az egyik görög mítosz, miszerint réges-régen, az ezüstkorban „A férfiak teljesen alá voltak rendelve az anyjuknak, és nem merték megtagadni az engedelmességet irántuk”. [Robert Graves: A görög mítoszok]

 

--> Régészeti lelet-ihletésű kézműves munkák (ékszerek, díszek, bögrék) itt: https://www.alkotokboltja.hu/Shop/index/27279
--> Kövess facebook-on is: https://www.facebook.com/Bezzeg-r%C3%A9gen-338544310331985/?modal=admin_todo_tour