6. Első város, első sör [i.e. 14 000 - 10 000]

I.e. 14 000 után megjelent a trialeti kultúra a Kaukázus D-i és a Zagrosz-hg. É-i részén. Ők főként vaddisznóra és barna medvére vadásztak. 

Trialeti kultúra a Tigris-folyóhoz közel [i.e. 14 000 - 13 000]

 Időszámításunk előtt 13 000 táján eltűnt a mal’ta buret kultúra a Bajkál-tó vidékéről.

 Viszont megjelent a hamburgi kultúra É-Franciaország, D-Skandinávia és K-Lengyelország területén. Nyaranta messze északra elvándoroltak az emberei. Csontokból épített kunyhókban laktak, melyek alapját körbe állított kövekkel erősítették meg. Jellegzetes vadászeszközük volt a szakállas lándzsahegy. 

 Azután megjelent a creswelli kultúra Britanniában. A Brit-szigetek még száraz lábbal elérhetőek voltak Európából, az alacsonyabb tengerszint miatt. A creswelli kultúra képviselői mamutagyarból, fogakból és csontokból szigonyokat, gyöngyöket, árakat és tűket hagytak hátra. Lóra, gímszarvasra, sarki nyúlra, mamutra, rénszarvasra, szajga antilopra, vadmarhára, barna medvére, hiúzra, sarki rókára és farkasra is vadásztak. Ezek közül ma már csak a gímszarvas fordul elő Britanniában.

Afrika területén három új kultúra is kialakult: 

 Az eburri kultúra kelet-Afrikában, a Nakuru-tó, az Ol Doinyo Eburru vulkán és a Rift-szakadék vidékén. Tőlük mikrolitok, szilánkok és kaparók maradtak fönn, melyeket néha obszidiánból készítettek.

 A quadan kultúra Egyiptom déli részén. Ők a vadászat mellett gyűjtöttek vadfüvet és gabonát, valamint halásztak is.

 És a sebili kultúra Egyiptomban, a Wadi Hafa területén, Abu Simbelnél. Ők mikrolitokat hagytak hátra. 

 S az évezred leglényegesebbje, a natúfi kultúra is feltűnt a K-mediterráneumban (a kebaraival egy rövid ideig párhuzamosan működött). Ők már szándékosan termesztettek gabonaféléket, elsősorban rozst. Félnomád életet éltek. Szállásaik gabonatermő vidékeken voltak. Évről évre visszatértek ugyanazokra a szálláshelyekre, talán eleinte az is segített megtalálni a másik évszakban használt táborhelyet, hogy legszívesebben fogyasztott növényeik azon a helyen sűrűbben nőttek. Hiszen az elhullajtott magokból, illetve az összegyűjtött, esetleg ottfelejtett tartalékból új élet sarjadt a következő évre. Valakiben tudatosult a megfigyelés és rájöttek, hogy mi az oka annak, hogy így van, onnantól kezdve pedig direkt is elültethették/elvethették a magokat. A natúfiak már kenyeret is készítettek. Ha vadásztak, akkor gazellára, vadkecskére, dámvadra, őzre és vaddisznóra. Ékszereket készítettek kagylókból, fogakból, csontokból, kövekből. Tartottak kutyát. Feltalálták az őrlőkövet, ami által megkönnyítették a gabonatörés munkáját. Fogyasztáshoz tűzhelyen pirították meg. A gabona tárolására pedig vermeket ástak. Kunyhóik kerek alaprajzúak voltak, olykor cölöpökön álltak. Tőlük maradt fenn az első szexet ábrázoló, tenyérnyi méretű szobrocska, az ún. Ain Sakhri lovers.

És ők alapították a legelső várost, Jerikót.

A mal'ta buret kultúra eltűnt a Bajkál-tó mellől (teljesen átalakult az afantova gora kultúrába), É-Európában megjelent a hamburgi kultúra, Britanniában pedig a creswelli kultúra (még szárazföldön lehetett átkelni). Afrikában három új kultúra jelent meg, a közel-keleten pedig a natúfi kultúra [i.e. 13 000 - 12 000]

 

Jerikó legősibb romjai - 15 000 éves falak [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Tell_es-Sultan,_Jericho,_Palestine2.jpg

Ain sakhri lovers [a kép forrása: https://www.tf.uni-kiel.de/matwis/amat/iss/kap_a/illustr/ia_1_1.html]

A szobrocska kézműves másolatáért kattints ide

  I.e. 13 000 táján a homo sapiens sapiens már nagyjából mindenütt megbékélt azzal, hogy táborait kutyaféle ragadozók falkái kísérik. Ezek az állatok tulajdonképpen jó szolgálatot tettek, mert riasztottak, ha veszély közeledett és védték is a táborhelyet – amit elkezdtek magukénak is tekinteni – más ragadozóktól. Lehet, hogy közben ételt loptak, de végül is a mérleg pozitív volt a javukra.

 Hamarosan már-már fajtársnak tekintették egymást: Közös vadászatokra indultak, melyek során a kutyák felhajtották, utolérték és bekerítették a vadat, míg az emberek odaérve fegyvereikkel segítettek megölni azt. A zsákmányon pedig megosztoztak.

A tumati kutya. Egy kb. 3 hónapos nőstény kutya mumifikálódott teteme. Az állat egy földcsuszamlás miatt halhatott meg, utána pedig a jég tartotta meg ilyen állapotban. [a kép forrása: https://mult-kor.hu/igy-nez-ki-a-vilag-legidosebb-kutyaja-amelyet-a-jeg-mumifikalt-20150626

--> A kutya és az ember barátságának kialakulásával foglalkozik az Alfa c. film: https://videa.hu/videok/film-animacio/alfa-2018-magyar-ySTATyH0YR1a8eWx

 Szintén ebben az időben történt, hogy Amerikában is, mégpedig Pedra Furadában (Brazília D-i része, partvidékhez közel) elkezdtek nyomokat hátrahagyni a clovis-kultúra tagjai, az ún. paleoindiánok. Több száz sziklarajz és tűznyomok maradtak fenn. Sziklarajzaik számomra azt a hatást keltik, mintha közölni akarnának valamit (nem úgy, mint a varázslásra használt európai barlangrajok) képírás szerűen. Ők 20-60 fős hordákban mozogtak nyáron, de ősszel és télen, mikor kevesebb lett a táplálék, kisebb családokra oszlottak. A füves síkságokon vadásztak mamutra, bölényre, masztodonra, lóra, tevefélékre, óriás lajhárokra, jellegzetes hornyolt hegyű lándzsáikkal [https://avilagtitkai.com/articles/view/lehet-hogy-megvan-mi-torolhette-el-a-fold-szinerol-a-paleoindianok-kulturajat] [https://mult-kor.hu/20130201_nem_ustokos_okozta_a_cloviskultura_kipusztulasat]

Pedra Furada sziklarajzai [a kép forrása:

http://viajes.elpais.com.uy/2013/06/25/pedra-furada-y-la-mentira-sobre-el-hombre-americano/

Pedra Furada sziklarajzai [a kép forrása:

https://tallerderestauracionnavejardin.blogspot.com/]

Pedra Furada sziklarajzai [a kép forrása:

https://tallerderestauracionnavejardin.blogspot.com/]

masztodon [a kép forrása:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Masztodonf%C3%A9l%C3%A9k]

 I.e. 12 000-ben véget ért a halfan kultúra. Megjelent viszont a federmesser kultúra az észak-európai-síkságon és a bromme kultúra Dánia, É-Németország és D-Svédország területén. Ők főleg rénszarvasra, jávorszarvasra, rozsomákra, és hódra vadásztak.

A halfan kultúra eltűnt Egyiptom területéről, É-Európában viszont két új kultúra jelent meg; a federmesser és a bromme [i.e. 12 000 - 11 000]

 I.e. 11 000 után az Eufrátesz és a Holt-tenger közötti vidéken feltűnt a khiami kultúra, Európából eltűnt a creswelli kultúra, a hamburgiból és a federmesserből pedig létrejött az ahrensburgi kultúra.

 A khiami kultúrát az oldal irányban hornyokkal ellátott nyílhegyek jellemezték (akárcsak az amerikai clovis-kultúrát).

 Az ahrensburgi kultúra emberei nomád vadászok voltak, leginkább rénszarvasra vadásztak. Terjeszkedésük során elérték az Északi-tengert és a Balti-tenger déli részét.
 

A natúfi kultúra emberi pedig feltalálták a sörkészítést. Az italt rituális ünnepeiken fogyasztották.

A khiami kultúra megjelenik a Holt-tenger és az Eufrátesz között, a hamburgi és a federmesser kultúra pedig az ahrengsburgi kultúrává egyesül [i.e. 11 000 - 10 000]

 

Sör [a kép forrása:

https://mult-kor.hu/20110629_ujrafoztek_a_haromezer_eves_egyiptomi_sort]

--> Vihető régészeti lelet-ihletésű kézművek itt: https://www.alkotokboltja.hu/Shop/index/27279
--> Kövess facebook-on is: https://www.facebook.com/Bezzeg-r%C3%A9gen-338544310331985/?modal=admin_todo_tour