18. Az írott történelem kezdetei [i.e. 2700 - 2500]

Egyes kultúrák esetében (közel-kelet) belépek az írott történelem korába, máshol viszont továbbra is csak mozaik-szerűen állnak rendelkezésre az információk.

Ezért ebben a részben a címben megjelölt időszakról vázlatosan írok, „párhuzamosan” egymás mellé állítva a világtörténelem eseményeit a Földön.

A következő fejezetekben viszont – eddigi szokásomtól eltérően – egy-egy országról mesélek részletesebben (Egyiptom, Sumér, Kína), erről az időszakról, mert sok érdekességet találtam. 

Közép-Amerikában El Tajín város területén már éltek emberek; vaszték és kotoke eredetű népek. Fontos kereskedelmi út mentén alakult ki; amely összekötötte az öböl vidékét a szárazföld belsejével. A város nevének jelentése "A mennydörgés városa".

Skandinávia nyugati részén (ma Norvégia) sziklarajzokon sítalpakat örökítettek meg.

Síelők sziklarajzon [a kép forrása: http://www.mimicsoda.hu/print.php?id=1223]

 A Jütland-fsz.-en az ünnepi lakomák részét képezte a vadlovak fogyasztása. Nyilván azért, hogy azok erejét a magukévá tegyék.

Ilyenek lehettek az európai vadlovak [a kép forrása: http://eloben.hu/tudomany/2016-01-06/magyarorszagon-elnek-szabadon-vadlovak-amerikaban-viszont-nem]

 A Brit-szigeten Avebury két kőköre köré megépítették a nagy, külső kört. 

 

Stonehenge-et ellenben elhagyták, területét bozót nőtte be.

Krétán megkezdődött a minószi kor, de ennek elnevezése megtévesztő, mert Minósz király még sokára kerül a történelem színpadára. I. e. 2600 körül új telepesek érkeztek a szigetre Anatóliából. Ezek az emberek bronzkori prehellén civilizációt hoztak magukkal. Kréta egyre jelentősebbé vált a tengeri kereskedelemben. 

Megjelentek Krétán a szabályosan tervezett városok, ahol téglával és kővel építkeztek. Ismerték már a fémművességet és szépen kidolgozott ékszereket készítettek. 

Krétai ékszerek

Egyiptomban a piramisépítő fáraók kora érkezett el. Dzsószer nevéhez kötődik a (kezdetleges) szakkarai lépcsős piramis. Itt felmerül az uralkodóén kívül még néhány jelentős név: Dzsószer legfontosabb embere, a történelem első ismert polihisztora Imhotep volt. Ő volt a lépcsős piramis munkálatainak irányítója, az épület mérnöke. De amellett értett az orvosláshoz is. Bölcs mondásai és anatómiai kutatásai maradtak fenn. Az ő kortársa volt egy másik orvos, aki leginkább fogorvosként volt jelentős; Hesziré, valamint a történelem első ismert női tudósa; Meriptah. Dzsószer uralkodása idején a kereskedelem a fáraó monopóliuma lett, így az visszafejlődött. A terményfelesleg is az ő személyes tulajdonát képezte.

Dzsószer fáraó szobra [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer]

 

A szakkarai lépcsős piramis [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer-piramis]

Sznofru fáraó építtette a „törtfalú piramist” és az első valódit, a „vörös piramist”.

A törtfalú piramis [a kép forrása: https://hu.advisor.travel/poi/Tort-falu-piramis-5705]

A vörös piramis [a kép forrása: https://szavazo.hu/szavazas/1751/mindenbol-egy-kicsi-ez-is-az-is]

 A hétköznapi emberek élete a Nílus évente rendszeresen ismétlődő áradásaihoz kötődtek. Termékeikből, terményeikből egyrészt adóként beszolgáltattak, imádták a maguk istenét, és családonként két fiú katonasággal, vagy közmunkával tartozott az államnak.
 

 Izgalmas leletek tartoznak a Hotepheresz bútorai néven ismert leletcsoportba. I. Hotepheresz Sznofru felesége volt, s a piramisban, ahol elhelyezték a testét, a bútorait is otthagyták vele. Ezekről a következő részekben mesélek majd. 

Hufu fáraóval megkezdődött a IV. dinasztia. Az ő idejében háziasították a tevét és épült meg a gízai nagy piramis. Hadjáratot indított a Sínai-félszigetre – ahol leverte a beduinokat –, valamint Núbia és Líbia területére is. Eltörölte a magánvagyont, a földeket a rajta dolgozók csak „használták”, de nem az övék, hanem a fáraóé voltak. Nagyon érdeklődött a mágia iránt.

Unokája, Hafré már újra nem egyedüli birtokosa volt az ország földjeinek, hanem megosztotta azok tulajdonjogát fiával és vezírével is. Az egyik legszebb királyszobor őróla készült és valószínűleg ő építtette a Szfinxet. Az ő piramisának csúcsán maradt meg egy kis burkolat.
 

 A gízaiak közül a legkisebb piramis Menkauré fáraóé volt, szintén ebben a korban épült. Ő hozta létre a papok társadalmi rétegét (korábban a papi feladatokat hivatalnokok végezték), azzal, hogy olyan kiváltságokat adományozott a „piramisalapítványnak”, ami által ennek tagjai kizárólag ebből a munkájukból meg tudtak élni.

A gízai piramisok [a kép forrása: https://24.hu/tech/2018/08/01/gizai-nagy-piramis-energia-nanotechnologia/]

Szfinx [a kép forrása: https://24.hu/tech/2018/08/01/gizai-nagy-piramis-energia-nanotechnologia/]

Núbia területén (Egyiptomtól D-re) egy Buhen nevű kolóniát hoztak létre. Rézolvasztó működött itt, mintegy 200 éven át.

 

Mezopotámiában, Sumér területén egy-egy város fölött egy-egy király uralkodott, de a főhatalom Kis királyának, Mebarageszinek a kezében volt, aki Elámot is legyőzte. Ugyanekkor a szellemi központot Nippur szentélykörzete jelentette, ahol Él-t, azaz Enlilt (Ádám istenét) imádták.

 

Legfontosabb amulettjeik féldrágakövekből készített szemformák voltak.

Kereskedelmük révén messze földre eljutottak, s nyersanyagokért cserébe saját népük gyönyörű kézműves termékeit vitték.

Mebarageszi fia, Agga idején Uruk királya, Gilgames megkérdőjelezte Kis város főhatalmát és sikeres harc után át is vette volna azt, de a többi város nem fogadta el a változást. Főleg Ur, Uruk és Kis harcoltak a főhatalomért. A harcoknak még Nippur szentélykörzetének épületei is újra meg újra áldozatul estek, de a királyok felváltva újjáépítették a szentélyeket.

 

Gilgames segítője Enkidu volt, fia és örököse pedig Urnungal. Agga fia és örököse Szuszuda. Ur királya Gilgames és Agga kortársaként Meszannepadda, és fia Aannepadda voltak. A hercegek örökölték atyáik harcát.

I.e. 2550-ig Kisnek és Urnak közös királya lett, Meszkalmdug személyében.

Erről a korról a Gilgames-eposz tanúskodik.

A Gilgames-eposz egy részlete ékírással, agyagtáblán [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gilgames-eposz]

 Az Indus-folyó mentén megalapították Harappa városát.

Házai téglából épültek föl. A legtöbb házban volt fürdőszoba és mellékhelyiség. A város utcái szabályosak voltak; derékszögben metszették egymást. A várost egy nagyon megerősített vár védte, ennek ellenére valószínű, hogy évszázadokon keresztül béke honolt. Tudtak írni, de még megfejtetlen az írásuk.

Harappá városa [a kép forrása: https://sabrangindia.in/article/untold-story-harappa-words-kanch-ilaiah]

 Kína területén a Sárga-folyó mentén önálló törzsek éltek még, akik hol harcoltak, hol összefogtak egymással. Pásztorkodtak és földet műveltek. A törzsek fölött egy fő-törzsfőnök uralkodott, akit a kínai hagyomány már császárnak nevez. Ez a kor az, amire a kínaiak úgy emlékeznek; „az öt császár kora”.

 Közülük az első a Sárga Császár, de a többiek esetében is jellemző, hogy egy-egy színt és egy-egy őselemet társítottak hozzájuk.

 Ebben a korban kezdődött meg Kínában a selyemhernyó-tenyésztés és selyemkészítés és ekkor tiltották be a vérfertőző házasságokat.

Selyemhernyók [a kép forrása: https://sabrangindia.in/article/untold-story-harappa-words-kanch-ilaiah]

--> További érdekességekért kövess facebookon is (kattints)

17. Akusztikus levitációval épített megalitok? [i.e. 2900 - 2700]

I.e. 2900 – 2800

Mezopotámia déli részén, azaz Sumérban az évezred során vált teljesen általánossá, hogy a városaikat fallal vették körül. 

Sumér nagyjábóli területe [a kép forrása: https://tortenelemtanulas.blog.hu/2016/08/22/az_osi_sumerok_es_akkadok_tortenete]

 Ekkortájt lehetett Kis város királya Etana, aki a királylista szövege szerint „a pásztor, aki az égig emelkedett fel, aki az országokat megszilárdította.” Róla szól az ezer évvel később, akkádul lejegyzett Etana-eposz. Az eposz szerint Etanának nem született örököse, ezért Samas istenhez (a Napistenhez) fohászkodott, aki megbízta, hogy mentsen és gyógyítson meg egy bizonyos saskeselyűt. Az volt a jutalma, hogy a keselyű felvitte őt Istár istennőhöz, ahol megtalálhatta a biztos nemzés füvét. Így aztán mégis született örököse: Balih.

Az Etana-eposz egy jelenete; amikor Etanát a meggyógyított saskeselyű felviszi Istárhoz [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Etana]

Urukban Enmerkar lányának férje uralkodott. Enmerkar lánya Ninszun volt, Lugalbanda viszont lehet, hogy nem a fia, csupán a hadvezére volt neki. Amikor Lugalbanda feleségül kapta Ninszunt, ő lett Uruk új királya. 

Ninszun egy ábrázolása [a kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Ninsun]

Egyiptomban egy évet már 365 napnak számoltak. 

 

Az évszázadban először még az I. dinasztia utolsó fáraója; Szeneferka vagy Neferszeka uralkodott, majd megkezdődött a II. dinasztia időszaka.

Neferszeka hieroglifája [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeneferka]

Hotepszehemui megújította a vallást és az adminisztrációt is. Az ő uralkodása idején zajlott le egy földrengés a Nílus deltájánál. 

Hotepszehemui hieroglifája [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hotepszehemui]

 Unegről annyit lehet tudni, hogy ő volt az, aki kiterjesztette a Ré-kultuszt, és felvette az Arany Nap (Nub Ré, Nebré avagy Raneb) nevet. Nub ré vezette be a kos szent állatként való tiszteletét is.

Míg ő északon uralkodott, vele párhuzamosan a déli terület királya Peribszen volt. Délen még mindig Peribszen trónolt, amikor északon már új fáraót koronáztak meg: aki pedig Szenedzs volt. Őt – északon – Hór Sza követte.

 

Nubré hieroglifája [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hotepszehemui]

  Az Indus-völgyi kultúrában is voltak olyan falucsoportok, amelyek városokká fejlődtek, s fallal is körülvették őket. Ilyen volt Kot Diji, melyet kőfallal védtek, vagy Mundigak, amit vályogtégla-fallal vettek körül. Rahman Dheri városa már ekkor rácsszerkezetű utcahálózattal épült ki, ahol a házak frontja a főút felé nézett és szintén erős fal vette körül a várost.

Rahman Dheri romjai [a kép forrása: https://salampak.com/fossils/]

I.e. 2800 – 2700

 

A Brit-szigeten, Avebury-ben a két belső kőkört még csak ekkor állították fel. Ennek a nagy kőkörnek a DK-i részétől indul a West Kennet Avenue-nak nevezett, kőpárokkal határolt útvonal, ami összeköti a Stonehenge-et és Avebury kőkört. Kezd úgy tűnni, hogy ezek a megalitikus építmények egy rendszert alkotnak.

West Kennet Avenue-térkép [a kép forrása: http://www.exploringavebury.com/book-notes-90-100]

A megalit-vidék térképe [a kép forrása: https://www.theguardian.com/travel/2009/jun/10/walk-guides-stonehenge]

 

A West Kennet Avenue [a kép forrása: http://www.avebury-web.co.uk/wk_avenue.html]

  Valamivel távolabb, ugyanebben az időben kezdték felépíteni a Silbury Hill-t is, ami egy mesterséges domb. Ennek tetejét eredetileg lekerekítették, később laposra formálták. Belső magja kavicsokból lett összehordva, melyeket cölöpökkel és vándorkövekkel szegélyeztek és fedtek le, végül az egészet agyaggal kevert mészkővel borították be.

Silbury Hill [a kép forrása: http://www.bradshawfoundation.com/avebury/silbury_hill/index.php]

A régészet régóta kutatja, hogy a hatalmas kőtömböket hogyan juttatták a helyükre, kilométeres távolságokból.

Az egyik izgalmas elmélet az akusztikus levitáció elmélete. Magunk is tapasztalhatjuk, amikor a hangerőtől mozog a hangszóró. Ha két hangszórót szembe állítanak egymással, közöttük keletkeznek olyan régiók, ahol a hang a kétszeresére felerősödik, de olyanok is, ahol a hanghullámok kioltják egymást. Az akusztikus levitáció ez utóbbi pontokon tud megvalósulni. [https://energiaoldal.hu/akusztikus-levitacio-lebegtetes-ultrahanggal-video/]

A fennmaradt szóbeszéd, ami a történelem előtti korok óta mesékké, legendákká, mítoszokká váltak, azt mesélik az araboknál, hogy a piramisokat hangok segítségével építették. A papok bizonyos speciális pálcával megsuhintották a követ, amitől az egy nyíllövésnyire előrecsúszott. A hangrezgések segítségével pedig egyre magasabbra juttatták fel azt. Az aymara indiánok azt mesélték a spanyol hódítóknak, hogy Tiahuanaco köveit trombitaszó segítségével szállították és emelték a magasba. A Yucatán-fsz.-en található uxmali templom esetében a helyi legenda füttyszóról szól. A görög mítoszokban Jupiter fia, Amphion lantpengetéssel mozgatott hatalmas köveket. Magának, a Stonehenge-nek esetében pedig a mese szerint – természetesen – személyesen Merlin énekelte a varázsigét, hogy a kövek a helyükre kerüljenek.

Állítólag egy brit zoológus, aki denevérek hangját figyelte ultrahang-detektorral, egy ilyen kőkör mellett napkeltekor elhaladva vette észre, hogy a kövek felől ismétlődő, gyors impulzusokban jön az ultrahang. (A nevét még nem találtam meg; a felfedezés a Rollright Stones-nél történt, a tudatos mérés pedig a Kingstone-nál). Az összehasonlító mérések során más épületeknél, vagy erdőben nem figyelték meg ezt a jelenséget. Tehát elképzelhető, hogy a kőköröket pontosan azért építették meg, hogy ezt a hangot létrehozzák.

Mérések során azt is megállapították, hogy a körök közepén sem radioaktív sugárzás, sem mágneses aktivitás nem mérhető.

Egy svéd orvos Tibetben, az 1900-as években a következőket saját szemével látta (Theodore Illion, szintén tibeti utazó valószínűleg az In secret Tibet c. könyvében említi a dolgot): Félkörben álló tibeti szerzetesek hatalmas dobokkal és kürtökkel érték el, hogy egy kő felemelkedjen. Kezdetben lassú ütemben játszottak, majd egyre gyorsabban, míg a hang folyamatosnak nem hallatszott. Óránként 5-6 kőtömböt tudtak így a helyére tenni. [http://ebredezok.hu/2015/02/a-hang-mint-osi-epito-technologia-1/]

A módszert – kicsiben – ma is használják: Hangszórók segítségével állóhullámot hoznak létre, amelynek rezgési csomópontjában a hangnyomás megemeli a tárgyakat – sőt akár folyadékokat is. A lebegtetett tömeg nagyságának elvileg nincs határa. [https://ipon.hu/magazin/cikk/akusztikus-levitacio-ultrahanggal]

Modern akusztikus levitáció [a kép forrása: https://ujvilagtudat.blogspot.com/2013/07/a-levitacio-lehet-kovetkezo-nagy.html]

 

Tibeti akusztikus levitáció, a svéd utazó rajza alapján. Bal oldal: Felülnézet. A szerzetesek félkörben állnak, a lebegtetett tárgy pedig középen van. Jobb oldal: Ugyanez oldalnézetből [a kép forrása: ció: http://ebredezok.hu/2015/02/a-hang-mint-osi-epito-technologia-1/

Tibeti kürtök [a kép forrása:  https://mocool.eu/ez-20-nagyon-furcsa-targy-repteren-hagyott-borondbol-kerult-elo/

Az európai szárazföld kultúrája ekkor az ún. harangedényes kultúra volt. Nevüket arról kapták, hogy a réz tőrök és csontgombok mellett a tőlük származó legjellegzetesebb leletek olyan edények, amelyek fordított harang-formájúak, s sávos-geometrikus díszítéssel látták el őket. Újfajta díszítési elem volt a mészbetét készítése az edénybe. A harangedényes kultúra egyben a sörivás (első) kultúrája is volt.

Harang formájú edények [a kép forrása:
https://hir.ma/tudomany/valami-furcsa-dolog-tortent-europaba-4500-eve/8361

 A harangedényesek mellett párhuzamosan volt jelen a zsinegdíszes kultúra – néha keveredtek is egymással.

Kánaánban Büblosz város is városfalat kapott.

Sumérban megkezdődött az itteni városállamok; pl. Uruk, Ur, Lagas virágkora. Az uralkodók függetlenedtek a papi hatalomtól, azaz a főpap már nem volt azonos személy a királlyal. Ugyanakkor sémi népek kezdtek bevándorolni.

Egyiptom e századi fáraói: 

 Hór Szekhemib-Perenmaat, Haszehem, és Haszehemui uralkodott. Ez utóbbi egy polgárháborút követően ismét egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. Nagy építkezéseket folytatott Nehen, Neheb és Abüdosz területén (ekkor épült a neheni és az abüdoszi erőd). Felesége, Nimaathapi egy északi származású nemes hölgy volt.

Haszehemui szobra [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui]

  Őt követte a szép nevű Noferkaré, akinek uralkodásáról azt mesélték alattvalói, hogy annak idején nagy jólét volt az országban: „méz folyt le a Níluson”.

Noferkaszokar megint csak Alsó-Egyiptom ura volt. Még az ő uralkodása idején készült egy irat, melyben feljegyezték, hogy az országot hét éves éhínség sújtotta és összeomlott egy szentély. Amikor Noferkaszokar egy álom hatására helyreállíttatta a szentélyt, az éhínség is véget ért. Ezt az iratot Dzsedefhór herceg találta meg, aki Noferkaszokar utóda lett.

Hudzsefa volt a következő Alsó-Egyiptomi fáraó.

 Ez alatt az idő alatt Kína területén több kultúra is létrejött a Sárga-folyó vidékén, de nem alkottak még egységes birodalmat.

 
Régészeti ihletésű kézműves tárgyak eladók itt (mécsesek, bögrék, gyertyák, ékszerek, dísztárgyak)

Még több érdekességért kövess facebookon is