Párhuzamos történelem időszámításunk előtt: 18. Az írott történelem kezdetei [i.e. 2700

Egyes kultúrák esetében (közel-kelet) belépek az írott történelem korába, máshol viszont továbbra is csak mozaik-szerűen állnak rendelkezésre az információk.

Ezért ebben a részben a címben megjelölt időszakról vázlatosan írok, „párhuzamosan” egymás mellé állítva a világtörténelem eseményeit a Földön.

A következő fejezetekben viszont – eddigi szokásomtól eltérően – egy-egy országról mesélek részletesebben (Egyiptom, Sumér, Kína), erről az időszakról, mert sok érdekességet találtam.

Skandinávia nyugati részén (ma Norvégia) sziklarajzokon sítalpakat örökítettek meg.

Síelők sziklarajzon [a kép forrása: http://www.mimicsoda.hu/print.php?id=1223]

A Jütland-fsz.-en az ünnepi lakomák részét képezte a vadlovak fogyasztása. Nyilván azért, hogy azok erejét a magukévá tegyék.

Ilyenek lehettek az európai vadlovak [a kép forrása: http://eloben.hu/tudomany/2016-01-06/magyarorszagon-elnek-szabadon-vadlovak-amerikaban-viszont-nem]

A Brit-szigeten Avebury két kőköre köré megépítették a nagy, külső kört.

Stonehenge-et ellenben elhagyták, területét bozót nőtte be.

Krétán megkezdődött a minószi kor, de ennek elnevezése megtévesztő, mert Minósz király még sokára kerül a történelem színpadára. I. e. 2600 körül új telepesek érkeztek a szigetre Anatóliából. Ezek az emberek bronzkori prehellén civilizációt hoztak magukkal. Kréta egyre jelentősebbé vált a tengeri kereskedelemben.

Megjelentek Krétán a szabályosan tervezett városok, ahol téglával és kővel építkeztek. Ismerték már a fémművességet és szépen kidolgozott ékszereket készítettek.

Krétai ékszerek

Egyiptomban a piramisépítő fáraók kora érkezett el. Dzsószer nevéhez kötődik a (kezdetleges) szakkarai lépcsős piramis. Itt felmerül az uralkodóén kívül még néhány jelentős név: Dzsószer legfontosabb embere, a történelem első ismert polihisztora Imhotep volt. Ő volt a lépcsős piramis munkálatainak irányítója, az épület mérnöke. De amellett értett az orvosláshoz is. Bölcs mondásai és anatómiai kutatásai maradtak fenn. Az ő kortársa volt egy másik orvos, aki leginkább fogorvosként volt jelentős; Hesziré, valamint a történelem első ismert női tudósa; Meriptah. Dzsószer uralkodása idején a kereskedelem a fáraó monopóliuma lett, így az visszafejlődött. A terményfelesleg is az ő személyes tulajdonát képezte.

Dzsószer fáraó szobra [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer]

A szakkarai lépcsős piramis [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer-piramis]

Sznofru fáraó építtette a „törtfalú piramist” és az első valódit, a „vörös piramist”.

A törtfalú piramis [a kép forrása: https://hu.advisor.travel/poi/Tort-falu-piramis-5705]

A vörös piramis [a kép forrása: https://szavazo.hu/szavazas/1751/mindenbol-egy-kicsi-ez-is-az-is]

A hétköznapi emberek élete a Nílus évente rendszeresen ismétlődő áradásaihoz kötődtek. Termékeikből, terményeikből egyrészt adóként beszolgáltattak, imádták a maguk istenét, és családonként két fiú katonasággal, vagy közmunkával tartozott az államnak.

Izgalmas leletek tartoznak a Hotepheresz bútorai néven ismert leletcsoportba. I. Hotepheresz Sznofru felesége volt, s a piramisban, ahol elhelyezték a testét, a bútorait is otthagyták vele. Ezekről a következő részekben mesélek majd.

Hufu fáraóval megkezdődött a IV. dinasztia. Az ő idejében háziasították a tevét és épült meg a gízai nagy piramis. Hadjáratot indított a Sínai-félszigetre – ahol leverte a beduinokat –, valamint Núbia és Líbia területére is. Eltörölte a magánvagyont, a földeket a rajta dolgozók csak „használták”, de nem az övék, hanem a fáraóé voltak. Nagyon érdeklődött a mágia iránt.

Unokája, Hafré már újra nem egyedüli birtokosa volt az ország földjeinek, hanem megosztotta azok tulajdonjogát fiával és vezírével is. Az egyik legszebb királyszobor őróla készült és valószínűleg ő építtette a Szfinxet. Az ő piramisának csúcsán maradt meg egy kis burkolat.

A gízaiak közül a legkisebb piramis Menkauré fáraóé volt, szintén ebben a korban épült. Ő hozta létre a papok társadalmi rétegét (korábban a papi feladatokat hivatalnokok végezték), azzal, hogy olyan kiváltságokat adományozott a „piramisalapítványnak”, ami által ennek tagjai kizárólag ebből a munkájukból meg tudtak élni.

A gízai piramisok [a kép forrása: https://24.hu/tech/2018/08/01/gizai-nagy-piramis-energia-nanotechnologia/]

Szfinx [a kép forrása: https://24.hu/tech/2018/08/01/gizai-nagy-piramis-energia-nanotechnologia/]

Núbia területén (Egyiptomtól D-re) egy Buhen nevű kolóniát hoztak létre. Rézolvasztó működött itt, mintegy 200 éven át.

Mezopotámiában, Sumér területén egy-egy város fölött egy-egy király uralkodott, de a főhatalom Kis királyának, Mebarageszinek a kezében volt, aki Elámot is legyőzte. Ugyanekkor a szellemi központot Nippur szentélykörzete jelentette, ahol Él-t, azaz Enlilt (Ádám istenét) imádták.

Legfontosabb amulettjeik féldrágakövekből készített szemformák voltak.

Kereskedelmük révén messze földre eljutottak, s nyersanyagokért cserébe saját népük gyönyörű kézműves termékeit vitték.

Mebarageszi fia, Agga idején Uruk királya, Gilgames megkérdőjelezte Kis város főhatalmát és sikeres harc után át is vette volna azt, de a többi város nem fogadta el a változást. Főleg Ur, Uruk és Kis harcoltak a főhatalomért. A harcoknak még Nippur szentélykörzetének épületei is újra meg újra áldozatul estek, de a királyok felváltva újjáépítették a szentélyeket.

Gilgames segítője Enkidu volt, fia és örököse pedig Urnungal. Agga fia és örököse Szuszuda. Ur királya Gilgames és Agga kortársaként Meszannepadda, és fia Aannepadda voltak. A hercegek örökölték atyáik harcát.

I.e. 2550-ig Kisnek és Urnak közös királya lett, Meszkalmdug személyében.

Erről a korról a Gilgames-eposz tanúskodik.

A Gilgames-eposz egy részlete ékírással, agyagtáblán [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gilgames-eposz]

Az Indus-folyó mentén megalapították Harappa városát.

Házai téglából épültek föl. A legtöbb házban volt fürdőszoba és mellékhelyiség. A város utcái szabályosak voltak; derékszögben metszették egymást. A várost egy nagyon megerősített vár védte, ennek ellenére valószínű, hogy évszázadokon keresztül béke honolt. Tudtak írni, de még megfejtetlen az írásuk.

Harappá városa [a kép forrása: https://sabrangindia.in/article/untold-story-harappa-words-kanch-ilaiah]

Kína területén a Sárga-folyó mentén önálló törzsek éltek még, akik hol harcoltak, hol összefogtak egymással. Pásztorkodtak és földet műveltek. A törzsek fölött egy fő-törzsfőnök uralkodott, akit a kínai hagyomány már császárnak nevez. Ez a kor az, amire a kínaiak úgy emlékeznek; „az öt császár kora”.

Közülük az első a Sárga Császár, de a többiek esetében is jellemző, hogy egy-egy színt és egy-egy őselemet társítottak hozzájuk.

Ebben a korban kezdődött meg Kínában a selyemhernyó-tenyésztés és selyemkészítés és ekkor tiltották be a vérfertőző házasságokat.