17. Akusztikus levitációval épített megalitok? [i.e. 2900 - 2700]

I.e. 2900 – 2800

Mezopotámia déli részén, azaz Sumérban az évezred során vált teljesen általánossá, hogy a városaikat fallal vették körül. 

Sumér nagyjábóli területe [a kép forrása: https://tortenelemtanulas.blog.hu/2016/08/22/az_osi_sumerok_es_akkadok_tortenete]

 Ekkortájt lehetett Kis város királya Etana, aki a királylista szövege szerint „a pásztor, aki az égig emelkedett fel, aki az országokat megszilárdította.” Róla szól az ezer évvel később, akkádul lejegyzett Etana-eposz. Az eposz szerint Etanának nem született örököse, ezért Samas istenhez (a Napistenhez) fohászkodott, aki megbízta, hogy mentsen és gyógyítson meg egy bizonyos saskeselyűt. Az volt a jutalma, hogy a keselyű felvitte őt Istár istennőhöz, ahol megtalálhatta a biztos nemzés füvét. Így aztán mégis született örököse: Balih.

Az Etana-eposz egy jelenete; amikor Etanát a meggyógyított saskeselyű felviszi Istárhoz [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Etana]

Urukban Enmerkar lányának férje uralkodott. Enmerkar lánya Ninszun volt, Lugalbanda viszont lehet, hogy nem a fia, csupán a hadvezére volt neki. Amikor Lugalbanda feleségül kapta Ninszunt, ő lett Uruk új királya. 

Ninszun egy ábrázolása [a kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Ninsun]

Egyiptomban egy évet már 365 napnak számoltak. 

 

Az évszázadban először még az I. dinasztia utolsó fáraója; Szeneferka vagy Neferszeka uralkodott, majd megkezdődött a II. dinasztia időszaka.

Neferszeka hieroglifája [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeneferka]

Hotepszehemui megújította a vallást és az adminisztrációt is. Az ő uralkodása idején zajlott le egy földrengés a Nílus deltájánál. 

Hotepszehemui hieroglifája [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hotepszehemui]

 Unegről annyit lehet tudni, hogy ő volt az, aki kiterjesztette a Ré-kultuszt, és felvette az Arany Nap (Nub Ré, Nebré avagy Raneb) nevet. Nub ré vezette be a kos szent állatként való tiszteletét is.

Míg ő északon uralkodott, vele párhuzamosan a déli terület királya Peribszen volt. Délen még mindig Peribszen trónolt, amikor északon már új fáraót koronáztak meg: aki pedig Szenedzs volt. Őt – északon – Hór Sza követte.

 

Nubré hieroglifája [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hotepszehemui]

  Az Indus-völgyi kultúrában is voltak olyan falucsoportok, amelyek városokká fejlődtek, s fallal is körülvették őket. Ilyen volt Kot Diji, melyet kőfallal védtek, vagy Mundigak, amit vályogtégla-fallal vettek körül. Rahman Dheri városa már ekkor rácsszerkezetű utcahálózattal épült ki, ahol a házak frontja a főút felé nézett és szintén erős fal vette körül a várost.

Rahman Dheri romjai [a kép forrása: https://salampak.com/fossils/]

I.e. 2800 – 2700

 

A Brit-szigeten, Avebury-ben a két belső kőkört még csak ekkor állították fel. Ennek a nagy kőkörnek a DK-i részétől indul a West Kennet Avenue-nak nevezett, kőpárokkal határolt útvonal, ami összeköti a Stonehenge-et és Avebury kőkört. Kezd úgy tűnni, hogy ezek a megalitikus építmények egy rendszert alkotnak.

West Kennet Avenue-térkép [a kép forrása: http://www.exploringavebury.com/book-notes-90-100]

A megalit-vidék térképe [a kép forrása: https://www.theguardian.com/travel/2009/jun/10/walk-guides-stonehenge]

 

A West Kennet Avenue [a kép forrása: http://www.avebury-web.co.uk/wk_avenue.html]

  Valamivel távolabb, ugyanebben az időben kezdték felépíteni a Silbury Hill-t is, ami egy mesterséges domb. Ennek tetejét eredetileg lekerekítették, később laposra formálták. Belső magja kavicsokból lett összehordva, melyeket cölöpökkel és vándorkövekkel szegélyeztek és fedtek le, végül az egészet agyaggal kevert mészkővel borították be.

Silbury Hill [a kép forrása: http://www.bradshawfoundation.com/avebury/silbury_hill/index.php]

A régészet régóta kutatja, hogy a hatalmas kőtömböket hogyan juttatták a helyükre, kilométeres távolságokból.

Az egyik izgalmas elmélet az akusztikus levitáció elmélete. Magunk is tapasztalhatjuk, amikor a hangerőtől mozog a hangszóró. Ha két hangszórót szembe állítanak egymással, közöttük keletkeznek olyan régiók, ahol a hang a kétszeresére felerősödik, de olyanok is, ahol a hanghullámok kioltják egymást. Az akusztikus levitáció ez utóbbi pontokon tud megvalósulni. [https://energiaoldal.hu/akusztikus-levitacio-lebegtetes-ultrahanggal-video/]

A fennmaradt szóbeszéd, ami a történelem előtti korok óta mesékké, legendákká, mítoszokká váltak, azt mesélik az araboknál, hogy a piramisokat hangok segítségével építették. A papok bizonyos speciális pálcával megsuhintották a követ, amitől az egy nyíllövésnyire előrecsúszott. A hangrezgések segítségével pedig egyre magasabbra juttatták fel azt. Az aymara indiánok azt mesélték a spanyol hódítóknak, hogy Tiahuanaco köveit trombitaszó segítségével szállították és emelték a magasba. A Yucatán-fsz.-en található uxmali templom esetében a helyi legenda füttyszóról szól. A görög mítoszokban Jupiter fia, Amphion lantpengetéssel mozgatott hatalmas köveket. Magának, a Stonehenge-nek esetében pedig a mese szerint – természetesen – személyesen Merlin énekelte a varázsigét, hogy a kövek a helyükre kerüljenek.

Állítólag egy brit zoológus, aki denevérek hangját figyelte ultrahang-detektorral, egy ilyen kőkör mellett napkeltekor elhaladva vette észre, hogy a kövek felől ismétlődő, gyors impulzusokban jön az ultrahang. (A nevét még nem találtam meg; a felfedezés a Rollright Stones-nél történt, a tudatos mérés pedig a Kingstone-nál). Az összehasonlító mérések során más épületeknél, vagy erdőben nem figyelték meg ezt a jelenséget. Tehát elképzelhető, hogy a kőköröket pontosan azért építették meg, hogy ezt a hangot létrehozzák.

Mérések során azt is megállapították, hogy a körök közepén sem radioaktív sugárzás, sem mágneses aktivitás nem mérhető.

Egy svéd orvos Tibetben, az 1900-as években a következőket saját szemével látta (Theodore Illion, szintén tibeti utazó valószínűleg az In secret Tibet c. könyvében említi a dolgot): Félkörben álló tibeti szerzetesek hatalmas dobokkal és kürtökkel érték el, hogy egy kő felemelkedjen. Kezdetben lassú ütemben játszottak, majd egyre gyorsabban, míg a hang folyamatosnak nem hallatszott. Óránként 5-6 kőtömböt tudtak így a helyére tenni. [http://ebredezok.hu/2015/02/a-hang-mint-osi-epito-technologia-1/]

A módszert – kicsiben – ma is használják: Hangszórók segítségével állóhullámot hoznak létre, amelynek rezgési csomópontjában a hangnyomás megemeli a tárgyakat – sőt akár folyadékokat is. A lebegtetett tömeg nagyságának elvileg nincs határa. [https://ipon.hu/magazin/cikk/akusztikus-levitacio-ultrahanggal]

Modern akusztikus levitáció [a kép forrása: https://ujvilagtudat.blogspot.com/2013/07/a-levitacio-lehet-kovetkezo-nagy.html]

 

Tibeti akusztikus levitáció, a svéd utazó rajza alapján. Bal oldal: Felülnézet. A szerzetesek félkörben állnak, a lebegtetett tárgy pedig középen van. Jobb oldal: Ugyanez oldalnézetből [a kép forrása: ció: http://ebredezok.hu/2015/02/a-hang-mint-osi-epito-technologia-1/

Tibeti kürtök [a kép forrása:  https://mocool.eu/ez-20-nagyon-furcsa-targy-repteren-hagyott-borondbol-kerult-elo/

Az európai szárazföld kultúrája ekkor az ún. harangedényes kultúra volt. Nevüket arról kapták, hogy a réz tőrök és csontgombok mellett a tőlük származó legjellegzetesebb leletek olyan edények, amelyek fordított harang-formájúak, s sávos-geometrikus díszítéssel látták el őket. Újfajta díszítési elem volt a mészbetét készítése az edénybe. A harangedényes kultúra egyben a sörivás (első) kultúrája is volt.

Harang formájú edények [a kép forrása:
https://hir.ma/tudomany/valami-furcsa-dolog-tortent-europaba-4500-eve/8361

 A harangedényesek mellett párhuzamosan volt jelen a zsinegdíszes kultúra – néha keveredtek is egymással.

Kánaánban Büblosz város is városfalat kapott.

Sumérban megkezdődött az itteni városállamok; pl. Uruk, Ur, Lagas virágkora. Az uralkodók függetlenedtek a papi hatalomtól, azaz a főpap már nem volt azonos személy a királlyal. Ugyanakkor sémi népek kezdtek bevándorolni.

Egyiptom e századi fáraói: 

 Hór Szekhemib-Perenmaat, Haszehem, és Haszehemui uralkodott. Ez utóbbi egy polgárháborút követően ismét egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. Nagy építkezéseket folytatott Nehen, Neheb és Abüdosz területén (ekkor épült a neheni és az abüdoszi erőd). Felesége, Nimaathapi egy északi származású nemes hölgy volt.

Haszehemui szobra [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui]

  Őt követte a szép nevű Noferkaré, akinek uralkodásáról azt mesélték alattvalói, hogy annak idején nagy jólét volt az országban: „méz folyt le a Níluson”.

Noferkaszokar megint csak Alsó-Egyiptom ura volt. Még az ő uralkodása idején készült egy irat, melyben feljegyezték, hogy az országot hét éves éhínség sújtotta és összeomlott egy szentély. Amikor Noferkaszokar egy álom hatására helyreállíttatta a szentélyt, az éhínség is véget ért. Ezt az iratot Dzsedefhór herceg találta meg, aki Noferkaszokar utóda lett.

Hudzsefa volt a következő Alsó-Egyiptomi fáraó.

 Ez alatt az idő alatt Kína területén több kultúra is létrejött a Sárga-folyó vidékén, de nem alkottak még egységes birodalmat.

 
Régészeti ihletésű kézműves tárgyak eladók itt (mécsesek, bögrék, gyertyák, ékszerek, dísztárgyak)

Még több érdekességért kövess facebookon is