KÖZÉP-AMERIKA
Előzmények: Az olmék kultúra már hanyatlásnak indult. A maják felépítették Komche és Edzná városát.
A jelenlegi ismertek valószínűsítik, hogy az olmék civilizációnak fontos városa volt Teotihuacan, de az is lehet, hogy kevert népesség lakta a várost. Sokféle mesterembernek adott megélhetést. Az iparosok földszintes bérházakban laktak és ugyanilyen műhelyeik voltak. Fazekasok, ékszerészek, kőművesek dolgoztak itt, akiknek a termékeit kereskedők vitték messze földre. Legfontosabb kereskedelmi cikkük az obszidián volt.
A közemberek szorosan egymás mellé épített, vastag falakkal ellátott házakban éltek, melyek közt keskeny sikátorok voltak.
A felsőbb rétegekhez tartozók a "Holtak útja" mentén épült nagyobb házakban laktak. Ezek falait festmények díszítették.
A város népe imádta a tollas kígyó-istenséget és az eső-istent. Számukra állatokat és embereket is föláldoztak. Az emberáldozatok az ellenségek soraiból kerültek ki, akiket lefejeztek, kivágták a szívüket, fejbe verték, vagy elevenen eltemették őket.
EURÓPA
BRIT-SZIGET
Előzmények: Belnius és Brennius trónralépett társkirályként
I.e. 390-ben a korona megszerzése érdekében Brennius és Belinus háborút indítottak egymás ellen. Számos csatát vívtak, de végül barátaik közbeléptek és kompromisszum született: Belinus a britonok királya lett, Brennius pedig az északiaké.
I.e. 385-ben Brennius feleségül vette a norvég király lányát. Azonban erről nem egyeztetett Belinusszal. Ezért Belinus megszállta Brennius területét.
A dán király szerelmes volt Brennius feleségébe (a norvég hercegnőbe). Egy vihar véletlenül Britanniába sodorta hajóját. Belinus bebörtönözte a dán hajó legénységét és várta testvére, Brennius visszatérését. Brennius Albanyban (ma Skócia) partra szállt és visszakövetelte minden földjét és feleségét. Megesküdött, ha nem kapja ezeket vissza, a csatában, ahol legközelebb találkoznak, megöli Belinust.
Belinus fegyverbe szólította egész Britanniát és a két hadsereg a Calaterium erdeiben találkozott. A könyörtelen csatában Belinus legyőzte Brenniust. Brennius Galliába menekült és Belinus lett az összes britonok királya.
Végül Brennius egy hatalmas gall sereggel megszállta Britanniát és találkozott Belinussal. Anyjuk azonban meggyőzte Brenniust a békekötésről és ezt követően a testvérek harmóniában uralkodtak.
APPENINI-FÉLSZIGET
Előzmények: A rómaiak egyre inkább az etruszkok fölé kerekedtek. Északon, a Pó-síkságra gallok érkeztek, akikkel a rómaiak összetűzésbe keveredtek, ezért a gallok megtámadták Rómát.
I.e. 390-ben meg is érkeztek és az alliai csatában le is győzték a rómaiakat. A Capitolium kivételével elfoglalták az egész várost. A rómaiak, hogy a gallok ne pusztítsák el az egész várost, 1000 font arany hadisarcot fizettek nekik, de hazahívták száműzetéséből Marcus Furius Camillust is.
Marcus Furius Camillust összeszedte a menekülő rómaiakat, s rövid idő alatt leverte a gall csapatokat. Ezért a második honalapító, vagyis pater patriae címet kapta. Ezután lemondott diktátori tisztségéről.
A szürakuszai I. Dionüsziosz legyőzte a dél-itáliai városok szövetségét és elfoglalta Krotont és Rhégiont.
A rómaiak elkezdték városuk újjáépítését a gallok pusztítása után. Marcus Furius Camillus megalapította a Capitoliumi játékokat annak emlékére, hogy a gallok nem tudták elfoglalni a Capitoliumot.
I.e. 389-ben Marcus Furius Camillust újra diktatornak választotta a szenátus, a volscusok, etruszkok és aequiculiak támadása miatt. Ő ismét sikeresen visszaverte a támadó népeket.
Marcus Furius Camillus hevesen tiltakozott a Licinius-féle agrártörvények ellen. Azok elfogadását nem tudta megakadályozni, de életbelépésüket sikerült elhalasztania.
I.e. 384-ben Dionüsziosz meglepetésszerűen megtámadta a Róma-közeli etruszk várost, Pyrgit.
Rómában eközben halálra ítélték azt a Marcus Manlius Capitolinust, aki saját vagyonából segítette az elszegényedett plebejusokat - azzal a váddal, hogy királyi hatalomra tört.
I.e. 381-ben az eddig szövetséges Tusculum fellázadt Róma ellen, de leverték őket. Feltétel nélkül megadták magukat és Tusculum lett az első teljes polgárjogú város.
SZICÍLIA
Előzmények: Folytatódtak a szürakuszai-karthagói harcok, de egy pestisjárvány miatt a karthagóiak kénytelenek voltak visszavonulni.
I. Dionüsziosz sógora, Dion meghívta Platónt Szürakuszaiba.
I.e. 387-ben I. Dionüsziosz a lukánok segítségével elfoglalta a szintén dél-itáliai Rhégiont is.
Ebben az évben Dionüsziosz kiűzte Szürakuszaiból Platónt.
I.e. 386-ban Dionüsziosz az Adriáig kiterjesztette hatalmát; Hadria etruszk városig.
I.e. 383-ban Szicília déli részén a karthagóiak visszafoglalták Herakleia Minoa városát Szürakuszaitól.
MAKEDÓNIA
Előzmények: Makedónia egy részét a görög kalkidiát uralják.
I.e. 390-ben III. Amüntasz makedón király feleségül vette Eurydike hercegnőt, aki illír származású volt, hogy megerősítsék szövetségüket.
I.e. 383-ban III. Amüntasz szövetséget kötött Khalkidiké-félsziget városainak ligájával. Spárta erre sereget küldött északra, a khalkidikéi liga szétzúzására. A hadsereget Phoibiasz vezette. Ő út közben kihasználta Thébai belső harcait, behatolt a városba és elfoglalta a fellegvárat. A Spárta-ellenes pártot elűzte és helyőrséget hagyva hátra ment tovább. Thébai korábbi vezetői közül sokan elmenekültek, de a Spárta-ellenes Epaminondasz a városban maradt.
I.e. 382-ben megszületett (II.) Philipposz, leendő király, valamint (I.) Antigonosz Monophathalmosz, leendő hadvezér és király.
Eddigre a görögök kiterjesztették hatalmukat nyugat felé, beleértve Makedónia fővárosát, Pellát is.
BALKÁN-FÉLSZIGET
Előzmények: Szókratész kiitta a bürök-poharat. Az athéni Konon elfoglalta az addig Spárta által megszállva tartott Rhodoszt. Elkezdődött a korinthoszi háború, melyben perzsa támogatással Athén, Thébai, Korinthosz és Argosz támadta Spártát. Megépítették a pireuszi falat Athén és kikötője között. Korinthoszban ellenségeskedtek a demokraták és az oligarcha-pártiak. Az oligarcha-pártiak Spártával szövetkeztek. A spártaiak megpróbálták a perzsákat Athén ellen hangolni.
I.e. 390-ben az athéniak szövetséget kötöttek Egyiptommal és a ciprusi Eugorasszal.
Epidauroszban felépült Aszklépiosz temploma.
I.e. 389-ben a spártai II. Ageszilaosz király vezetésével a spártai sereg átkelt a Korinthoszi-öblön és megfutamította Akarnania csapatait.
Az athéni Thraszübulosz tengeri flottájával az Égei-tengert járta és beszedte az adókat. Továbbá támogatta a rodoszi demokratikus pártot a spártaiakkal szemben. Elfoglalta Büzantiont és adót vetett ki a Hellészpontoszon átkelő hajókra.
Megszületett Aiszkhinész, leendő szónok és államférfi.
I.e. 388-ban I. Ageszipolisz spártai király Argosz ellen vonult. De nem találkozott ellenséges sereggel és rossz ómeneket kapott, ezért a vidék földúlása után hazatért.
Az athéni Thraszübulosz Leszboszon a mütilénéiek segítségével legyőzte az ottani spártai erőket. Több várost a maga oldalára állított. D-Anatóliában, Aszpendosz környékén fosztogatott. Bosszúból egy éjjel rátámadtak Thraszübulosz táborára és sátrában megölték.
A spártai II. Ageszilaosz szövetségre lépett a perzsa nagykirállyal, illetve elnyerte a szicíliai Szürakuszai támogatását is.
Miután Athénban Szókratészt megölték, Platón hosszabb időre elhagyta a várost. Szürakuszaiba ment.
Athénban előadták Arisztophanész Plutosz c. komédiáját.
Thraszübulosz, athéni hadvezér meghalt.
Knidoszi Eudoxosz Egyiptomba utazott, ahol csillagászati ismereteket szerzett.
I.e. 387-ben Antalkidasz, a spártai hadvezér, a perzsákkal együttműködve Athén ellen vonult. Athén ekkor hajlandó volt békét kötni. II. Arthaxerxész perzsa nagykirály közvetítésével létrejött a "király békéje", ami lezárta a korinthoszi háborút. Kis-Ázsia és Ciprus perzsa fennhatóság alatt maradtak. A többi görög városállam autonómiát kapott.
Spárta követelésére felszámolták a thébaii szövetséget. Korinthosz visszakerült a Spárta által dominált peloponésszoszi szövetségbe.
Platón visszatért Athénba és megalapította Akadémiáját.
Az antalcidasi béke után Iphikratész az Athén-szövetséges trák királynak, Odrysaenek szerezte vissza királyságát (Cotys ellenében).
I.e. 386-ban meghalt Arisztophanész, színműíró.
I.e. 385-ben I. Alketasz I. Dionüsziosz segítségével visszatérhetett Épeirosz élére.
Spárta pedig elfoglalta Mantineiát. Falait lerombolta, lakosait pedig kitelepítette a környező falvakba.
Megszületett Rodoszi Mentór, leendő hadvezér.
I.e. 384-ben görög telepesek megalapították Hvar szigetén Pharosz városát.
Megszületett Arisztotelész, leendő filozófus, valamint Demoszthenész, leendő politikus.
I.e. 383-ban Spárta sereget küldött északra, a khalkidikéi liga szétzúzására. A hadsereget Phoibiasz vezette. Ő út közben kihasználta Thébai belső harcait, behatolt a városba és elfoglalta a fellegvárat. A Spárta-ellenes pártot elűzte és helyőrséget hagyva továbbment. Thébai korábbi vezetői közül sokan elmenekültek, de a Spárta-ellenes Epaminondasz a városban maradt.
I.e. 382-ben Thébaiból Pelopidasz Athénba menekült.
A spártai Phoibidaszt - mivel eltért a parancstól - felmentették a sereg vezetése alól, megbüntetését azonban II. Ageszilaosz király ellenezte, hiszen tevékenysége Spárta javát szolgálta.
Phoibidasz stratégiai hibája Thébait hosszú időre Spárta ellen fordította. Amikor bejutott Thébaiba, arra kényszerítette a város Spárta-ellenes pártját, hogy elhagyja a várost. Ugyan Epameinóndasz is közéjük tartozott, de nem tartották őt többnek, mint egy koldusbotra jutott filozófus, ezért ő maradhatott.
A következő években azok a thébaiiak, akiket a spártaiak kiűztek innen, Athénban gyülekeztek. Tartották a kapcsolatot Epameinóndasszal, aki fiatalokat kezdett szervezni egy államcsínyre.
I.e. 381-ben Spárta újraalapította Plataia városát, ezzel megerősítette befolyását Közép-Görögországban.
EGYIPTOM
Előzmények: Megalapították a XXIX. dinasztiát. Spártát támogatták. Két fáraóval később már Athént támogatták, mert az lázadt a perzsa király ellen.
I.e. 390-ben Hakórisz fáraó hármas szövetséget kötött a ciprusi Eugorasszal és Athénnal.
I.e. 385-ben Euagorasz vereséget szenvedett a tengeren és hajóhada elpusztult. Visszament Egyiptomba, segítségért könyörögni a fáraóhoz.A fáraó azonban csak pénzbeli segítséget tudott adni neki. Mivel kevés embere volt, Szalamiszba ment. Valamivel később a perzsa vezérek egyikének, Gaosznak az árulása új reménnyel bíztatta őt. Gaosz ugyanis szövetkezett Hakórisszal és támogatást kért a spártaiaktól.
Azonban Gaosz és Euagorasz is meghalt. Ekkor értette meg Hakórisz, hogy Küprosz (Ciprus) meghódolása csak idő kérdése. Ezért Kis-Ázsiában igyekezett zavart támasztani. Szövetkezett a lázadó Piszidia-beliekkel. Azonban nem sokat ért el velük. Görögországban viszont az Antalkidasz-féle béke következtében 20.000 zsoldos maradt "munka nélkül". Ezeket Hakórisz összegyűjtötte. A perzsák még Küprosszal voltak elfoglalva, így nem gátolhatták meg e segédcsapatok megérkezését.
ÁZSIA
PERZSA BIRODALOM
Előzmények: Kis-Ázsiában a spártaiak sokat kellemetlenkedtek a perzsák ellenében, egyiptomi támogatással. Ezért Pharnabazosz szatrapa szövetkezett Athénnal, Thébaival, Korinthosszal és Argosszal, hogy azok támadják Spártát. A spártaiak megpróbálták a perzsákat az athéniak ellen hangolni. Ciprus nagy részéről - athéni és egyiptomi segítséggel - sikerült kiszorítani a perzsákat.
Athén növekvő hatalmát látva II. Artaxerxész nagykirály szövetségre lépett a spártai II. Ageszilaosszal.
I.e. 387-ben a perzsák segítettek a spártaiaknak abban, hogy legyőzzék Athént. Amikor Athén hajlandóvá vált a békekötésre, a perzsa nagykirály közvetítésével Spárta és Athén lezárta a korinthoszi háborút. Ezzel egyben nagy befolyást is szerzett a görög politikában.
Kis-Ázsia és Ciprus perzsa fennhatóság alatt maradt, a többi görög városállam viszont autonómiát kapott.
I.e. 386-ban - miután már nem kellett a görögök miatt aggódniuk - a perzsák figyelmüket Ciprus és Egyiptom felé fordíthatták.
I.e. 381-ben, Tiribazosz és Orontész vezetésével hatalmas perzsa sereg jelent meg a korábban fellázadt Cipruson. Euagorasz királynak azonban sikerült elvágni azok utánpótlását és az éhező perzsa csapatok lázongani kezdtek.
A kitioni tengeri csatában azonban Euagorasz flottája megsemmisült, ő maga pedig Szalamiszra menekült. A perzsa király vazallusává vált.
KÍNA
Előzmények: Vu Csi hadvezér Ven állam fejedelmét szolgálta.
I.e. 389-ben Csu állam főminisztere és hadvezére, Vu Csi katonai, politikai és adminisztratív reformokat vezetett be. Ezzel azonban maga ellen fordította az arisztokráciát. Pártfogója Tao király volt, Csu állam uralkodója.
I.e. 384-386 között Vu Csi hadvezérnek el kellett hagynia Vej államot. Ekkor Csu államban talált menedéket.Ott ekkor Csu Tao uralkodott. Ő nyitott volt Vu Csi reformjaira. Rövid időn belül miniszterré nevezte ki Vu Csit, aki a patriarchális arisztokrácia ellen vezetett be reformokat: Csökkentette a hivatalnokok számát, hivatalokat és jövedelmeket vett el azoktól, akik csak öröklés útján jutottak hozzá, az arisztokratákat pedig a lakatlan területek és a határvidékek benépesítésére vezényelte ki. Állandó hadsereg megteremtésére is törekedett. Reformjaival a királyi hatalmat erősítette.
I.e. 387-ben meghalt Vej Ven-hu, a Vej állam uralkodója.
I.e. 386-ban Csao államban új fővárost alapítottak; Handant.
I.e. 381-ben Tao király meghalt, s temetésén Vu Csit megölték (a király holtteste mellett halálra nyilazták).
INDIA
Vaisáli városában megtartották a második buddhista tanácskozást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése