3. Neandervölgyi vs. modern ember [i.e. 50 000 - 28 000]

Őskori kultúrák feltűnése és elmúlása (i.e. 50 000 - 15 000)

 A homo sapiens sapiens nomád életmódot folytatott, de gyakran visszatért egy-egy jobb helyre. Minden ősszel várta az északról délre vándorló mamutcsordákat a téli tartalékok reményében. Elsőként a szeleta-kultúrát hozta létre (Kárpát-medence, Bükk). A lándzsahegyeket babérlevél formájúra pattintotta és mindkét oldalon megcsiszolta.

 A szeleta-kultúra képviselője volt az a mamutvadász, akit Brnóban találtak meg. Egy vadászat során szerzett halálos sérülést. Sírjába mamutagyart fektettek mellé. Testét beszórták vörös okkerrel, majd egy mamut-lapockával fedték le. Kőeszközöket, fegyvereket, sőt ékszereket is temettek mellé [V. Mazák – Z. Burian: Az ősember és elődei].

  

A szeleta kultúra emlékei [a kép forrása: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Gadoros/pages/Gadorosi_fuzetek_3/003_amirol_a_leletek.htm]

A Szeleta-barlang [a kép forrása: https://www.geocaching.hu/images.geo?id=65201&group=4893&table=cache_images&wi=800&he=450]

I.e. 50 000 körül létrejött a Levante régióban (ma Szíria, Libanon, Izrael és Palesztina van itt) az emiri-kultúra. E kultúra sajátossága volt az ívelt kőkés.

 
 

ívelt kőkés [a kép forrása: http://www.tornyaimuzeum.hu/gyujtemeny/regeszet/kopenge_669.html]

 

Az emiri kultúra (i.e. 50 000 - 46 000)

I.e. 46 000 és 45 000 között, egy rövid 1000 évre feltűnik, majd el is tűnik a bohunici kultúra Közép-Európa D-i részén és K-Európában. 

Emiri és bohunici kultúra (i.e. 46 000 - 45 000)

 43 000 évvel az időszámításunk előtt Levantéban az emiri kultúra mellett megjelent az ahmari kultúra is. Ennek képviselői később elvándoroltak É felé (majd onnan Ny-Európába) és az aurignac-i kultúrát alapozták meg.

Emiri és ahmari kultúra (i.e. 43 000 - 42 000)

 42 000 évvel időszámításunk kezdete előtt DNy-Franciaország területén és észak-Spanyolországban kialakult a chatelperroni kultúra. Ez neandervölgyi emberek kultúrája volt. Jellemzője az olyan kőkés, aminek csak az egyik oldalán van vágóél, a másik oldala tompa és ívelt.

Emiri, ahmari és chatelperroni kultúra (i.e. 42 000 - 41 000)

 I.e. 41 000-től kezdve a fentiek mellett megjelent a lincombi-ranisi-jerzmanowici kultúra, ami  Walestől Lengyelországig terjedt ki, valamint az aurignac-i kultúra majdnem egész Európában. Előbbit megint csak neandervölgyiek alakították ki; akik kultúráját a hosszú pengék használata jellemezte. Az aurignaciaktól megmunkált agancsok és csontok is maradtak fenn, valamint finom pengék, és barlangrajzok. Ők ékszereket és szobrocskákat is készítettek. Tőlük származik a Hohle Fels Vénusza, és a Három Fivér-barlang különös figurája is.

Hohle Fels Vénusza [a kép forrása: https://www.urmu.de/de/Forschung-Archaeologie/Eiszeitkunst/Venus]

 

A Három Fivér-barlang figurája [a kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/557461260112009667/?lp=true]

[--> Varázslós hűtőmágnes: https://www.alkotokboltja.hu/ProductView/index/2252609]

A Három Fivér barlang varázslója állatbőrbe öltözve, aganccsal a fején állat mozgását utánozza. Talán a vadászat eljátszásával vélték sikeressé varázsolni az igazi vadászatot. A dolog ma is működik: ha nagy kihívásra vállalkozunk (korunk legnagyobb kihívásai közé tartozik például egy előadás megtartása) azt is elpróbáljuk a megvalósítás előtt, a siker érdekében.

Emiri és ahmari kultúra Levantéban és a chatelperroni, az LRJ és az aurignac-i kultúra Európában (i.e. 41 000 - 40 000)

 A barlangok falára legtöbbször bikákat és lovakat festettek, többnyire eldugott helyekre. A nőstény állatokat általában vemhes állapotban ábrázolták, ami azt mutatja, hogy nagyon érdekelte őket a termékenység. [David Attenborough: Az első Édenkert]

 Ugyanebben az időben a neandervölgyiek fontos felfedezést tettek: észrevették, hogy ha kovakövet összeütögetnek pirittel vagy markazittal (ezek vastartalmú ásványok), akkor szikrát kapnak, amiből tüzet lehet előidézni, ha száraz növényi hulladékkal felfogják. Tehát immár szándékosan tudtak tüzet gyújtani.

neandervölgyi oktatás [a kép forrása: http://www.borsonline.hu/aktualis/szenzacios-allitas-a-neandervolgyi-ember-is-tudott-tuzet-csiholni/157279]

 40 000 évvel az időszámításunk kezdete előtt egy neandervölgyi férfi, akit fogtályog és bélgyulladás kínzott, fájdalmai csillapítására nyárfa levelét rágcsálta (a növény hatóanyaga ugyanaz, mint az aszpiriné), gyógyulása reményében pedig penicillingombát evett. 

Nyárfa levele [a kép forrása: https://hu.depositphotos.com/8083109/stock-photo-poplar-leaf.html]

Penicillin-forrás (penészgomba) [a kép forrása: https://hu.depositphotos.com/8083109/stock-photo-poplar-leaf.html]

 Szintén neandervölgyi volt az az ember, aki nyírfakéreg-szurkot használt arra, hogy dárdája hegyét annak nyeléhez ragassza. Ami azért izgalmas, mert ez egy nagyon összetett feladat. A nyírfa kérgéből szurok készítéséhez 400 °C-os hőmérsékletet kell biztosítani úgy, hogy az anyag ne gyulladjon meg. Kísérletekkel bebizonyították, hogy ez lehetséges korabeli eszközökkel, pl. úgy, hogy egy kifúrt tojásba teszik a nyírfakéreg-darabokat. Azt ráállítják egy másik tojáshéjra, a lyukkal lefelé, hogy a kész termék majd abba csöpögjön. Betakarják őket agyaggal („kemence”), majd forró parazsat raknak köré. Az itt található videón 34:34-től figyelhető meg a folyamat: https://www.youtube.com/watch?v=F-tSc1eoGto

 Ezt követően az emiri és az ahmari kultúra Levantében letűnt. Viszont megjelent Egyiptom és Szudán területén a khormusi kultúra. Ennek képviselői nem csak kőből, hanem csontból és hematitból is készítettek eszközöket. Kis nyílhegyek maradtak fenn tőlük.

Chatelperroni, LRJ és aurignac-i kultúra Európában, khormusi kultúra Afrikában (i.e. 40 000 - 39 000)

 A neandervölgyi és a modern ember előfordult, hogy békésen megélt egymás mellett. Ha szerelmi románcba bonyolódtak egymással, annak úgy tűnik, ritkán lett jó vége. Közös utódjuk ugyanis vagy elvetélt, vagy életképtelen volt, vagy ha fel is nőtt, ő maga már nem tudott utódokat nemzeni. Genomunk közös része a kevés sikeres közös egyedre, illetve kettőnk közös ősére vezethető vissza.

 34 000 évvel időszámításunk előtt megjelent a baradosti kultúra a Zagrosz-hegységben, Irak és Irán határvidékén. A következő évezredben pedig létrejött a périgordi-kultúra Franciaország és Spanyolország területén. Tőlük fogászati eszközöket találtak a régészek, más, szokványos eszközök mellett.

Chatelperroni, LRJ és aurignac-i kultúra Európában, khormusi kultúra Afrikában, baradosti kultúra a Zagrosz-hegységben (közel-kelet) (i.e. 34 000 - 33 000)

 

Périgordi, aurignac-i és LRJ kultúra Európában, khormusi kultúra Afriákban, baradosti kultúra a Zagrosz-hg.-ben (i.e. 33 000 - 32 000)

 31 000 évvel időszámításunk előtt a périgordi kultúrát Francia- és Spanyolország területén a gravetti-kultúra váltotta föl. Ennek képviselői voltak a leglelkesebb vénusz-szobrocska készítők. De volt már nekik bumerángjuk, szőtt hálóik és kőből készített olajlámpáik is.

Jégkorszaki olajlámpa [a kép forrása: https://www.pinterest.co.uk/pin/376050637620115004/]

 I.e. 30 000 tájára letűnt a lincombi-ranisi-jerzmanavici kultúra, ugyanakkor létrejött az anteli-kultúra Levantéban. Az ő kultúrájukat a bordázott, egészen keskeny pengék jellemezték.

 

Gravetti (igen, elírtam a rajzon; a périgordi innentől kezdve gravetti) és aurignac-i kultúra Európában, khormusi kultúra Afrikában, baradosti és anteli kultúra a közel-keleten (i.e. 30 000 - 29 000)

 28 000 évvel időszámításunk előtt már kifejezett kíváncsisággal és érteni-vágyással tekintettek őseink az égre. Például valaki fontosnak érezte feljegyezni, hogyan változik a Hold:

 

Hold-naptár? [a kép forrása: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2010/tv1012/pasztor.html]

 Nagyjából i.e. 26 000 körül tűntek el a Föld színéről a neandervölgyi emberek. Ennek oka egy szupervulkán kitörése lehetett. Itt egy dokumentumfilm erről: https://www.youtube.com/watch?v=moGQXXJ_jIM 

 Az történt, hogy az Appenini-félszigeten kitört egy hatalmas vulkán. A kitörés több napon keresztül tartott, és a vulkáni hamu több méter vastagon beborította a tájat Közép-Európától Nyugat-Ázsiáig! Aki ekkor nem halt ki, arra az várt, hogy a felső légkörbe kerülő vulkáni hamu által elsötétült ég miatt a következő években, az amúgy is hideg időszakban további lehűlés következett be. Ha így volt, a hideg területen élő neandervölgyiek és modern emberek valószínűleg egyaránt kihaltak, de mivel a modern ember már más kontinenseken is megvetette már a lábát, újra be tudta népesíteni a kitörés által érintett területeket is. A térkép is emellett tanúskodik, amikor azt mutatja, hogy 25 000 évvel időszámításunk előttre eltűnt Európából az aurignac-i kultúra.

Az i.e. 22 000-rel kezdődő évezredben megjelent a mal’ta-buret kultúra a Bajkál-tó vidékén és az Angara-folyónál, Ázsiában. Ők is készítettek Vénusz-szobrokat. Valószínűleg ők voltak az a népcsoport, akik átsétáltak Amerikába a Bering-földhídon (még mindig jégkorszak volt, vagyis a tengerek szintje még mindig alacsonyabb volt).

A szupervulkán kitörése után csak a gravetti kultúra maradt meg Európában. A térkép mutatja még a khormusi kultúrát Afrikában, baradosti és anteli kultúrát a közel-keleten, mal'ta buret kultúrát a Bajkál-tónál (i.e. 22 000 - 21 000)

 I.e. 21 000 után jelent meg az iberomaurusi kultúra Marokkó, Algéria és Tunézia területén.

Gravetti kultúra Európában, khormusi és iberomaurusi kultúra Afrikában, baradosti és anteli kultúra a közel-keleten, mal'ta buret kultúra a Bajkál-tónál (i.e. 21 000 - 20 000)

 Időszámításunk előtt 20 000 körül megjelent a szolutreai kultúra és a halfan kultúra.  A szolutreai kultúra Franciaország, Spanyolország és Portugália területén alakult ki, és még a gravettivel párhuzamosan állt fenn. Fő zsákmányállataik a ló, a rénszarvas, a mamut, a barlangi oroszlán, a rinocérosz és a medve voltak. 
A halfan kultúra a Nílus völgyében jelent meg. Tőlük kőeszközök, szilánkok és sziklarajzok maradtak fenn. Magköveiket magas szinten megmunkálták. Ők nem vándoroltak, mivel nem voltak nagy állatcsordák a közelükben, melyeket követtek volna. Még egy darabig párhuzamosan éltek a khormusi kultúrával.

 

Gravetti és szolutreai kultúra Európában, baradosti és anteli kultúra a közel-keleten, iberomaurusi, khormusi és halfan kultúra Afrikában, mal'ta buret kultúra a Bajkál-tónál, Ázsiában (i.e. 20 000 - 19 000)

 I.e. 19 000-ben megjelent az afontova gora kultúra a Jenyiszej-folyó bal partján. Ez a kultúra a mal’ta buret kultúrából származott. Képviselőinek fő foglalkozása a mamutvadászat volt. Náluk már egyértelműen megjelent a szőke haj.

Ázsiában megjelent az afantova gora kultúra a Jenyiszej-folyó vidékén. [I.e. 19 000 - 18 000]

 I.e. 18 000-re Franciaország, Spanyolország és Portugália területén a szolutreai kultúra teljesen felváltotta a gravetti kultúrát. Továbbá eltűnt az anteli kultúra Levantéből. Megjelent viszont az epigravetti kultúra az Appenini- és a Balkán-félszigeten, a Fekete-tenger vidékén és a Fekete-tengertől északra. Mikrolitok és pengék maradtak fenn tőlük. És létrejött a zarzian kultúra DNy-Ázsiában. Tőlük rövid, aszimmetrikus, trapéz vagy háromszög alakú, üreges mikrolitok maradtak fenn. Ismerték az íjat és a nyilat. Tartottak kutyát. Vadszamárra, gímszarvasra és kecskére vadásztak.

Gravetti helyett csak szolutreai kultúra DNy-on, Európa nagy részén epigravetti kultúra, a Zagrosz-hegységbeli baradosti kultúra lassan átalakul a zarzian kultúrába és ki is terjeszkedik (i.e. 18 000 - 17 000)

 I.e. 16 000-ben eltűnt a khormusi és a baradosti kultúra. A K-mediterráneumban megjelent a kebarai kultúra. Ők mozgékony, nomád nép voltak, akik nyaranta a hegyvidékeken vadásztak, telente pedig leköltöztek a tavak melletti barlangokba. A kétféle életmódnak megfelelően sokféle eszközük volt. Ezek között volt íjuk és nyiluk is. Ők is tartottak kutyát.

 

A közel-keleten a zarzian kultúra uralkodik a Tigris és Eufrátesz vidékén és attól K-re és É-ra. A Holt-tenger közelében pedig a kebarai kultúra jelent meg (i.e. 16 000 - 15 000)

--> Vihető régészeti lelet-ihletésű kézművek itt: https://www.alkotokboltja.hu/Shop/index/27279
--> Kövess facebook-on is: https://www.facebook.com/Bezzeg-r%C3%A9gen-338544310331985/?modal=admin_todo_tour