8. Termékenységistenek [i.e. 9000 - 8000]

 Őseink elkezdtek növényeket termeszteni. A növény természetes, hogy egy helyben maradt, oda kellett letelepedni, ahol volt, vagy oda kellett ültetni, ahol laktak.

 Az állat viszont mozog, ezért vadász-pásztor őseink még mindig követték őket, félnomád életmód formájában. Idővel aztán rájöttek, hogy kényelmesebb, ha nem csak a köret, hanem a hús is kéznél van a ház mellett és nem kell érte annyit menni. Elkezdték az állatokat is háziasítani. A kecskét elsőként Ganj Dareh Tepe-ben (ma Irak), nem messze innen juhot és kecskét is háziasítottak a Sanidár-barlang lakosai, akik a földművelés megkezdésével párhuzamosan kiköltöztek a barlangból a közeli síkságra.
A mai Kína területén ekkoriban sertést kezdtek tartani.

Az Arab-félszigeten található Al-Magar területén élők már lóhátról vadásztak, sólymok és kutyák segítségével - egy sziklarajz tanúsága szerint. A terület egyébként ekkor még buja folyóvölgy volt (ma sivatag). Készítettek állatszobrokat, vázákat, szövéshez és fonáshoz, valamint gabonaőrléshez szükséges eszközöket - mindezt még mindig kőből.

Kő kés Al-Magarból [a kép forrása: http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.com/2013/04/ismeretlen-9000-eves-lovas-kultura-az.html]

Szövő-fonó eszköz Al-Magarból [a kép forrása: http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.com/2013/04/ismeretlen-9000-eves-lovas-kultura-az.html]

Sziklarajz Al Magarból [a kép forrása: http://paleolithic-neolithic.com/overview/al-magar/]

Ló-szobor Al-Magarból [a kép forrása: http://www.asianart.org/layouts/press-image-roads-of-arabia]

Az évezred folyamán megszűnt a magdaléni, az ahrensburgi, a sebili, és a quadan kultúra.

 Viszont megjelent a mai Lengyelország területén a swideri kultúra, amit fűzlevél-formájú dárda-hegyek jellemeztek.

A swideri kultúra megjelenése Lengyelország területén

I.e. 8800-ra véget ért a khiami kultúra is, a Holt-tengernél.

I.e. 8500 táján a korábbi natúfi kultúra helyén, melyet a jarmúki kultúra váltott föl (Zagrosz-hegység), létrejött egy olyan település (ma Mureybet), melynek népe gabonaféléket termesztett és a kerámiakészítéshez is értett. Használtak sarlót és őrlőkövet, de még a vadászat és a halászat is fontos volt számukra. Tartottak kutyát. Vályog-falú kunyhókat építettek, néha kövekkel megerősítve.

Mezopotámia egyes területein is elkezdődött a földművelés és az állattenyésztés.

A nagy éghajlatváltozás (felmelegedés), az özönvizek és a megafauna kipusztulásának időszakát az emberiség azért tudta túlélni, mert alkalmazkodott az új körülményekhez. Felfedezte a pásztorkodás és a földművelés lehetőségét. Rájött, hogy tej és gabona, illetve ezek feldolgozott változatainak segítségével is jóllakhat. Az elültetett gabonával jövőt teremtett magának, s ezáltal a gabona szentté vált. A földművelés egész folyamatának szakrális jellege lett. A hagyomány, miszerint kenyér = élet, ma is él.

 Mindig is magyarázatokat kerestünk a körülöttünk zajló eseményekre - és találtunk is. Ebben az időben a növényekben rejtőző sarjasztó és tápláló erőt termékenységistenekként értelmezték. Ezek a termékenységistenek még nem váltak el fogalmilag magától a növénytől, gyümölcstől (gabonaisten, nádisten, kukoricaisten), melynek erejüket adták. Ha a növény elpusztult, annak istene is meghalt.

Később a termékenységistenek kezdtek egyetemesebbé válni. Legfőbb lett a napisten, felelős a többi működéséért. Szabályos és kiszámítható járásának köszönhetően. A többi égitest jelentős szerepére is rájöttek (bár az ok-okozat iránya nem mindig volt helyes): A Hold és a csillagok változásaikkal jelezték az idő múlását és az időjárás változását (pl. a Bika csillagkép legmagasabb állása után jött a tavasz). A Föld pedig a mindent megszülő életnek, az anyának a fogalmával, valamint a mindent magába fogadó halálnak a fogalmával azonosult.
 A megtermékenyítés folyamatához szükség van férfi princípiumra is, így őseink "megteremtették" a hímnemű Ég-istent, aki esővel megtermékenyíthette a Földanyát. Földanya szülötte pedig a Természet lett, ami időnként meghal, aztán mégis tovább él.

 Az emberek mágikus szertartásai most már nem a vadászszerencsére irányultak, hanem a vetett föld termékenységére.

 Volt olyan termékenység-segítő szertartás, amikor egy fiatal párnak a friss termőföldön kellett egyesülnie, hogy így példát mutassanak a természetnek.
 Volt, ahol egy varázsló vizet öntött a földre, hogy esőt idézzen elő, vagy olyan, amikor pálmalevelet lengettek, hogy az esőt hozó szelet előidézzék. [Hahn István: Istenek és népek]

 Ebből az időből fennmaradtak olyan csontsarlók, melyeket kovakő-, vagy obszidián-fogazattal láttak el. Ezeket rituális célra használhatták. [Robert Graves: A görög mítoszok]

Kovakőből készült sarló maradványa [a kép forrása: https://arveres.catawiki.hu/kavels/21214021-skori-paleolit-kovak-sarl-kapar-k-s-8-7-cm-7-1-cm-8-5-cm-3]

 Jerikó népessége – mivel több szempontból is előnyös területen helyezkedett el a település – i.e. 8300-ra megnőtt; kb. 2000 főre. Ők a Holt-tenger medréből kinyert sót és szurkot elcserélték más népekkel türkizre, porceláncsiga házára és obszidiánra. Miután a város lakóinak értékes vagyona lett, történhetett néhány rablás, mígnem úgy döntöttek, hogy az ilyesmit meg kell előzni, lehetetlenné kell tenni, hogy idegenek csak úgy bemehessenek, ezért - a világon elsőként - falat emeltek a város védelmére. A fal mellé - hogy kiláthassanak - egy kőtornyot is építettek.

Jerikó fennmaradt falai [a kép forrása: http://www.karpatalja.ma/karpatalja/tudomany/jeriko-falai/]

Jerikói kőtorony maradványa [a kép forrása: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=554.html]

 Európában, Ázsiában az északabbi területeken még továbbra is a nomád vadász életmód maradt fönn. I.e. 8300 körül a Brit-szigetekre is megérkeztek a vándorló vadászok (itt még megvolt a szárazföldi összeköttetés).

 I.e. 8200-ra Göbekli Tepe kultuszhelyét már senki sem látogatta. Az idő betemette a kőköröket.

 I.e. 8000-ben, amikor a jégtakaró már a finn területről is visszahúzódott, ott kialakult a suomusjärvi kultúra, melynek jellegzetes kézműves termékei a fésűs kerámiák voltak.

Fésűs kerámia [a kép forrása: http://finnugor.elte.hu/tortenelem/Egyesnepek/Finn/finntort.htm]

--> Vihető régészeti lelet-ihletésű kézművek itt: https://www.alkotokboltja.hu/Shop/index/27279
--> Kövess facebook-on is: https://www.facebook.com/Bezzeg-r%C3%A9gen-338544310331985/?modal=admin_todo_tour

7. Káin és Ábel, a világ első "ezek a mai fiatalok"-ja és Atlantisz [i.e. 10 000 - 9000]

 10 000 évvel ezelőtt talán a mai Irán területén a zarzian kultúra tűnt föl. Növényt már termesztettek ők is (mint a natúfiak), de az állatcsordákat még követték - időről időre visszatérve a szállásokra. 

 Az első földművelők már kezdtek szembesülni a növénytermesztés nehézségeivel, amikor a nagyjából ugyanott élő trialeti kultúra népe még mindig csak vadászott, csordákat hajtott.

 Ha egy csorda ráment a friss vetésre, hogy lelegelje azt, nyilván nézeteltéréseket támasztott a két nép között. A földből élők dühösek lehettek, amiért nehéz munkájuk ébredő eredményét máris tönkreteszik, letapossák, lelegelik. Ha pedig nekiálltak elzavarni az állatokat – vagy netán levadászni őket – akkor a „pásztorok” háborodhattak föl részben azért, hogy nem hagyják a csordájukat nyugodtan legelni, részben azért, mert az ő tulajdonukból vettek el a földművesek.

Vadkár [a kép forrása: https://www.agroinform.hu/szantofold/szigoritasok-jonnek-a-vadkarokkal-kapcsolatos-eljarasokban-32420-001]

 Ennek a konfliktusnak a történetét szimbolikussá zsugorítva úgy mesélték később a sumérok, hogy volt egyszer egy istennő, Innin, akinek választania kellett két kérője közül. Egyikük Dumuzi, a pásztor volt, a másik pedig Enkimdu, a földműves. Inninnek először a földműves tetszett meg, de amikor vetélkedni kezdett a két férfi a kegyeiért, s ajándékokat hoztak neki, Dumuzi, a pásztor jobb ajándékokkal tudta őt elhalmozni. Így végül az ő felesége lett.

Dumuzi és Emkindu ajándékokat hoznak Inninnek [a kép forrása: http://www.mesopotamiangods.com/dumuzid-and-enkimdu/]

A fenti rajzzal díszített mécsest itt veheted meg (kattints!) 

 Ugyanezt a történetet, nem messze a suméroktól egy másik nép az ellenkező nézőpontból így mesélte esténként a tűz körül: Káin földet művelt, Ábel pedig pásztor volt. Mindketten áldozatot mutattak be az Úrnak munkájuk gyümölcséből, ám Ábel áldozata kedvesebb volt az Úr előtt. Káin ezért irigy lett testvérére és megölte őt. Az Úr büntetésből kiűzte Káint Édenből, de megígérte neki, hogy aki őt bántja, az hetedíziglen bűnhődni fog. Káinnak a testvérgyilkosság miatt el kellett mennie az ősi földről. Édentől keletre, Nód földjén telepedett le.

Káin és Ábel áldozatot mutatnak be [a kép forrása: http://www.mesopotamiangods.com/dumuzid-and-enkimdu/]

 Az előbbi történetben a pásztor-kultúra a nyertes, az utóbbiban – ha nem is szép módon – a földműves győzött. Igaz, a földműves(ek) a történet szerint elvándorolni kényszerült(ek), mégpedig keletre.

 Az „éden” (edinu) sumér szó és füves pusztát jelent. A héber nyelv tőlük vette át. Az Éden négy folyója közül kettőt ismerünk; ezek a Tigris és az Eufrátesz. Ezt a tájat kellett tehát elhagyni a földműves káinoknak. A „nód” szó menekülést, száműzetést jelent.

 Nód földje nem egy konkrét terület. Hanem maga a szó menekülést, száműzetést jelent. Sőt jelent még kelet felé haladást, s a keleti égtáj az újrakezdést is szimbolizálja.

 Messze innen, keletre, a Jenyiszej-folyó mellett vége szakadt az afontova gora kultúrának.

 A világtenger szintjének felemelkedése után pedig az emberiség egy kis része a Japán-szigeteken rekedt. Számukra megkezdődött az ún. Dzsómon-korszak. Ők, a világon elsőként zsinórmintás agyagedényeket készítettek. Gyűjtögettek, vadásztak és halásztak – s ezeket íj, lándzsa balta és csonthorog segítségével tették. Ugyanakkor már letelepedtek és náddal, vagy fűvel fedett veremházakban éltek. Eszközeik mellett több ezer dogút, azaz embereket és állatokat ábrázoló rituális agyag- és kőszobrocskát hagytak hátra. A kis szobrok mérete 3 és 40 cm között változik. Többségüknek, kidülledő szeme, maszkszerű arca, széles csípője és vastag válla és combja van. Gyakran szándékosan eltörték őket, valamilyen rítus, vagy szokás miatt.

Zsinórdíszes agyagedény a dzsómon-korból (Japán) [a kép forrása: https://moly.hu/enciklopedia/dzsomon-kultura]

Veremházak a dzsómon-korból (Japán) [a kép forrása: http://ferijapanban.blogspot.com/2011/11/blog-post.html]

Dogú-szobrocska, dzsómon-kor (Japán) [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dog%C3%BA]

 I.e. 9800-ra észak-Európában a bromme és az ahrensburgi kultúra is megszűnt.

 Az évezred során a Holt-tenger vidékén a natufi kultúra átvette az uralmat a kebarai kultúrától, de i.e. 9500-ra a natufi kultúrának is vége szakadt.

A bromme és ahrensburgi kultúrák eltűnése Európából, az afantova gora kultúra eltűnése Ázsiából, a natufi kultúra eltűnése a közel-keletről, Göbekli Tepe megjelenése Anatóliában, és a dzsómon-korszak kezdete Japánban [i.e. 10 000 - 9000]

 Az eltűnő natúfi kultúrától valamivel északra egy vadászközösség tagjai (esetleg a khiami kultúrához tartozók) felépítették Göbekli Tepe kőköreit. Az olykor 5 méteresnél nagyobb, mintegy 15 tonnás köveket a szomszédos völgyekből juttatták ide. Laposra faragták őket, majd egymástól karnyújtásnyira felállították, kör alakban. Alacsony kőfal köti össze őket a „lábuknál”. A kőgyűrűk közepén egy vagy két magasabb kőoszlopot állítottak föl. Az oszlopok között vannak T-alakúak is. Ezeknek olykor faragott karjuk van, ami ágyékkötővel fedett hasuk felé irányul. Mindegyikük a kör közepe felé néz. A többi követ félelmetes állatok domborművei díszítik, mint skorpió, vaddisznó, vagy oroszlán. 
 Saját fantáziám szerint a kőkör rekonstrukciója labirintus-szerű, mint egy valódi barlang. Ha lefedték valamivel (ami azóta elporladt), akkor kellően sötét is lehetett, hogy valódi barlangra emlékeztessen. Lehet, hogy mivel ezidáig barlangokban űzték, barlangrajzok segítségével a vadászatot és termékenységet segítő mágiát, itt is - ahol talán természetes barlangot  nem találtak - barlang-utánzatot készítettek. Annak a "falára", vagyis az oszlopokra vésték a domborműveket, melyek fejlettebb változatai a természetes domborulatokra festett barlangrajzoknak. Erre az időre egy-egy állat lassanként egy-egy embercsoport totemállatává is válhatott.

Göbekli Tepe egyik kőköre [a kép forrása: http://www.gercekhayat.com.tr/gundem/gobeklitepe-ezber-bozdu/]

 

Göbekli Tepe egyik kőembere [a kép forrása: https://www.suenee.cz/20-faktu-o-chramovem-komplexu-gobekli-tepe/]

Göbekli tepe-i kő domborművel [a kép forrása: https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&ved=2ahUKEwi5n9L9ssbhAhWQLVAKHaonCtAQjhx6BAgBEAM&url=https%3A%2F%2Fwww.pinterest.es%2Fpin%2F350788258460803669%2F&psig=AOvVaw1xVfk_sl839YV_-ppjZyZ1&ust=1555015460118896]

Göbekli Tepe - rekonstrukció [a kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=kRow4ELfGO0]

Göbekli Tepe makettje megvásárolható itt (kattints)

 Egy-egy ilyen kőkört csupán néhány évtizedig használtak, azután betemették és ráépítettek egy új, kisebb kőkört. Ezt viszont évszázadokon át folytatták, de a domborműveket egyre kevésbé dolgozták ki. Szinte hallom, ahogy már az akkori öregek is mondhatták: „ezek a mai fiatalok” hogy eligénytelenedtek.

Göbekli Tepe - egy kései dombormű [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6bekli_Tepe]

 A különös kőkörök mellett hétköznapi tárgyakat is hagytak hátra: kőkéseket, bárdokat és hajítófegyvereket.

 Göbekli Tepe népe nem élt itt; ez csupán kultuszhely volt. De a letelepedés a környéken megkezdődött, s a földművelés is.

 Az évezred végén, a Föld másik oldalán, Amerikában is hagytak már nyomokat az emberek. D-Amerika K-i partvidékéről ismeretlen ok miatt ekkortájt szőrén-szálán eltűnt a clovis-kultúra. Valószínűsíthető, hogy egy meteorit-becsapódás, vagy meteor-okozta légrobbanás volt ennek az oka. Helyüket hamarosan újabb kultúra képviselői foglalták el; ez volt a folsom-kultúra.

 Ha létezett Atlantisz, akkor legkorábban nagyjából ebben az időben, i.e. 9000 körül semmisülhetett meg. A leírás szerint az Atlanti-óceánban, "Héraklész oszlopain", vagyis a Gibraltári-szoroson túl helyezkedett el.
 Az első leírás, amit a kutatók Atlantiszról szóló leírásnak vélnek,  s ahonnan Szolón is merített, Egyiptomból származik: Ebben egy bizonyos "kísérő" bíztatja saját történetével a sikertelen expedíció hazatérő vezetőjét, hogy ne féljen a király elé állni és elmesélni a történteket. Az a történet, amit a kísérő mesél az expedíció vezetőjének, az szólhat Atlantiszról. Az ő sztorija szerint hajójával viharba keveredett a tengeren. A hajótörést egyedül ő élte túl, és egy szigetre sodródott. Amikor elindult táplálékot keresni, talált ott minden jót: fügét, szőlőt, mindenféle pompás hagymát [...] "mintha ültetve lett volna". Ez után egy kígyó jött oda beszélgetni vele. A kígyó teste arannyal volt bevonva, szakálla lazúrkőből volt. A kígyó megígérte neki, hogy újabb hajó fog jönni onnan, ahonnan hajótöröttünk is érkezett és velük majd hazamehet, addig pedig vendégül látja őt. Közben elmeséli saját szigete pusztulásának történetét: "Testvéreimmel együtt éltem itt [...] összesen hetvenöten voltunk kígyók: gyermekeim és testvéreim. [...] Egy csillag hullott alá, ettől tüzet fogtak ők, úgy történt, hogy nem voltam velük, amikor elégtek; nem voltam közöttük." [gepeskonyv.btk.elte.hu]

 Érdekesnek tartom egy (valószínűleg) meteoritbecsapódás történetét ősi módon elmesélve, éppen arra az időre datálva, amikor a clovis civilizációt egy meteoritbecsapódás pusztíthatta el. További érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a későbbi Atlantisz-leírók szerint a birodalom hatalmas volt és rengeteg arany volt benne. Ez érvényes Amerikára, s ráadás a kígyó-kultusz. S ha még egy kis hallucináció is játszott (mindenféle füveket összeevett a mesélő), akkor bármelyik aranyozott kőkígyóval elbeszélgethetett. Emellett - ugyan jóval később - Amerikában találtak olyan fejszobrokat, melyek negrid, illetve europid arcokat mutatnak, az egyiptomi fáraók szervezetéből pedig kokain- és nikotin- (dohány) maradványokat mutattak ki. Mindkét növény Amerikában őshonos. Elgondolkodtató... [https://www.youtube.com/watch?v=EIbIErm6lHc]

Egy negrid arcvonásokat mutató olmék kőszobor

Kokacserje

Az ősi Amerika kultusz-kígyója, szakállal [a kép forrása:

https://www.vectorstock.com/royalty-free-vector/quetzalcoatl-aztec-vector-21507947]

Atlantisz kígyója ihletésű dísz és medálok megvásárolhatók itt (kattints!) 
és itt 

--> Vihető régészeti lelet-ihletésű kézművek itt: https://www.alkotokboltja.hu/Shop/index/27279
--> Kövess facebook-on is: https://www.facebook.com/Bezzeg-r%C3%A9gen-338544310331985/?modal=admin_todo_tour

6. Első város, első sör [i.e. 14 000 - 10 000]

I.e. 14 000 után megjelent a trialeti kultúra a Kaukázus D-i és a Zagrosz-hg. É-i részén. Ők főként vaddisznóra és barna medvére vadásztak. 

Trialeti kultúra a Tigris-folyóhoz közel [i.e. 14 000 - 13 000]

 Időszámításunk előtt 13 000 táján eltűnt a mal’ta buret kultúra a Bajkál-tó vidékéről.

 Viszont megjelent a hamburgi kultúra É-Franciaország, D-Skandinávia és K-Lengyelország területén. Nyaranta messze északra elvándoroltak az emberei. Csontokból épített kunyhókban laktak, melyek alapját körbe állított kövekkel erősítették meg. Jellegzetes vadászeszközük volt a szakállas lándzsahegy. 

 Azután megjelent a creswelli kultúra Britanniában. A Brit-szigetek még száraz lábbal elérhetőek voltak Európából, az alacsonyabb tengerszint miatt. A creswelli kultúra képviselői mamutagyarból, fogakból és csontokból szigonyokat, gyöngyöket, árakat és tűket hagytak hátra. Lóra, gímszarvasra, sarki nyúlra, mamutra, rénszarvasra, szajga antilopra, vadmarhára, barna medvére, hiúzra, sarki rókára és farkasra is vadásztak. Ezek közül ma már csak a gímszarvas fordul elő Britanniában.

Afrika területén három új kultúra is kialakult: 

 Az eburri kultúra kelet-Afrikában, a Nakuru-tó, az Ol Doinyo Eburru vulkán és a Rift-szakadék vidékén. Tőlük mikrolitok, szilánkok és kaparók maradtak fönn, melyeket néha obszidiánból készítettek.

 A quadan kultúra Egyiptom déli részén. Ők a vadászat mellett gyűjtöttek vadfüvet és gabonát, valamint halásztak is.

 És a sebili kultúra Egyiptomban, a Wadi Hafa területén, Abu Simbelnél. Ők mikrolitokat hagytak hátra. 

 S az évezred leglényegesebbje, a natúfi kultúra is feltűnt a K-mediterráneumban (a kebaraival egy rövid ideig párhuzamosan működött). Ők már szándékosan termesztettek gabonaféléket, elsősorban rozst. Félnomád életet éltek. Szállásaik gabonatermő vidékeken voltak. Évről évre visszatértek ugyanazokra a szálláshelyekre, talán eleinte az is segített megtalálni a másik évszakban használt táborhelyet, hogy legszívesebben fogyasztott növényeik azon a helyen sűrűbben nőttek. Hiszen az elhullajtott magokból, illetve az összegyűjtött, esetleg ottfelejtett tartalékból új élet sarjadt a következő évre. Valakiben tudatosult a megfigyelés és rájöttek, hogy mi az oka annak, hogy így van, onnantól kezdve pedig direkt is elültethették/elvethették a magokat. A natúfiak már kenyeret is készítettek. Ha vadásztak, akkor gazellára, vadkecskére, dámvadra, őzre és vaddisznóra. Ékszereket készítettek kagylókból, fogakból, csontokból, kövekből. Tartottak kutyát. Feltalálták az őrlőkövet, ami által megkönnyítették a gabonatörés munkáját. Fogyasztáshoz tűzhelyen pirították meg. A gabona tárolására pedig vermeket ástak. Kunyhóik kerek alaprajzúak voltak, olykor cölöpökön álltak. Tőlük maradt fenn az első szexet ábrázoló, tenyérnyi méretű szobrocska, az ún. Ain Sakhri lovers.

És ők alapították a legelső várost, Jerikót.

A mal'ta buret kultúra eltűnt a Bajkál-tó mellől (teljesen átalakult az afantova gora kultúrába), É-Európában megjelent a hamburgi kultúra, Britanniában pedig a creswelli kultúra (még szárazföldön lehetett átkelni). Afrikában három új kultúra jelent meg, a közel-keleten pedig a natúfi kultúra [i.e. 13 000 - 12 000]

 

Jerikó legősibb romjai - 15 000 éves falak [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Tell_es-Sultan,_Jericho,_Palestine2.jpg

Ain sakhri lovers [a kép forrása: https://www.tf.uni-kiel.de/matwis/amat/iss/kap_a/illustr/ia_1_1.html]

A szobrocska kézműves másolatáért kattints ide

  I.e. 13 000 táján a homo sapiens sapiens már nagyjából mindenütt megbékélt azzal, hogy táborait kutyaféle ragadozók falkái kísérik. Ezek az állatok tulajdonképpen jó szolgálatot tettek, mert riasztottak, ha veszély közeledett és védték is a táborhelyet – amit elkezdtek magukénak is tekinteni – más ragadozóktól. Lehet, hogy közben ételt loptak, de végül is a mérleg pozitív volt a javukra.

 Hamarosan már-már fajtársnak tekintették egymást: Közös vadászatokra indultak, melyek során a kutyák felhajtották, utolérték és bekerítették a vadat, míg az emberek odaérve fegyvereikkel segítettek megölni azt. A zsákmányon pedig megosztoztak.

A tumati kutya. Egy kb. 3 hónapos nőstény kutya mumifikálódott teteme. Az állat egy földcsuszamlás miatt halhatott meg, utána pedig a jég tartotta meg ilyen állapotban. [a kép forrása: https://mult-kor.hu/igy-nez-ki-a-vilag-legidosebb-kutyaja-amelyet-a-jeg-mumifikalt-20150626

--> A kutya és az ember barátságának kialakulásával foglalkozik az Alfa c. film: https://videa.hu/videok/film-animacio/alfa-2018-magyar-ySTATyH0YR1a8eWx

 Szintén ebben az időben történt, hogy Amerikában is, mégpedig Pedra Furadában (Brazília D-i része, partvidékhez közel) elkezdtek nyomokat hátrahagyni a clovis-kultúra tagjai, az ún. paleoindiánok. Több száz sziklarajz és tűznyomok maradtak fenn. Sziklarajzaik számomra azt a hatást keltik, mintha közölni akarnának valamit (nem úgy, mint a varázslásra használt európai barlangrajok) képírás szerűen. Ők 20-60 fős hordákban mozogtak nyáron, de ősszel és télen, mikor kevesebb lett a táplálék, kisebb családokra oszlottak. A füves síkságokon vadásztak mamutra, bölényre, masztodonra, lóra, tevefélékre, óriás lajhárokra, jellegzetes hornyolt hegyű lándzsáikkal [https://avilagtitkai.com/articles/view/lehet-hogy-megvan-mi-torolhette-el-a-fold-szinerol-a-paleoindianok-kulturajat] [https://mult-kor.hu/20130201_nem_ustokos_okozta_a_cloviskultura_kipusztulasat]

Pedra Furada sziklarajzai [a kép forrása:

http://viajes.elpais.com.uy/2013/06/25/pedra-furada-y-la-mentira-sobre-el-hombre-americano/

Pedra Furada sziklarajzai [a kép forrása:

https://tallerderestauracionnavejardin.blogspot.com/]

Pedra Furada sziklarajzai [a kép forrása:

https://tallerderestauracionnavejardin.blogspot.com/]

masztodon [a kép forrása:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Masztodonf%C3%A9l%C3%A9k]

 I.e. 12 000-ben véget ért a halfan kultúra. Megjelent viszont a federmesser kultúra az észak-európai-síkságon és a bromme kultúra Dánia, É-Németország és D-Svédország területén. Ők főleg rénszarvasra, jávorszarvasra, rozsomákra, és hódra vadásztak.

A halfan kultúra eltűnt Egyiptom területéről, É-Európában viszont két új kultúra jelent meg; a federmesser és a bromme [i.e. 12 000 - 11 000]

 I.e. 11 000 után az Eufrátesz és a Holt-tenger közötti vidéken feltűnt a khiami kultúra, Európából eltűnt a creswelli kultúra, a hamburgiból és a federmesserből pedig létrejött az ahrensburgi kultúra.

 A khiami kultúrát az oldal irányban hornyokkal ellátott nyílhegyek jellemezték (akárcsak az amerikai clovis-kultúrát).

 Az ahrensburgi kultúra emberei nomád vadászok voltak, leginkább rénszarvasra vadásztak. Terjeszkedésük során elérték az Északi-tengert és a Balti-tenger déli részét.
 

A natúfi kultúra emberi pedig feltalálták a sörkészítést. Az italt rituális ünnepeiken fogyasztották.

A khiami kultúra megjelenik a Holt-tenger és az Eufrátesz között, a hamburgi és a federmesser kultúra pedig az ahrengsburgi kultúrává egyesül [i.e. 11 000 - 10 000]

 

Sör [a kép forrása:

https://mult-kor.hu/20110629_ujrafoztek_a_haromezer_eves_egyiptomi_sort]

--> Vihető régészeti lelet-ihletésű kézművek itt: https://www.alkotokboltja.hu/Shop/index/27279
--> Kövess facebook-on is: https://www.facebook.com/Bezzeg-r%C3%A9gen-338544310331985/?modal=admin_todo_tour