27.1. A Théra vulkán, a történelem első feljegyzett lovagias cselekedete és az egyiptomi 10 csapás [i.e. 1500-1400]

 I.e. 1450 körül Szicíliából bevándorlók érkeztek Máltára. Máltán ez a „Borg in-Nadur-szakasz”. Az újonnan érkezett népcsoport már rengeteg bronzfegyverrel rendelkezett, erődített településeken építkeztek, halottaikat pedig elhamvasztották. Meredek sziklákkal körülvett lapos tetőkre építkeztek. Ahol nem találtak ilyen terepet, maguk építettek falat a település köré. Illetve használatba vettek néhány barlangot - de ezt már nem tudjuk, milyen célra. Miután meghódították a szigetet, összeolvadt népük Szicília korábbi lakóival.

 

Egy máltai ősi erőd maradványai [a kép forrása:  https://www.trover.com/d/1X1VQ-%C4%A1gantija-ix-xag%C4%A7ra-malta]

Egy másik máltai erőd maradványai [a kép forrása:

https://www.maltasecrets.com/en/details/qarraba-bay-nude-beach/9]

 Valamikor, a század közepe táján történhetett a Théra vulkán kitörése, ami véget vetett a minószi kultúrának. A vulkán Szantorini szigetén állt. Ez lehetett az egész eddigi emberi történelem második legnagyobb kitörése. A vulkán kúpja beszakadt és egy kaldera maradt a helyén, aminek ma csak a teteje emelkedik ki a tengerből. (A kitörés valószínűleg nagyobb volt, mint a Krakatau híres kitörése). A robbanás következtében keletkezett cunami elérte többek között Krétát és elpusztította a part menti településeket és a tengeri flottát.

Cunami Kréta partjainál [a kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=MZtC-LmG4pg]

 A krétai épületek maradványain füst és korom nyomai látszódnak. A knósszoszi palotában az uralkodó tróntermét teljes felfordulásban találták meg a régészek, mint valami pillanat-felvételt. A felborult nagy olajtartóból és a mellette heverő szertartási edényekből arra lehet következtetni, hogy a baj kezdetekor a király még az istenekhez akart fordulni segítségért – de már nem tudta elvégezni a szertartást. [Anatolij Varsavszkij: Kezdetben voltak a legendák]

 Az elkövetkező évek során a levegőbe került vulkáni hamu és por miatt több éven keresztül hűvös, csapadékos nyarak tették tönkre a termést. A következmények éhínség és járványok voltak. A kultúra összeomlott. [https://ng.hu/kultura/2008/02/26/hogyan_valtoztatta_meg_a_tortenelmet_egy_vulkankitores/]

Szantorini szigetén nem találtak olyan emberi maradványokat, mint pl. Pompeii-ben; úgy tűnik, az ittenieknek volt idejük elmenekülni.

Menekülés Santoriniről [a kép forrása: https://kulturbakancslista.blog.hu/2017/09/11/kr_e_1620_vulkankitores_thera_szigeten]

Santorini manapság [a kép forrása: http://www.erdekesvilag.hu/santorini-gorogorszag-meses-szigete/]

A vulkánkitörés ábrázolása (?) egy santorini-i freskón [a kép forrása: https://kulturbakancslista.blog.hu/2017/09/11/kr_e_1620_vulkankitores_thera_szigeten]

 A meggyengült civilizációt végül a Peloponésszoszi-félszigeten honos mükénéi kultúra népe rohanta le és ez elkezdte átvenni a Földközi-tenger keleti részének hajózása fölötti uralmat.

 A Babiloni Birodalom uralkodói a században hosszú életűek voltak; Hammurapi után Szamszuilúna (aki Mózes gyerekkorával párhuzamosan uralkodott), majd Abí-Esuh, végül Ammuditana, (aki Dudimosze fáraó kortársa lesz, vagyis akkor uralkodik, mikor Mózes kivonult majd népével Egyiptomból). Csupán a neveik ismertek.

 Egyiptomban a századforduló fáraója V. Szobekhotep, majd a furcsanevű Iaib volt.

Mózes, miután a rabszolgát fegyelmező munkafelügyelő megölése miatt elmenekült Egyiptomból, hónapokon át vándorolt a Sínai-félszigeten, míg végül elérkezett Szarbit el-Hadim bányáihoz, ahol türkizt bányásztattak az ázsiai származású rabszolgákkal. Itt dolgozott egy darabig, majd a félsziget D-i csücskébe ment, az izraeliták távoli rokonai, a midiániták földjére (Ábrahám egyiptomi származású szolgálójának, Keturának a leszármazottjai, akiket Izsák anyja, Sára száműzetett annak idején, s akik visszavándoroltak Egyiptom felé, de nem mentek vissza az országba, hanem itt telepedtek le).

Türkiz [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCrkiz]

 Egy kútnál megpihenve Mózes észrevette, hogy pásztorok zaklatnak lányokat, akik itatni szeretnének.Igazságérzete most sem hagyta cserben, s lovagiasan közbelépett, elkergette a pásztorokat. 

 A lányok Jetró, a midiánita főpap lányai voltak. Hálából meghívták őt apjuk sátrába, vendégségbe. Mózes végül hosszú időre náluk telepedett le, sőt Jetró legidősebb lányát, Cipporát feleségül vette (első felesége Egyiptomban maradt).

 Jetró és Mózes találkozása két szokatlanul nagy műveltségű, nyitott, egymást tisztelő ember találkozása lehetett. Mózes apósától ismerte meg igazán saját ősi (ábrahámi) kultúráját, amit a rabszolgasorba süllyedt egyiptomi izraeliták már-már elfelejtettek.
Jetrónak volt egy ládája, amelyben sumér és babiloni eposzok másolatait őrizte. Ezeket Hammurapi terjesztette mindenfelé, az ő szándéka volt, hogy minden nép megismerje büszke népe eposzait. Mózes pedig - hercegi műveltségének köszönhetően - el tudta olvasni ezeket.

 Ciporának és Mózesnek két fia született, Gersom („idegen földön jövevény”) és Eliezer („El az én segítségem”). 

 Mózes a Sínai-félszigeten töltött 40 éve alatt, melynek során nomád pásztorkodással foglalkozott, alapos helyismeretre tehetett szert. Minden bizonnyal boldog elégedettséggel töltötte el őt az egyszerű, tiszta élet. Kivéve, ha eszébe jutott, hogy egyiptomi családja és népe soha tapasztalhatja meg a szabad élet boldogságát.

 Egy alkalommal Mózes elkóborolt állatait kereste, amikor különös látomást látott. Egy bokrot vett észre, mely úgy fénylett, hogy nem égett. (A rubus sanctus nevű, „csipkebokor”-kategóriába beleférő cserje él arrafelé, arabul al-lajg).*

*Égő csipkebokor: Egy kutató ötlete alapján elképzelhető, hogy Mózes itt egy begyulladt földgáz-szivárgást látott. Ha akácia volt a „csipkebokor”, ez a tűzben állva marad, úgy válik faszénné, vagyis látszólag „nem ég el”. – Sajnos ezzel kapcsolatban csak ezt az egy elméletet találtam…[Leplezetlen Biblia 4 Exodus – youtube] de szerintem ilyet máskor is, mások is láthattak, gyakoribb esemény lehetett, minthogy csodaként élje meg valaki.

 A látomásban Mózes azt a küldetést kapta, hogy szabadítsa ki Egyiptomból rabszolga-sorba taszított népét és vezesse vissza őket Kánaánba. 

 Ha idekattintasz, az Egyiptom hercege c. rajzfilmet találod
 A mese nem teljesen hű történelmileg, de érdekes megközelítésből dolgozza fel a történetet.

 S Mózesről szóló életrajzi regény Kodolányi János "Az égő csipkebokor" c. könyve.

 Egyiptomban a fáraó i.e. 1450 óta Dudimosze Dzsednoferré volt. Mózes nagyjából ekkor indult el családjával a Sínai-félszigetről Egyiptom felé. Út közben találkoztak Áronnal, Mózes testvérével, aki a midiánita kereskedőktől értesült bátyja tervéről.

 A fáraó minden évben tartott egy fogadást, amikor az északi törzsfők elmondhatták neki kérelmeiket. Mózes ezt az alkalmat akarta kihasználni. Mózes és Áron kérése elsőre egészen szerény volt: azt akarták, hogy az izraeliták néhány napra elmehessenek a Sínai-félszigetre, istenüket, Jahvét imádni. Ám Egyipomban a kétkezi munkát már csak a rabszolgák végezték (látok itt némi párhuzamot a mai Ny-Európával - igaz, ők legalább megfizetik a munkát...). Nélkülük leállt volna az élet. Ráadásul a fáraó abban is kételkedhetett, hogy önként vissza fognak jönni. Mózes merészsége miatt inkább még több munkát rótt az izraelitákra. Mózes ekkor megfenyegette őt, hogy Egyiptom elleni csapásokért fog imádkozni.

...és Mózes imái meghallgatásra találtak, hiszen kitört a Théra vulkán...

 

 A vulkáni por és hamu feljutott a sztratoszférába, ahonnan évekbe telik, mire kitisztul. Ennek hatására globális éghajlatváltozás következett be (amit alátámasztanak az észak-amerikai évezredes fák gyűrűinek vizsgálatai); lehűlés és szárazodás zajlott le.

 Itt egy erről szóló videót találsz (24:00 perctől)

 A Nílus vízszintje is csökkenhetett. Az oxigén-szegény vizekben szeret elterjedni a zöld alga. A víz csökkenése és hűlése, esetleges kénnel való szennyeződése (a vulkánkitörés miatt) azonban okozhatott olyan stresszt a zöldalgák számára, hogy inaktívvá váltak. Sok kezdetleges élőlény képes erre, hogy a számára kedvezőtlen időszakot inaktív állapotban vészelje át. A Haematococcus pluvialis nevű zöldalga amikor inaktívvá válik, vörös karotin pigmentet állít elő. Nem csak időszámításunk előtt Egyiptomban történt ilyen, hanem gyakrabban, mint gondolnánk: Spanyolországban, É-Amerikában, Ausztráliában, Indiában is elő-előfordul a jelenség, hogy ezek a vörösre színeződött zöld algák olyan tömegesen vannak jelen a vízben, hogy vérvörösre festik azt. (Ilyen esemény történt pl. 1995-ben is, Észak-Karolinában.)

 Ez magyarázhatja tehát az első csapást:

„A Nílus halai kipusztultak, maga a Nílus megbüdösödött, úgyhogy az egyiptomiak nem tudtak inni a Nílus vizéből. Vér volt Egyiptom egész földjén […] Az egyiptomiak pedig mind ásni kezdtek a Nílus környékén, hogy vizet ihassanak, mert nem tudtak inni a Nílus vizéből.” [Biblia]

 A víz vörösre színezésének egyik trükkjét azonban ismerték az egyiptomi mágusok, s azt gondolták, Mózes is csak ilyen ártatlan trükkel élt. Úgy tűnik, nem volt nekik gyanús, hogy egy tál vizet pirosra festeni nem ugyanaz, mint egy egész folyót… Ezért Mózes ezzel még nem puhította meg a fáraót.

 A halak pusztulását a vízmennyiség csökkenése, a vízbe került kén, az oxigén-hiány és maga az alga elszaporodása együtt okozhatta.

Vörös algával szennyezett víz [a kép forrása: https://www.origo.hu/tudomany/20190220-tudjae-mi-a-kapcsolat-a-stresszes-algak-es-a-vereso-kozott.html]

 

Vörös alga mikroszkóp alatt [a kép forrása: https://www.origo.hu/tudomany/20190220-tudjae-mi-a-kapcsolat-a-stresszes-algak-es-a-vereso-kozott.html]

 A második csapás a békák voltak. „...én békákkal verem meg egész határodat. Békák hemzsegnek a Nílusban, sőt ki is jönnek belőle, és bemennek házadba, a hálószobádba, az ágyadba, szolgáid házába, néped közé, a kemencékbe, és a sütőteknőkbe. Rád másznak a békák, meg népedre és szolgáidra.”

 A béka-inváziót először is az okozhatta, hogy a halak, melyek a békák petéivel táplálkoztak volna, kipusztultak. Így a békák szokatlanul sokan keltek ki, de nem maradhattak meg a kénnel mérgezett, algával telt folyóban. Így kimászkáltak mindenhova. A leírás szerint elviselhetetlenül sokan lehettek.

Békainvázió [a kép forrása: https://www.abc.es/ciencia/abci-invasiones-ranas-causan-panico-china-miedo-terremoto-201005110300-140149372764_noticia.html]

 Ám a víztől tartózkodva, tömeges megjelenésük miatt éhezve nem tarthatott sokáig szárazföldi pályafutásuk. „Kipusztultak a békák a házakból, az udvarokból és a mezőkről. Akkor rakásra hányták őket, és bűzlött az egész ország.” [Biblia] Nem tudták még, hogy mekkora hibát követtek el azzal, hogy kupacokban hagyták megrohadni a béka (és hal) -tetemeket…

 A harmadik csapás a szúnyogok tömeges megjelenése volt.

Törpeszúnyogok [a kép forrása: https://de.wikipedia.org/wiki/Culicoides]

 Míg a békák szokatlanul sokan voltak, az apró rovaroknak is több petét kellett rakniuk, hogy fajuk fennmaradjon (ha kevesebben vannak, több táplálék marad a számukra, ha több táplálék van, jobban elszaporodnak). Mikor azonban a békák hirtelen elpusztultak, nem volt többé ellenségük a rovaroknak, köztük a törpeszúnyogoknak, s ekkor azok szaporodtak el iszonyatos mennyiségben.

 

„szúnyog lepett el embert és állatot. A föld minden pora szúnyoggá vált egész Egyiptomban.” [Biblia]

Ezt már az egyiptomi mágusok sem tudták leutánozni...

 A béka- és haltetemeken azonban most a legyek és böglyök szaporodtak el iszonyú mennyiségben, s nem volt, ami megegye őket.

 „Tömegestül jöttek a bögölyök a fáraónak és szolgáinak házaiba, úgyhogy egész Egyiptomban szenvedett a föld a bögölyök miatt.” De az izraeliták lakhelyét kihagyták – elképzelhető, hogy azért, mert nekik már ekkor nagyon szigorú tisztasági előírásaik (ma higiéniai szabályoknak neveznénk ezeket) voltak.

Böglyök, legyek [a kép forrása: https://www.hazipatika.com/eletmod/veszelyben/cikkek/amit_a_bogolyokrol_es_a_csipesukrol_tudni_kell/20100308145820]

 Az ötödik csapást a rettenetesen sok vérszívó rovar hozhatta magával, hiszen mind a böglyök, mind a törpeszúnyogok könnyen terjesztenek állati betegségeket. Az állatok ráadásul kénytelenek voltak a szennyezett vizet fogyasztani, ami nem tett jót az ellenállóképességüknek.

 

„megveri az Úr a mezőn levő jószágodat, a lovakat, szamarakat, tevéket, marhákat és juhokat: igen nagy dögvész lesz. De különbséget tesz az Úr Izrael jószága és az egyiptomiak jószága között.” [Biblia] 

 Abban, hogy ezt az izraeliták megint megúszták, segíthetett nekik az, hogy megúszták az előbbi két rovarinváziót is. Mivel betartották a vallási törvényeket, melyek megóvták higiéniájukat, ez volt a „jutalmuk”.

 A hatodik csapás a hólyagos fekély volt. 

Mózes és Áron „vettek azért kemencekormot, odaálltak a fáraó elé, és Mózes az ég felé szórta azt. Ekkor hólyagos fekélyek támadtak az embereken és az állatokon.” [Biblia] – ez mintha a légkörbe került – számukra ismeretlen eredetű – hamuról szólna. A hólyagos betegséget pedig böglyök, vagy istállólegyek terjeszthették át a már legyengült állatokról az emberekre.

 A hetedik csapás egy pusztító jégeső volt. Ami könnyen magyarázható a légkörbe került nagy mennyiségű vulkáni hamuval.
 

*csapadék keletkezése: Csapadék akkor képződik, ha a levegőbe került párának van min kicsapódnia. Vagyis a szintén a légkörben levő apró szennyeződéseken (pl. porszemek) történik meg. Ha több a porszem a levegőben, a csapadék is több lesz.

„az Úr pedig mennydörgést és jégesőt támasztott; villámok csaptak a földre, és jégesőt zúdított az Úr Egyiptom földjére. […] Elverte a jégeső egész Egyiptomban mindazt, ami a mezőn volt: embert és állatot, a mező minden füvét is elverte a jég, és összetördelte a mező minden fáját.” [Biblia] A Biblia szerint Gósen földje, ahol az izraeliták éltek, ezt is megúszta.

 Egyiptomból fennmaradt az ún. "Vihar-sztélé", mely nagyon töredékes szöveget őriz. E szerint "Az istenek ... az égben jön a viharos ...ez okozta a sötétséget a nyugati régióban ..." "és senki nem volt képes fáklyát gyújtani. Ezután őfelsége azt mondta: Ezek az események meghaladják a nagy Isten hatalmát és az istenségek akaratát! És Őfelsége alászállt a hajójával és a Tanács követte." [https://pangea.blog.hu/2014/04/13/bronzkori_eghajlati_anomaliarol <-- Ez a blog is igen izgalmas és alapos, egy bizonyos "Tranquillius" írja]

A Vihar-sztélé [a kép forrása: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ez-a-vilag-legregibb-idojaras-jelentese/]

 

Jégeső [a kép forrása: https://blikkruzs.blikk.hu/kikapcsolodas/szines-hirek/esot-jegesot-eros-szelet-hoz-a-lehules/z9s44tv]

 Ezt a nyolcadik csapás követte, a sáskajárás. A sáskák – a mai tudomány számára is kiszámíthatatlan időközönként – gradálódnak*.

 

*gradáció: Túlszaporodás, tömegrajzás. Az egyedsűrűség növekedése hirtelen következik be, majd egy csúcsérték elérése után hirtelen visszaesik.

 Ilyenkor a raj „lánctalpas” módszerrel mozog; az elöl levők felzabálják a fellelhető szerves anyagokat, s mivel a hátsóknak nem marad(na) semmi, azok hátulról előre repülnek. Így ők lesznek elől, és ők zabálnak le mindent, majd megint a hátsók repülnek előre, s így tovább. 

 

Egyiptomi vándorsáska [a kép forrása: https://blikkruzs.blikk.hu/kikapcsolodas/szines-hirek/esot-jegesot-eros-szelet-hoz-a-lehules/z9s44tv]

Sáskajárás [a kép forrása: https://magyarmezogazdasag.hu/2015/08/20/saskajaras-oroszorszagban]

 „…jöjjenek föl a sáskák Egyiptom földjére, és egyék le az ország minden füvét, vagyis mindazt, amit meghagyott a jégeső.” Amikor a fáraó engedni tűnt Mózesnek, „Az Úr igen erős nyugati szélre változtatta a szelet, amely fölkapta a sáskákat és belesodorta a Vörös-tengerbe.” [Biblia]

 

 Ha a jégeső és a sáskajárás nem lett volna elég az egyiptomiaknak, máris jött a kilencedik csapás, a sötétség. „sűrű sötétség támadt egész Egyiptomban három napig.” [Biblia] Erre nem igazán van tudományos magyarázat; felmerült már egy óriási homokvihar, illetve az is, hogy a vulkáni törmelék eddigre jutott el idáig, de még mindig nagyon sűrű volt (utóbbi esetben valószínűleg ez nem csak 9.-ként következett volna be).

 Érdekes, hogy minden bizonnyal a Santorinitől induló szökőár is végigsöpört ekkor a Nílus-deltán, de ez nem szerepel csapásként a Bibliában. Az egyiptomiak rengeteg halottjukat nem tudták rendes szertartás szerint eltemetni, csupán ásónyomnyi gödröket ástak a számukra. Avariszt és környékét a sötétség csapása is elkerülte.

 A végső, a tízedik csapás pedig „az egyiptomi elsőszülöttek megölése” volt. David Rohl elmélete szerint arról van szó, hogy az egyiptomiak kétségbeesésükben visszanyúltak az elsőszülöttek feláldozásának ősi rítusához. „Történt azután éjfélkor, hogy megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét, és az állatok minden elsőszülöttjét.” [Biblia]

 A pontos időpont utalhat arra, hogy szándékos áldozásról van szó, s hogy az „Úr ölte meg őket” is érthető úgy, hogy neki lettek feláldozva.

Dudimosze fáraó is még csak második generációs kánaánita volt, így a barbár szokás élére állt. Széth templomában fel akarta áldozni fiát, a trónörököst, aki egyébként már felnőtt ember volt és küzdött is ellene, hogy áldozat legyen belőle. De nem sikerült elmenekülnie. [David Rohl: Az elveszett testamentum] Talán ez a történet szerepel egy született egyiptomi szemtanú feljegyzéseiben, melynek címe „Ipuwer siralmai”, avagy „Egy egyiptomi bölcs intelmei”, illetve „Ipuwer-papirusz” néven is ismert:

"Csapások pusztítanak szerte az országban. Mindenütt vér. A folyam is vérből áll... [...] A fák is tönkrementek. Nincs gyümölcs és fű sem található... Éhség... A gabona is megsemmisült mindenfelé... Az országban nincs fény."
  
 Viszont van egy másik elmélet is, amit megint csak az a mondat erősíthet meg, hogy az „Úr ölte meg őket”, ha ezt úgy értelmezzük, hogy Nem az emberek. E szerint az volt a baj, hogy a jégeső és sáskajárás utáni éhínségben kénytelenek voltak a berothadt gabonát felhasználni a kenyérkészítéshez. Ez azonban már tartalmazhatta a toxikus penészt, ami úgy öl, hogy belső vérzéseket okoz (vagyis nincs látható tünet, valóban isteni csapásnak tűnik). A „legértékesebb” elsőszülötteknek Egyiptomban éhínség idején dupla adagot adtak az ételből. Ezzel - tudtukon kívül -  gondoskodtak is a halálukról. Ennek az elméletnek viszont ellene szól, hogy a Biblia szerint egyetlen időpontban (éjfélkor) történt az elsőszülöttek halála. (lehet, hogy valamilyen – evéssel járó – ünnep volt (?)).

 A tízedik csapás végül megtörte a fáraót, és elengedte az izraelitákat az országából.

 Avarisz lakosai minden értéküket odaadták egykori rabszolgáiknak, csak menjenek már el olyan messzire, amennyire csak lehetséges.

Mózes nem feledkezett meg József kéréséről, s testét elhozták sírjából. A sírba rejtett értékeket is magukkal vitték, de a szobrot kénytelenek voltak otthagyni.

 David Rohl szerint i.e. 1447-ben vágtak neki az izraeliták a Sínai-félszigetnek, DK-i irányban. „A Húsvét utáni napon vonultak ki […] míg az egyiptomiak elsőszülöttjeiket temették […] az Úr ítéletet tartott isteneik fölött.” [Biblia]

 A Théra vulkán kitörésének hatásait még a kínai Bambusz-évkönyvekben is feljegyezték! E szerint sárga köd ereszkedett le, a Nap elhalványult, majd három nap jelent meg az égen*, júliusban fagy söpört át a földeken, a termény elfonnyadt és hatalmas éhínség jelezte a Xia dinasztia végét és a Shang dinasztia felemelkedését. [https://pangea.blog.hu/2014/04/13/bronzkori_eghajlati_anomaliarol]

*Ez lehetett "melléknap-jelenség", ami egy csillagászati jelenség. Ilyenkor a Nap két oldalán úgy néz ki, mintha még egy-egy nap ragyogna, ezeket a  légköri jégkristályokon megtörő fény hozhatja létre. A jégkristályok pedig a légkörbe került por/hamu-szemcsék körül képződnek. A tartós eső előhírnökének tartották a jelenséget.

Melléknap-jelenség [a kép forrása:

https://www.origo.hu/kornyezet/20150217-harmas-nap-kelt-fel-cseljabinszk-folott-fenytores-melleknap-halojelenseg.html]

  A Hindusztáni-félsziget területére benyomuló árják nem csak DK felé szorították a dravidákat és az őslakókat, hanem olykor keveredtek is velük.

 Először a Szaraszvatí-folyótól K-re telepedtek le. Később azonban ez a folyó kiszáradt, sivatag lett a helyén. Ennek emlékét is őrzi a Mahábhárata. A szárazság miatt az itt élő árják elvándoroltak és a Jamuna, illetve a Gangesz vidékén telepedtek le. Törzsi közösségekben, falvakban éltek, de már kezdett kialakulni hierarchikus társadalmuk, melynek élén a pap-királyok, a ksatriják álltak. Az árják hite szerint a ksatriják tartották fenn – nem csak a törzs, hanem – az egész világ rendjét.

Az egykori Szaraszvatí-folyó helye ma [a kép forrása:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaraszvati_(foly%C3%B3)]

Jelenet a Jamuna-folyóról [a kép forrása:

https://hinduizmus.hu/indiai-zarandokhely/jamuna-folyo]

 

Jelenet a Gangeszről [a kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gangesz]

További érdekességekért kövess a facebook-on is (kattints)