I.e. 4000 – 3900
Az utóbbi
időben már az amerikai kontinensen is megkezdődött a földművelés és a
kerámiakészítés; elsősorban Dél- és Közép-Amerikában.
Észak-Amerikában a titokzatos Poverty Pointhoz tartozó legősibb részek ebben az időben épültek föl. Az úgynevezett Lower Jackson egy ma 3 m magas kúp (eredetileg magasabb lehetett). Tőle körülbelül 5 km-re ÉÉK-re pedig a Motley-halom áll, ami 16 m magas. Ezek funkciója ismeretlen.
Európa
szívében; a Kárpát-medencében továbbra is a Tisza-kultúra virágzott. Népességkoncentráció – tulajdonképpen egy
őskori „urbanizáció” – zajlott le: A települések száma csökkent, s a fennmaradó
települések népessége megnőtt. Az egyik ilyen népesség-központ
Tiszapolgár-Csőszhalom területén helyezkedett el. Ezt a helyet egyik kultúra sem uralta, hanem köztes hely volt. A lengyeli- és a tisza-kultúra közti „senki
földjén” alakult ki, valamiféle kultuszhelyként, talán korai "rendfenntartó szervként".
A terület azért volt fontos a
neolitikum embere számára, mert jelentős mennyiségű – a Tokaj-hegységből
származó – obszidiánt lehetett itt találni. Hogy ezt nyugodtan kiaknázhassák,
egy központi helységet létesítettek, ezzel szentesítve az együttműködésüket. Egy ötszörös körárok-rendszer nyomát találták meg itt a
régészek. A külső körön kívül szentély-együttes helyezkedett el, s az egész rendszert
égtájak szerint tájolták: A négy bejárat a kör ÉNy-i, ÉK-i, DK-i és DNy-i részén volt.
A két kultúra itteni együttműködését bizonyítja, hogy a körök
lengyeli-típusúak, míg a házak tiszai típusúak. [http://moczar.freeweb.hu/html/hozzaszol.htm]
A legbelső körön belül helyezkedett el néhány
hosszúkás cölöpház, melyek hosszanti tengelye – rendezetten – a kör középpontja
felé irányult. Az egyik házból agyagból készült kicsi edénykék, napkorongok és
női szobrocska kerültek elő.
A kor itt élő emberei már komoly tejtermék-fogyasztók
voltak; ismerték a joghurtot és a sajtot is. [https://magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=26902402]
Csőszhalmi körárkok színezett műhold-felvételen [a kép forrása: http://www.grandpierre.hu/site/2009/03/stonegenge-magyar-kapcsolatai/] |
Újkőkori csőszhalmi ház [a kép forrása:
https://m3archeopark.freewb.hu/ujkokori-haz/]
|
Polgár-csőszhalmi kerámiák [a kép forrása:
https://www.researchgate.net/figure/Polgar-Csoszhalom-dulo-Well-272-The-excavation-levels-and-the-vessels-modified-after-R_fig1_27367447]
|
A lelegek
Kis-Ázsiában és a majdani Görögország területén éltek ekkor, míg
rokonaik, a károk Kis-Ázsiából a
Földközi-tenger szigeteire, pl. Rhodoszra vándoroltak be. Mindkét nép a
partokon és a szigeteken kalandozó hajós nép volt, akik olykor kalózkodtak is.
„Kánaán
nemzette elsőszülöttét, Szidónt” [Biblia]
Kánaánban
Szidón városa gazdag kereskedőváros volt. Elefántcsont-faragványairól, arany és
ezüst ékszereiről volt ekkor híres.
Nem messze
innen, Ugarit városa is kereskedelmi központ volt, hiszen éppen félúton feküdt a Nílus-vidék és Mezopotámia között. Védelmi szándékkal földsánccal vették körül. A badari-kultúra
népe élt itt, akik a vidéken elsőként használtak réz eszközöket. Nád- és
agyagkunyhókban éltek, de azon belül már kényelmes faágyon aludtak, derékaljat
és bőrpárnát használva.
Az afrikai kusiták is folytattak kereskedelmet; tőlük szerezték be a környező népek az obszidiánt*.
*Obszidián: Vulkáni eredetű, könnyen élesre
pattintható kőzet.
Obszidián [a kép forrása:
http://www.szegedilap.hu/cikkek/proza/lukats-janos--obszidian.html]
|
A szemiták
(„Sém utódai”) Nyugat-Afrikából az elsivatagosodás elől a Közel-keletre
vándoroltak. Az évezred során szétváltak akkádokra, eblaiakra, amoritákra,
ugaritiakra, arámiakra, kánaániakra, arabokra és máltaiakra. Egy részük később
visszatért az etiópiai területre, ahol nyelvük a helyi őslakókéval keveredve alakult
tovább.
Mezopotámiában
Ebla városa volt az egyik legfontosabb kereskedelmi központ. Létrejött Umma
városa, és Babilon is létezett már.
Szúza
területén a korábbi településrendszert – ahol minden falu nagyjából
egyforma jelentőségű volt – lassanként felváltotta egy háromszintű
településhálózat. Ez azt jelenti, hogy voltak egyszerű falvak, voltak kisebb
jelentőségű központok és magasabb szintű központok. Az itteni erdős-hegyes
vidéken létrejött a protoelámi kultúra, amit könnyen lehet, hogy az Éden területéről ide vándorolt káiniták alakítottak ki.
Protoelámi írás [a kép forrása:
|
A protoelámi írás nagy hasonlóságot mutat az indus-völgyi írással [a kép forrása: https://kripto.blog.hu/2014/06/05/az_indus-volgyi_es_az_elami_irasok] |
Az Indus
völgyébe bevándorlók érkeztek Ny és D felől. Az új népek földművelő és
fém-feldolgozó népek voltak. Úgy tűnik, hogy békésen beolvadtak a helyiek közé.
Az Indus-völgy népei is kereskedelmet folytattak, mind Ny-i, mind K-i irányban.
A kereskedelmi útvonalak mentén nagy városok kezdtek el kialakulni.
I.e. 3900 – 3800
A Jütland-fsz. (Dánia) területén is megkezdődött a
földművelés.
I.e. 3800 – 3700
Szusziána DK-i részén a protoelámi kultúra
népe egy sötét bőrű nép volt.
I.e. 3700 – 3600
Kréta fővárosában,
Knósszoszban már téglát, nyomott kerámiát és szöveteket is készítettek.
Sokszobás házakban éltek.
I.e. 3600 – 3500
A Brit-szigeten
megkezdődött a West Kennet Long Barrow megépítése. Ez egy kb. 100 m hosszú temetkezési
domb, aminek egyik végén a belsejében 5 cellát alakítottak ki. A domb végén
található a homokkő-homlokzatos bejárat. Ez egy folyosóra nyílik, ahonnan két
oldalra két-két cella helyezkedik el kereszthajóként, majd a folyosó végén található az ötödik cella. A
cellákban a régészek sok harangedényt találtak.
West Kennet Long Barrow felülnézetből [a kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=hqbsozERZ8A] |
West Kennet Long Barrow - a bejáratnál [a kép forrása:
|
West Kennet Long Barrow - a folyosó [a kép forrása: http://bitaboutbritain.com/west-kennet-long-barrow/] |
West Kennet Long Barrow - az egyik cella [a kép forrása: http://hauntedwiltshire.blogspot.com/2009/01/west-kennet-long-barrow.html] |
West Kennet Long Barrow - kilátás [a kép forrása: http://www.stoneseeker.net/Gallery] |
A Máltán élő nép is
volt már annyira fejlett és együttműködő, hogy monumentális kőtemplomokat
tudjon emelni. Ezek legkorábbi példája a Ggantija. Az „alvó istennő”-nek, vagy
„fekvő istennő”-nek nevezett agyagfigura származik innen.
A máltai Ggantija maradványai [a kép forrása:
|
A máltai Ggantija maradványai [a kép forrása: https://www.tes.com/lessons/HYTw8DxKfURncA/ggantija-malta] |
Krétán a knósszosziak
elkezdtek bronz fejszéket készíteni.
A fejszéknek, avagy kettős baltáknak is volt szimbolikus jelentőségük. Jelképezték a meghaló és újjászülető Holdat, ezáltal a halált és a születést (termékenységet). Sok jel utal arra, hogy a kettősbaltát kapcsolatba hozták a viharral is, ami - a régiek hite szerint - a Holdtól függ: Holdforudlókon zápornak, zivatarnak kell lenni. S ezek után szinte már természetes, hogy a balta a Bikát is szimbolizálta (sok korabeli bika-alakú kettősbalta is bizonyítja ezt, ahol a két éles rész felel meg a Bika két szarvának).
Kettősbalta [a kép forrása:
|
A Nílus melletti Nehen (még más néven) már egy – ismeretlen nevű
– állam fővárosa volt. Itt a legősibb típusú vallási elemeket fedezték fel a régészek;
az ún. ba-tisztelet elemeit. „Ba” a lelket, isteni minőséget jelenti.
Ázsia
nyugati részén, a Bug-, a Dnyeszter- és az Urál-folyók vidékén a jamna-kultúra jelent meg. Ennek népe
földvárakat épített, vadászott, pásztorkodott és néha földet művelt és ún.
kurgánokba temetkezett. A kurgánok halomsírok voltak. Magát, az okkerrel
borított holttestet egy gödörsírba helyezték. Ezt nem töltötték föl, csak
lefedték, s erre emelték a halmot.
Közép-Ázsiában
a botaji-kultúra már háziasította a
lovat is. A nagyobb állatok (ló, szarvasmarha) segítségével megkönnyítették
maguknak mind a földművelést, mind az áruszállítást és közlekedést. Már
ismerték a zablát és a kumiszt*.
*Kumisz: Erjesztett lótej
Emlékszem
az előző életeimre…
Kezdetben az árukat, amiket vásárba vittünk,
egy szánra pakoltuk föl, amit aztán marha, vagy ló segítségével vontattunk. A
ló gyengébb volt, az erős, zömök marháknak nagyobb hasznát vettük. Aztán egy
szép napon egy kereskedő hozott haza egy olyan szánt, ami gurulni tudott. Mint kiderült, kerék volt a neve annak a négy szerkezetnek, amin gurult, s az ilyen
guruló szánt kocsinak nevezték el ott, ahol feltalálták.
Amikor az első kocsi megjelent a falunkban és
látták az emberek, hogy milyen félelmetesen gyors tud lenni, sokan megijedtek
tőle. Az anyák nem engedték közelébe a gyerekeiket – azok csak titokban kíváncsiskodhattak.
Aztán az évek során egyre többen látták, hogy
mennyivel jobban, kényelmesebben használható ez a szerkezet, mennyivel
hatékonyabb, mint a régi, hagyományos szánok. Sokkal gyorsabban el tudják vele juttatni áruikat a
piacokra.
A bölcsek egy idő után már hiába mondták,
hogy mire ez a nagy rohanás, hova vezet ez a felgyorsult világ, nem lesz ennek
jó vége… Hogy bezzeg régen, az ő idejükben még kocsi nélkül is mindent
megoldottak – de ezek a mai fiatalok már elkényelmesedtek. Ezek már nem hajlandóak
megerőltetni magukat szán-húzással, ezeknek már kocsi kell.
Végül pár évtized leforgása alatt minden
családnak lett kocsija, amit sokkal könnyebb volt vontatni, a lovak is könnyen
elbírta. S mivel a ló gyorsabb állat, mint a marha, az is divatba
jött. Persze nem mintha muszáj lett volna úgy rohanni, de a kereskedők
mégiscsak örültek neki, amikor egy hónapos utat fél hónap alatt meg tudtak
tenni, s vagy több időt tölthettek a családjukkal, vagy több fordulót tudtak
megtenni friss árukkal, mint korábban, így rövidebb idő alatt nagyobb bevételre tehettek szert.
--> Vihető régészeti lelet-ihletésű kézművek itt: https://www.alkotokboltja.hu/Shop/index/27279
--> Kövess facebook-on is: https://www.facebook.com/Bezzeg-r%C3%A9gen-338544310331985/?modal=admin_todo_tour